Ma 2020 augusztus 07. Ibolya napja van. Holnap László napja lesz.
a7c71c393ab99c27c7806cf665f95870.jpg

Egy magyar volt

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Ő is magyar volt, mondtuk nem kis megelégedéssel, miután a Dunajec partján, a lengyel–szlovák határ mentén fekvő Szczawnicában, a régi temetőben lévő kápolna falán Kovács István költő, történész, krakkói főkonzul leleplezte Szalay József emléktábláját. A család címere: a pajzs kék udvarában, hármas zöld halom középsőjén aranykorona, amelyen vörös csőrű és lábú fehér galamb áll, csőrében zöld gallyat tartva. A pajzs fölötti sisak koronájából egy oroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva. Ez látszik ezen a képen, mert ez került az emléktábla felső részére.
A szlovák–lengyel határ mentén, Zakopanétól mintegy hatvan kilométerre keletre fekvő gyógyfürdőhely létrehozója volt Szalay József. Ő a modern lengyel turizmus úttörője is azáltal, hogy az 1840-es években megalapította a Dunajec folyón az idegenforgalmi tutajozást. Szalay nagyapja Lengyelország első felosztása után, az 1770-es években hivatalnokként került Galíciába, ahol végleg letelepedett. A fia is hivatalnok volt. A legifjabb Szalay a podolini piarista gimnáziumban végezte tanulmányait, így a család kapcsolata nem szakadt meg Magyarországgal. Mivel az egyébként nemesi származású család Galíciába szakadt ága jelentős vagyonra tett szert, s Szalay József a kamaraigazgatóság igazgatói posztját is elnyerte, a czorsztyni sztarosztaság kiárusításakor megvásárolta a savanyúvízforrásairól híres Szczawnicát.
Miután apja 1842-ben meghalt, édesanyja sürgető kérésére kézbe vette a szczawnicai birtokot. Hamarosan kiderült róla, hogy nemcsak kiváló hivatalnok, hanem jó szervező, gazda és menedzser. Szczawnicát néhány éven belül virágzó fürdővároskává építette ki. Házainak egy részét ő tervezte, az általa alapított kápolnát is ő festette ki. Szalay a fürdővendégek szórakoztatására találta ki a dunajeci tutajozást, amely ma is Lengyelország egyik leghíresebb turistaattrakciója.
Szalay Józsefet a lengyelek magyarnak tartják, s úgy beszélnek róla a külföldieknek is. Hogy milyen becsben tartják, azt alkalmam volt látni, amikor Kovács István leleplezte az emléktáblát. Nem véletlenül őt kérték fel rá, hiszen diákkorától a lengyel–magyar barátság egyik leglelkesebb híve és ápolója. Az emléktábla állításáért is mindent megtett történészként és diplomataként. Szívének kedves volt, amit csinált, s ezért is mondhatom, hogy amit több mint negyven év óta tett és tesz, az a lengyeleknek éppúgy kedves, mint a mi szívünknek.

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1450) Kultúra (6) Tv fotel (65) Mondom a magamét (4708) Mozi világ (440) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (489) Heti lámpás (242) Rejtőzködő magyarország (171) Autómánia (61) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Történelem (14) Jobbegyenes (1814) Egészség (50) Politika (1571) Tereb (140) Gazdaság (652) Flag gondolja (33) Életmód (1) Vetítő (37) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>