A válogatott szünet előtt, az utolsó hazai mérkőzésünkön gyakorlatilag kiütöttük a Vasas csapatát. A piros-kékek elleni 5:1-es győzelem végre megadta a szurkolóknak azt, amire szinte az egész Doll-érában vártak: kiütéses, több gólos győzelmet.

A nagyszerű játék mellett a helyzeteinket is egész jó százalékban használtuk ki az Angyalföldiek ellen.

Sokan azt hitték a vérmesebb szurkolóink közül, hogy mostantól kezdve valamennyi találkozónkon sziporkázni fogunk. Én óvva intettem minden ismerősömet, hogy nem szabad azt hinnünk, hogy a bab is hús. Érhetnek még minket meglepetések, nagyon hosszú a bajnokság.

Nem sikerült megdönteni az elődök fantasztikus rekordját...

A három hetes válogatott szünet, nem tett jót nekünk, ezt bátran kijelenthetjük, annak ellenére, hogy a nemzeti csapatba adott játékosaink nagyszerű, világraszóló sikernek örülhettek az Eb-re való kijutással.

A folyamatos győzelmi nyomás, ami a csapaton van hosszú-hosszú hónapok óta, érezhetően megterhelte a srácokat. Félre értés ne essék nem a győzelem kiharcolása terhelte meg a játékosokat, sokkal inkább az, hogy gyakorlatilag mindenfajta megterhelés nélkül húztuk be eddig a győzelmeinket. Nehéz lehet úgy felpörögni hétről-hétre, hogy nem késztet minket egyik ellenfelünk sem komolyabb erőbedobásra.

Egy kicsit belealudt a csapat a folyamatos győzelmekbe, amire a három hetes bajnoki szünet még rá is tett egy lapáttal.

A másodosztályú Csákvár elleni múlt heti vereségünk megkondította a vészharangot a honi sportsajtóban, annak ellenére, hogy a továbbjutásunk egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben.

Így érkeztünk meg az MTK elleni szombati „örökrangadóhoz”.

Abban biztosak lehettünk, hogy László Csaba ismét „élete mérkőzését” fogja játszani a Fradi ellen. Már az Üllői úti mérkőzésünkön láthattuk, hogy az MTK elsődlegesen a széleket fogja lezárni, hiszen a támadásaink jelentős részét a széleken vezetjük. Most ez sikerült is a hazaiaknak maradéktalanul, ezáltal középen voltunk kénytelenek erőltetni a támadások szövését.

Kaptunk egy nagyon buta gólt, hátrányba kerültünk, ez pedig kedvezett a hazaiak defenzív taktikájának. A kék-fehérek 11 játékossal védekeztek, mi pedig valljuk be álmosan játszottunk. Azt hittük, hogy majd csak lövünk egy-két gólt, hiszen az MTK játéka gyakorlatilag abban merült ki az első félidőben, hogy amerre álltak a védőik arra rúgták el a labdát.

Volt legalább 3-4 hatalmas gólhelyzetünk, amit vagy kihagytunk, vagy pedig Hegedűs kapus hárított bravúrral, illetve a kapufa sietett a kék-fehérek segítségére.

A második félidőben is támadtunk, ha lehet még jobban beszorítottuk a hazaiakat, de egész egyszerűen nem ment a gólszerzés.

Más találkozókon játszottunk sokkal gyengébben, mint ezen a találkozón, (lásd.: Békéscsaba, Haladás elleni szombathelyi találkozó, vagy éppen a Puskás Akadémia elleni fiaskó.), de mégis valahogy győzni tudtunk. Most ez sajnos nem jött össze.

Tudtam, tudtuk, hogy lesz egyszer ilyen találkozó, hogy kicsit gyengébben játszunk, semmi sem fog bemenni és a kapufák is össze fognak ellenünk. Nos, most jött el az idő. Ezen is túl vagyunk legalább.

NB I, 14. forduló
FTC-Vasas 5-1 (3-0)
FTC: Dibusz - Dilaver, Nalepa (Pintér Á., 74.), Leandro, Ramírez - Nagy Á., Gera (Cukic, 85.) - Varga R., Lamah (Busai, 76.), Sesták - Böde
Vasas: Nagy G. - Preklet, Grúz, Debreceni, Hangya - Pajovic, Vukasovic - Adamovic (Vida, 46.), Berecz (Ubiparip, 46.), Remili - Könyves (Ádám, 78.)
Sárga: Adamovic (44.), Grúz (60.), Sesták (60.), Preklet (63.), Debreceni (69.), Ádám (81.)
G.: Sesták (2.), Varga R. (23., 64.), Leandro (27.), Ramírez (82.) ill. Ubiparip (47.)

Magyar Kupa, nyolcaddöntő, 2. mérkőzés
Csákvár-FTC 4-3 (1-2) - összesítésben: 5-7
Csákvár: Kovács A. – Wild, Baranyai (Hajdú S., 58.), Vaszicsku, Dulló, Szekér, Domján, Nyilasi, Molnár Cs., Kocsis (Bakos, 46.), Molnár T. (Erős, 58.)
FTC: Jova – Cukic, Nalepa (Dilaver, 46.), Leandro – Pintér Á. - Hajnal (Haris, 65.), Nagy D., Lakatos - Radó, Böde (Haraszti, 65.), Lamah
G.: Molnár T. (38.), Nyilasi (55., 82.), Domján (58.) ill. Böde (8.), Pintér Á. (41.), Hajnal (54.)

NB I, 16. forduló
MTK-FTC 1-0 (1-0)
MTK: Hegedüs – Bese, Grgic, Poór, Vadnai – Vass Á. (Thiam, 66.), Strestik (Hajdú, 88.) – Gera D., Kanta J., Ramos – Torghelle (Baki, 78.)
FTC: Dibusz - Dilaver, Nalepa (Pintér Á., 46.), Leandro, Ramírez (Radó, 76.) - Nagy Á., Gera - Varga R. (Sesták, 58.), Hajnal, Lamah - Böde
Sárga: Vass Á. (32.), Nalepa (38.), Ramos (39.), Pintér (51.), Gera D. (68.), Leandro (73.), Thiam (90.)
G.: Torghelle (31.)

Öröm volt nézni, olvasni a kárörvendőket! Az eddig sötétben duzzogó, fortyogó, sunnyogók most bátran előléptek: végre kikapott a Fradi!

Most végre bele lehetett rúgni a Ferencvárosba és ez kéjes érzésekkel töltött el jó néhány újságírót, riportert, fórumozót és ellendrukkert.

Már hallatszik a fröcskölődő csatazaj!

No de nem baj, ami nem öl meg az erősebbé tesz, tartja a mondás.

Nekünk a legfontosabb, hogy a bajnokság végén a mi nyakukba kerüljön az aranyérem, immár 29. alkalommal a magyar labdarúgás történetében.

Akkor és csakis akkor fogunk majd mi az ő képükbe nevetni. Addig pedig szerényen dolgozunk tovább, mert csak az alázatos munka és a gyakorlás fog eredmény hozni.

Nincs megállás: szombaton érkezik a Debrecen. Ki kell köszörülnünk a csorbát.

Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!