Ma 2020 december 05. Vilma napja van. Holnap Miklós napja lesz.
579dc6f1ceacffc6bb82a413b407d9a5.jpg

Egy sorsfáról

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Ha azt mondom, hogy a tereskei templom, de elsősorban az ott található freskó szívemnek kedves, igazat szólok. Két évtizeddel ezelőtt a régész-történész László Gyula könyvéhez itt kezdtem a Szent László-legenda-falképciklus fényképezését. Többször is jártam itt, jól ismerem tehát. De van még valaki, akinek még kedvesebb ez a templom és ezek a falképek: Pálos Frigyesre gondolok, aki jelenleg hatvani prépost-plébános, művészettörténész, és sokáig Tereskén szolgált. Ő találta meg, fedezte fel a fal alatt lappangó képeket. Az aszódi múzeum kiadásában nemrég könyvet is írt a Nógrád megyei templomról „Frici atya”. (Ez az ismert megszólítás közkedveltségét és megbecsültségét jelzi.) Nem feladatom e könyv ismertetése, a legendáról sem kívánok itt szólni, hisz ez Pálos Frigyes, László Gyula könyveiben elolvasható.

Röviden csak annyit, attól is példaértékű ez a legenda, hogy nagyjából az ország közepén fedezték fel, a többi ugyanis a történelmi Magyarország szélein található. Mivel mind ismerem, tudom, hogy egységesen beszélik el a történetet, de mindegyik a maga „tájszólásában” teszi. Általában öt vagy hat jelenetből állnak, és ezeket vagy „mesterségesen”, bekeretezve választják el egymástól, vagy egy-egy fával. A freskókon számos háromágúfa-ábrázolás található. Példaként Bántornya, Maksa, Gelence, Homoródszentmárton, Kakaslomnic, Szentmihályfa templomait és falképeit említem, miközben jól tudom, hogy a megfestett faábrázolások, variánsok több figyelmet is érdemelnének, hiszen freskókon hol száraz, hol lombos, bokros vagy virágos fa látható, s ezek némelyikének egészen különös a levélzete. Erre figyelt fel Pálos Frigyes is. Az úgynevezett Üldözés jelenetet egy dús levelű fa zárja.
„A fa törzse és koronája kitölti a képsor teljes magasságát – írja. – Sűrű sorokban szív alakú levelei merednek fölfelé. Ahogy a két lónál a fehér és a sötét szín (itt vörösesbarna festék) a jó és rossz küzdelmét, szembenállását jelképezik, a levelek is ebben a két színben lettek megfestve, s most úgy tűnik, mintha alulról fölfelé, balról jobbra, hátulról előre váltanának át a levélszínek sötétből a fehérre. Gelencén két fa is szerepel a jelenet előtt és után, de jegenyére vagy tujára emlékeztető ugyancsak hegyes lombozattal. Makrán is sűrű, ovális koronájú levélzetűek a fák, miként Biharcfalván is. De Kakaslomnicon és Vitfalván feltűnően a tereskeihez egészen hasonló – ez utóbbinál zöldre festve –, felfelé álló szív alakú levelek láthatók.
Svájc rétoromán vidékén – Rhäzüns (Graubünden) – egy kis dombon áll Szt. György XII. századi temploma. Freskói teljes épségben borítják falait. Az északi falon hosszában ábrázolták Szent György küzdelmét a sárkánnyal, amint nálunk Szt. Lászlót, és ott is a sárkány legyőzése előtt szerepel egy fa, a tereskeihez egészen hasonlóan sok szív alakú levéllel. Egy botanikában jártas férfiú, miután lerajzoltam a levelet, azt mondta, hogy ez Clerodendrum trichotonum, vagyis sorsfa. Egyéb következtetést itt levonni nem óhajtok, de hogy a középkor gazdag, allegorikus ábrázolásánál ez sem lehet véletlen, állítani merem.”

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1452) Belföld (5) Flag gondolja (33) Történelem (14) Irodalmi kávéház (494) Mozi világ (440) Egészség (50) Jobbegyenes (1912) Vetítő (37) Kultúra (6) Tereb (140) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Mondom a magamét (4947) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Gazdaság (655) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (248) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>