Ma 2020 augusztus 08. László napja van. Holnap Emőd napja lesz.
b2cfb983521ee48ec8a82ece9849af28.jpg

A hírvivő

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

A fennmaradt oklevelek szerint Hunyadon már a XIV. század közepén várat találunk, amely uradalmával együtt királyi birtok. 1409. október 18-án ezt a birtokot kapta Zsigmond királytól „Vojk, a király udvari katonája hű szolgálataiért, s általa édes testvérei, egy unokatestvére vagy nagybátyja s fia, János, azaz a később Magyarország trónjára jutott Hunyadi-család, mely aztán egész a XVI. század elejéig megmaradt e vár és uradalma birtokában” – írja Orbán Balázs.
A vár palotájának emeletén, az egyik terem ablakainak felső részén látható volt egy freskó részlete, amely a Hunyadi-család eredetének legendáját ábrázolja. Heltai Gáspár krónikája részletesen megörökítette számunkra a históriát, amely szerint Zsigmond megismerkedett egy Havasalföldről származó, Morzsinai Erzsébet nevű bojárlánnyal. Együttlétük emlékére ékköves gyűrűt adott neki, s meghagyta, ha fia születnék, hozza fel udvarába, s ott e gyűrűvel igazolhatja származását. Megszületett a fiú, Jankula (János), akivel – miután fölcseperedett – anyja megindult a budai királyi udvarba. Útközben megpihenve a gyermek játszani kezdett a gyűrűvel, ám egy holló elragadta a kezéből. Szerencsére velük volt anyjának bátyja, aki lenyilazta, s a megkerült bizonyítékkal léphettek a király elébe, aki „Jankulának” címerül a szájában gyűrűt tartó hollót adta. A freskósorozat e történet legfontosabb mozzanatait ábrázolja.
Ám a holló jelkép ennél sokkal messzebbre vezet. Régóta a jövendőmondás madarának számított a holló, s hogy levelet, üzenetet visz, meglehetősen ismert nézet lehetett, mely feltűnik különböző európai mítoszokban és mondákban. Ismert, hogy Noé a galamb előtt hollót bocsát ki a bárkájából, hogy megtudja, lakható-e már a föld a vízözön után (Ter 8,6–7.).
Mi, magyarok – Arany János balladájának köszönhetően – leginkább a Szilágyi Erzsébet levelének történetét ismerjük. Ennek azonban nyugatra és keletre vezető előzményei vannak. Fest Sándor megfejtése szerint a Hunyadiak címerállata, a szájában gyűrűt tartó holló a középkori Szent Oszvald-legendára vezethető vissza. Mivel a szent történetében egy szelíd holló is szerepel, amellyel gyűrűt küld messze országban élő menyasszonyának, Szent Oszvald attribútuma lett a holló gyűrűvel, illetve írással és olajostégellyel.
A Szent Oszvald-legendával és ikonográfiával legbehatóbban Vízkelety András foglalkozott. Részletesen szólt arról, hogy e jótékony szent legendája a XIV. század derekán keletkezett német eposzokban található meg. „Sok érdekes probléma merült fel Oszvaldnak az eposzban szereplő, gyűrűt és levelet vivő, beszélő hollójával kapcsolatban, amely a német mitológia, népmesék és babonák kedves alakja” – írja. Tanulmányából tudjuk, hogy a Regensburgban található kőszobron Oszvald kezében ott látható egy madár. (Igaz, ez még nem holló!)
A hírvivő madár mellett a holló széles körben, talán Eurázsia-szerte elterjedt motívum, toposz lehetett, amely – mint annyi minden – az ének, a népdal, a ballada révén megmagyarosodott.

 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Flag gondolja (33) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (140) Politika (1571) Egészség (50) Autómánia (61) Gazdaság (652) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Nagyvilág (1450) Tv fotel (65) Történelem (14) Heti lámpás (242) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (4710) Belföld (5) Mozi világ (440) Életmód (1) Irodalmi kávéház (489) Jobbegyenes (1815) Rejtőzködő magyarország (171)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>