Ma 2020 augusztus 08. László napja van. Holnap Emőd napja lesz.
9106469139286ab3840d9c405c0b1447.jpg

Kálnássyak kriptája

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

A véletlennek köszönhetem, hogy eljutottam a Kálnássyak lengyelországi, Gaglawkiban lévő birtokára, s láttam a család befalazott kriptáját. Osztyn környékén járva tudtuk meg, hogy egy közeli kis faluban egy régi magyar család kriptája található. Miután pontos leírás is olvasható erről a helyről, könnyű volt megtalálnunk a zsákutcás kis települést. Az írás a költő, történész Kovács Istvántól származik. Ebből merítek az alábbiakban.
A Kálnássy-család Sáros vármegye legrégibb famíliái közé tartozott. Egyik ágának tagjáról, Bánó Györgyről tudjuk, hogy Báthory Istvántól 1576-ban Varsóban kapott lengyelországi nemességet. Minden bizonynyal a warmiai Kálnássy-nemzetség megalapítója is Báthory István vagy András kíséretében kerülhetett Lengyelországba.

Leghíresebb tagja az 1742-ben Barczewóban született Joachim Kalnassy volt. Harminc éven át titkárkodott a lengyel felvilágosodás legnevesebb képviselője, Ignac Krasicki majdani warmiai püspök mellett Varsóban, a királyi udvar közelében. Ő maga is korának jelesebb poétái közé tartozott. 1789-ben pappá szentelték. Emelkedő egyházi karrierjének színhelye természetesen Warmia volt. 1802-ben a székesegyház vezetőjeként a Balti-tenger partján, a tenger morotvájánál, Fromborkban érte a halál. A szerény warmiai birtokot jelentő Gaglawki településének Joachim nagyapja, Andrzej Michael de Kalnassy volt az első, dokumentumokban fellelhető tulajdonosa. A család férfiágon a XVIII. és XIX. század fordulóján kihalt, ez Nagy Iván családtörténetében olvasható.
Gaglawki ma egy tönkrement állami mezőgazdasági vállalat színhelye. Az omladozó udvarház menthetetlen, bár a melléképületekkel együtt lakható. A parkban álló családi kriptát kirabolták, köveit széthordták. A kiforgatott, tönkretett koporsókat a közelben egy, az erdei út meredélyének barlangjából kialakított szükségkriptában helyezték el. A Kálnássyakat az vigasztalhatja, hogy az építmény távolról úgy fest, mint valami hazai borospince. Ez látszik itt a képen, ami mellé egy szomorú történet kívánkozik.
Egy idős lengyel férfi mesélte ezt nekünk, aki elvitt bennünket a tó fölötti kis dombra, hogy megnézzük a kriptát. Azért falazták be, mert újra és megint kifosztották. Pedig csak néhány porladó tetemet és ruhát találtak a koporsóban. Azon az éjjel, amikor ismét betörtek, és felfeszítették a koporsókat, különös hangon vonyított otthon a férfi kutyája. S mikor reggel eljöttek ide, és meglátták a szétszórt csontokat, a kutya az égre emelt, felszegett fejjel nyüszített, valósággal sírt. „Több érzés van ebben az állatban, mint azokban az emberekben” – fejezte be a szomorú történetet.
Akkor falazták be ezt a kriptát. Ma már senki sem tudja, hogy mi van odabent.

Móser Zoltán, mno

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Jobbegyenes (1815) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1450) Mondom a magamét (4710) Vetítő (37) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Életmód (1) Tereb (140) Rejtőzködő magyarország (171) Irodalmi kávéház (489) Autómánia (61) Politika (1571) Heti lámpás (242) Gazdaság (652) Kultúra (6) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Sport (729) Történelem (14) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>