Ma 2024 április 16. Csongor napja van. Holnap Rudolf napja lesz.
ff14f05fee118d710fc3d4997ca7f63a.jpg

Azok a szép ráncok

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az aszalás ugyan ősi módszer a gyümölcsök, zöldségek, fűszerek eltevésére, de nem egyszerű, és az energiafelhasználása sem épp szerény. Az erős napsütés ugyanis árt neki, a lassú tűzön való vízelvonás pedig 6-8 óráig is eltart, ha nem tovább. Az ügyes konyhagépek azonban kiváltják a hagyományos megoldásokat, és velük gyerekjáték az aszalás.

A szárított gyümölcs bármikor fogyasztható, de a négy évszakos tájakon a legnagyobb keletje ősz végén, télen van. Olyankor, amikor a frisset már elsősorban a déli gyümölcsök jelentik, s narancstól, banántól roskadoznak a pultok. A szárított és aszalt gyümölcs nem csak különleges ízű, de az elpárologtatott víz miatt a tápanyag-koncentrációja is jelentős. Magas a rost- és ballasztanyag tartalma, és az egyes aszalt gyümölcsökben a friss gyümölcsöt messze meghaladó az ásványi anyag tartalom is. Általában elmondható, hogy az aszalt gyümölcs tápanyagtartalma hat-nyolcszorosa az eredetinek. Ez persze érthető, hiszen 1 kg almából 10-15 deka aszalt alma, 1 kg barackból 12-15 dekagramm aszalt gyümölcs, de még 1 kg szilvából is csupán 30-40 dekagramm aszalt szilva lesz.

A magyar konyha elsősorban a szilvát használja aszalt gyümölcsként, de tény, hogy lényegében bármilyen gyümölcsöt - ha az egyébként ép, egészséges - meg lehet szárítani, és később fel lehet használni napközbeni energiapótlásra, nassolásra, vagy akár húsételek töltelékeként, köreteként, sőt leves főzéséhez is. Utóbbihoz lehet babot, füstölt húst, tárkonyt adni.

A szilván kívül az almát, körtét, kajszibarackot és a bodzabogyót kiválóan lehet aszalni, de a meggy és a cseresznye is jó alapanyag. Sokan szeretik a szárított gombát, de számos más zöldség is jól aszalható, ilyen például a sárgarépa, a paradicsom, a hagyma, vagy a zeller, a sóska és a spenót. A szabadban már meg nem száradó fűszernövények (citromfű, lestyán, petrezselyem) is aszalhatók - természetesen sokkal rövidebb ideig.

Anno nyár végén, illetve megfelelő éghajlaton ma is, a napfény melegét használták aszalásra. A megmosott, egyforma szeletekre vagy karikára vágott gyümölcsöt nádfonatú, vesszőből készített, alacsony peremű kerek kosárban (aszalócserényben) terítették szét, rendszeresen forgatgatták, és a gyümölcs szikkasztását folyamatosan ellenőrizték, nehogy túlszáradjon és rágóssá váljon. Az alma ilyen módon 3-4, a barack 5-6 nap alatt aszalódott meg. A jó aszalt szilvához egy hét „napoztatást" is kellett. A nap melegét egyes tájakon sütőkemencével pótolták, másutt - az Őrségben például - füstöskonyhában aszaltak, megint másutt földbe vájt aszalókat építettek. A tüzelés távolabb folyt, a meleg levegő alagutakon keresztül jutott - például a Székelyföldön -, a földbeépített cserény alá. Mivel az aszalás hosszadalmas művelet, a gyümölcsöskertekben kialakított aszalók egyfajta találkahelyként is működtek.

A szárított gyümölcs az évszázadok során volt paraszti eledel, de főúri ínyencség is, karácsonyesti és böjti étel, napjainkban pedig a reformkonyha, a wellness táplálkozás egyik divatos alkotóeleme.

Érdemes számba venni, a legismertebb aszalt gyümölcsök fogyasztása milyen előnyökkel jár.

Az aszalt szilva antibakteriális, üdvös az emésztési problémákra, segít megakadályozni a fogkőképződést, az aszalt gyümölcsök közül ebben van a legtöbb K-vitamin, de fontos kálium, bór és vas raktár, valamint aszkorbinsavat is tartalmaz.

