Ma 2020 december 06. Miklós napja van. Holnap Ambrus napja lesz.
5fcfb2f686f4e3dbc7295f35e60c1a90.jpg

A helyi adók jelentősége

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az önkormányzatok bevételének egyre nagyobb hányadát teszik ki a helyi adók. Milyen helyi adók léteznek és mekkora bevételt jelentenek?

A helyi adó mint nevéből is kiderül, a helyi önkormányzatok bevétele. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy önkormányzat bármire kivethet helyi adót, a szóba jöhető típusokat törvény szabályozza. A helyi adókról szóló törvény meghatározza, hogy milyen adótárgyra vethető ki helyi adó, és azt is, hogy legfeljebb milyen mértékben. A helyi önkormányzatnak döntési joga van a bevezetésben – nem kötelező egyetlen helyi adót sem bevezetni –, ill. a mértékben a felső határig. A helyi adó célja, hogy az önkormányzat számára bevételt teremtsen.

A helyi adók jellemzői:
 
- bevezetéséről a helyi önkormányzat dönt, a bevétel az önkormányzatnál marad
- egy adótárgyra csak egyféle helyi adó vethető ki (tilos a többszörözés)
- a helyi adóbevétel felhasználásáról az önkormányzat köteles a lakosságot tájékoztatni
- a helyi adókról rendeletben határoz az önkormányzat, a rendelet nem mondhat ellen a törvény szabályainak
- csak a helyi önkormányzat illetékességi területén vethető ki
A helyi adóknak lehet alanya magánszemély is, jogi személy is, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet is, típustól függően.
 
A helyi adók fajtái:
 
- vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, luxusadó
- kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó
- tevékenység típusú adó: helyi iparűzési adó
 
A különböző adófajtákat attól függően választják az önkormányzatok, hogy milyen célra szeretnék felhasználni a bevételt, ill. milyen adótárgyat tudnak megadóztatni a településen. Amennyiben nincsenek vállalkozások, gazdasági társaságok a településen, nincs sok értelme kivetni a helyi iparűzési adót, viszont érdemes esetleg építmény- vagy telekadót kivetni, hiszen ingatlanok mindenképpen vannak az önkormányzat illetékességi területén.
 
Az elmúlt években az önkormányzatok egyre inkább rászorultak arra, hogy helyi adókat vessenek ki, leginkább a helyi iparűzési adót választották, amiből az ország néhány városában komoly bevételekre tettek szert. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy hogyan változott 1994 és 2008 között a helyi adó bevétel az önkormányzatoknál összességében.
 
 
Az adatok nominális értékben vannak megadva, tehát az inflációt figyelmen kívül hagyjuk, de így is látszik az erőteljes növekedés. A helyi iparűzési adó teszi ki a helyi adók legnagyobb részét, néhány település kivételével gyakorlatilag az egész országban fizetni kell. Néhány évvel ezelőtt felmerült annak gondolata, hogy kötelezővé tegyék az önkormányzatok számára a helyi iparűzési adó kivetését, hogy ezzel is csökkentsék a központi költségvetéstől igényelt támogatások mértékét, de ekkortájt már az önkormányzatok több mint 90%-a kivetette, amelyek pedig nem, azok azért nem, mert településükön nem működött egyetlen vállalkozás sem.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatosan EU-kompatibilitási probléma is felmerült néhány éve, ennek egyelőre nem lett következménye.
A grafikonon a gépjárműadó is megjelenik, ami a közvélekedéssel ellentétben nem helyi adó. Igaz ugyan, hogy a belőle származó bevétel az önkormányzatokat illeti (ill. néhány éve részben illette), de a szabályait törvény határozza meg, a mértékével együtt. Így központi vagyoni típusú adónak számít, amit az önkormányzatok szednek be.
 
A nominális értékeknél sokkal érdekesebb az, hogy az önkormányzatok összes bevételén belül milyen hányadot képviselnek a helyi adók.
 
 
 
A növekvő tendencia itt is megfigyelhető, bár volt egy megtorpanás 2002-2004 között, azóta viszont újra emelkedik ez a hányad. Az önkormányzatok központi finanszírozása megcsappant az elmúlt években, így kénytelenek a helyi adóbevételre támaszkodni egyre nagyobb mértékben. Egyre több helyen vetnek ki a magánszemélyekre is vagyoni típusú adókat, az alapvetően idegenforgalomból élő települések idegenforgalmi adót szednek be, és persze a helyi iparűzési adó is egyre több helyen a törvényileg lehetséges maximális mértékű. A települések lassan elérik a lakók teljesítőképességének felső határát, kérdés: az után milyen bevételből finanszírozzák az önkormányzati feladatokat, ha nem változnak a központi támogatások?
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (37) Tv fotel (65) Kultúra (6) Történelem (14) Mozaik (83) Sport (729) Irodalmi kávéház (494) Nagyvilág (1452) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Gazdaság (655) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1571) Életmód (1) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (1912) Mondom a magamét (4948) Tereb (140) Heti lámpás (248) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>