Ma 2020 február 25. Géza napja van. Holnap Edina napja lesz.
227c18ef855d26f9ea6f49589b8e2105.jpg

Cikó

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Dobos Gyula könyvének köszönhetően ismerjük a legtöbb Perczel arcát. Köztük a bonyhádi ág ősének mondott Józsefét és feleségéét, akiknek sírját felkerestem a Tolna megyei Cikó templomában. A szentély előtt szőnyeggel letakarva az itt látható sírkő fekszik, rajta a családi címer – 1717-től a Perczel-család kizárólag csak az oroszlános címerpajzsot használta a korábbi medvés címer helyett – a következő (latin nyelvű) szöveggel: „A tekintetes és nemes Bonyhádi József és Gyulai Gaál Katalin hitvestársak helyezték el [ezt a síremléket] maguknak és az utókornak, az üdvösség helyreállításának 1763. évében.”
Bonyhádi Perczel József családfája, ha igaz, Gertrúdig vezethető vissza. A német származású adománybirtokos őst II. András felesége hozta az országba. Az ő neve Perzl volt, s ez változott a magyar kiejtésű Perczelre. Lehet, hogy ez csak feltételezés, ugyanis e névre egy kivétellel későbbi adataink nincsenek. „A Perczel család általunk is ismert első őse német eredetű: Perzl Hans (János) a XVI. század közepe táján került Magyarországra – olvasom Dobos Gyula monográfiájában. – Perzl Hans (János) unokája, immár Perczel Tamás néven, I. Lipót királytól 1697. május 27-én magyar nemesi címeres oklevelet kapott. 1694-ben kötött házasságot egy Veszprém megyei család sarjával, Eőry Pordán Zsuzsannával. Házasságukból két fiú és öt leány született. A Tolna megyei Perczelek ősatyjának számító Perczel József 1699. január 15-én Veszprémben látta meg a napvilágot. Iskoláztatásáról, neveltetéséről konkrét ismereteink nincsenek, későbbi eredményei, karrierje alapján azok gondos és alapos voltát tételezhetjük fel.
Közéleti szereplésére az első adatot az 1727. március 11-én tartott Tolna vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvben találtuk. Tevékenységének elismerését, népszerűségének növekedését jelzi, hogy 1736-ban első alispánnak választották. Ezt követően 17 éven keresztül töltötte be a megyei közigazgatás irányítói szerepkörét a vármegye első tisztségviselőjeként.”
Perczel Józsefnek és utódainak a Bonyhádi előnév használatát Mária Terézia 1745-ben kiadott donációs oklevelében engedélyezte. Az adománylevél indoklásában többek között a következők szerepelnek: „megemlékezvén azon érdemekről, melyeket a már előbb említett Perczel József, Tolna vármegye első alispánja hosszú éveken át nemcsak az országgyűléseken és a különböző országos bizottságokban mint nevezett vármegye követe és küldötte fejtett ki, de amelynek tanújelét adta az elmúlt török háborúk alatt és a vármegyéjében fellépett pusztító sáskajárás idejében, nemkülönben az általános, mindkét rendre kiterjedő országos felkelés alkalmával is”.
Bonyhádi Perczel József, aki közigazgatási munkássága mellett jelentős gazdasági tevékenységet folytatott, 1768-ban halt meg. Cikón, ahol eltemették, rajta kívül a templom kriptájában közel hetven Perczel leszármazott nyugszik. Az ő sírhelyüket is szerettem volna megnézni, de közölték, hogy néhány éve, amikor renoválták a templomot, eltűnt a kripta kulcsa. Így a Perczelek valóban háborítatlanul, üdvösséges nyugalomban pihennek ott.

 

 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Életmód (1) Történelem (13) Szépségápolás (15) Mozaik (42) Heti lámpás (232) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1571) Gazdaság (638) Tv fotel (65) Sport (729) Tereb (139) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Kultúra (4) Autómánia (61) Jobbegyenes (1693) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1446) Irodalmi kávéház (479) Mondom a magamét (4334)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>