A mazsola, az egyik legrégebb óta ismert aszalt gyümölcs, elsősorban kalciumban, foszforban, bórban és magnéziumban gazdag, de 75 százalék körüli a szőlőcukor szintje, fogyasztása fontos a csontoknak, a fogaknak, illetve hasznos energiaforrás.

Ami az aszalt sárga- és őszibarackot illeti, a legtöbb jó talán erről mondható el, hiszen jelentős az A-vitamin tartalma, de káliumban és vasban is igen gazdag. Különösen a kálium miatt érdemes fogyasztani, a vízháztartásban, ideg-izom ingerület átvitelben nélkülözhetetlen ásványi anyag a szárított sárgabarackban különösen magas, akár ötszöröse az ugyanolyan súlyú friss barackénak. Aki sokat sportol, izzad, vagy valamilyen betegség miatt vízhajtót szed, annak a káliumszintje nagyon hamar leesik, ami izomremegéssel, fejfájással, levertséggel jár - a hiány napi pár szem aszalt barackkal pótolható. Ugyancsak magas a kálium- és A-vitamin tartalma a meggy és a cseresznye aszalványának.

A szárított datolyát és fügét főként rostpótlásra használhatjuk, jó emésztést „csinál", a datolya ezentúl étvágycsökkentő, a fügében pedig jelentős a kalcium, a B6- és az E-vitamin. Az ananász ugyan kevésbé ismert aszalt gyümölcsként, pedig gyümölcssavakban gazdag, fehérjebontó enzimet is tartalmazó aszalék.

Az aszalt gyümölcsökről tulajdonképpen elmondható mindaz a sok jó, ami a friss változatukról, hozzátéve, hogy nemcsak azért kiváló, mert tartósítószer nélküli, de cukrozatlan is, szemben a gyümölcslekvárral, kompóttal. Persze van bennük cukor eleve, de elsősorban glükóz, ami a sejtek energiaellátását szolgálja. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik tehát a szárított gyümölcsök fogyasztása, de aki azt hiszi, ezzel fogyókúrázhat, az tévúton jár.


Füge a kenyérben

Az aszalt gyümölcs az ókori Rómában közismert csemege volt, de a görögök, babilóniaiak, egyiptomiak is ismerték. A legrégibb írásos emlékek Mezopotámiából maradtak fenn, az i.e. 1700 körüli kőtáblákon olvasható receptek több szárított gyümölcsöt - füge, datolya, szőlő, alma és gránátalma - és egyéb magokat és szárított zöldséget is említenek. A szárított gyümölcsöt használták kenyérsütéshez, de kekszek ízesítésére is. A fennmaradt mintegy háromszáz recept egyike-másika igen különleges, számos alkotóelemet már nem lehet beazonosítani, és egyébként sem valószínű, hogy a tanulatlan köznép is ugyanezek mentén főzött-sütött volna.


Aszaljunk magunk!

A jó minőségű aszalványban a gyümölcsön kívül egyéb nincs. Ha otthon magunk aszalunk az aszalógépek valamelyikével, akkor ebben biztosak is lehetünk. (Persze érdemes eleve jó minőségű, biogyümölcsöt venni.) A kész termékek egy részével szemben azonban nem árt az óvatosság. A túlzottan élénk színűekre gyanakodjunk és ellenőrizzük, a szín és a tartósság megőrizése érdekében nem kezelték-e kén-dioxiddal (E220). Ez, illetve a kénessav és sói (E221-228) tény, hogy gátolják a csíraképződést és az oxidációs folyamatokat, viszont a vizsgálatok szerint fogyasztásuk során lebontják a B-vitamint, és számos allergiás reakciót képesek okozni az erre érzékenyekben. A fejfájástól kezdve a hányingeren át a kiütésig, az idegrendszeri zavarokig és a kellemetlen puffadás érzetig.

hetivalasz.hu, M.K

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nézőpont (1) Mondom a magamét (7536) Belföld (10) Heti lámpás (312) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (168) Autómánia (61) Egészség (50) Kultúra (7) Életmód (1) Történelem (18) Titkok és talányok (12) Gazdaság (704) Mozaik (83) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (146) Alámerült atlantiszom (142) Jobbegyenes (2786) Mozi világ (440) Flag gondolja (36) Politika (1582) Nagyvilág (1310) Sport (729) Vetítő (30) Irodalmi kávéház (537)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>