Ma 2024 október 09. Dénes napja van. Holnap Gedeon napja lesz.
9937df3d2647dd386239444528c39cb8.jpg

EB- Történelem - Görög hősköltemény Luís Figóék bánatára

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
A torna nagy hiányzója

A két héttel a torna rajtja előtt kidőlő francia Ludovic Giulyt, a szintén sérült orosz Viktor Onopkót, a sérüléséből rekordsebesség alatt felépülő olasz Pippo Inzaghit és a holland keretből kimaradó Jimmy Floyd Hasselbainket „megelőzve” az angol Rio Ferdinand (képünkön) lett a 2004-es kontinensbajnokság nagy hiányzója. Sérült sem volt, és a formája is rendben volt a kitűnő védőnek, csakhogy az Angol Labdarúgó-szövetség egy elmulasztott doppingteszt miatt eltiltotta a torna előtt, és az eltiltás érvényben maradt a torna idejére is (összesen nyolc hónapra meszelték el).
Pedig Sven-Göran Eriksson szövetségi kapitány, sőt a válogatott játékosai is minden követ megmozgattak, hogy rábírják az FA elöljáróit a Ferdinand-ítélet megváltoztatására, hiába. A játékosok még azt is felvetették a sorsdöntő Törökország–Anglia selejtező előtt, hogy bojkottálják az isztambuli találkozót. (A csapat jól tette végül, hogy nem bojkottált, a gól nélküli döntetlennel ugyanis sikerült kivívnia a csoportelsőséget.) Az eset mindazonáltal nagy vihart kavart az angol lelkekben, a háromoroszlánosok a torna előtt mindössze egyet nyertek meg öt felkészülési meccsükből, és bár összeszedték magukat az Eb-nyitányon a franciáktól elszenvedett vereségüket követően – 3–0 Svájc, 4–2 Horvátország ellen –, tizenegyesekkel búcsúztak a negyeddöntőben. Ferdinand, noha három világbajnokságon (1998, 2002, 2006) is tagja volt az angolok keretének, egy Európa-bajnokságon sem lépett pályára! 2000-ben nem számított rá Kevin Keegan, a 2008-as eseményre pedig nem jutott ki Anglia. A 2004-es történet meg már ismert.

Sorozatunk tizenkettedik, utolsó előtti részében a tizenkettedik Európa-bajnokság, a 2004-es portugáliai viadal történéseit elevenítjük fel zanzásítva.

A szakma és a közvélemény is csak ámult-bámult, s „a görög csoda”-ként aposztrofálta a görög labdarúgó-válogatott 2004-es teljesítményét, miszerint nevezett megnyerte a vonatkozó évi Európa-bajnokságot. Jelzős szerkezetünkben nincs semmiféle túlzás, Görögország legjobb futballistái ugyanis nemcsak a torna, talán az egyetemes futball történetének is a legnagyobb meglepetését szállították az Henri Delaunay-trófea Portugáliából való hazaszállításával. A hellének diadala túltett még a dánok 1992-es Eb-győzelmén is: az előbbi tulajdonképpen előzmény nélkül született meg, az utóbbit viszont megelőzték a nyolcvanas évek „dinamitrobbanásai”.

Hogy a fiatalabb olvasóink számára is nyilvánvalóvá váljék a görögök esélytelensége, elevenítsük fel, mit írt a Nemzeti Sport a 2004-es torna előtt. A görögök végre világversenyen is szeretnének mérkőzést nyerni – ezzel a címmel jelent meg beharangozó írás a későbbi aranyérmesről, ami rögtön rávilágított a lényegre: Görögország nem sok vizet zavart, nyeretlen volt addig a világ- és kontinensbajnokságokon. Igaz, nem is jutott ki sok nagy tornára, csupán kettőre, az 1980-as Eb-re és az 1994-es vb-re (bővebben erről alsó keretes anyagunkban).

Az NS ilyen eseményekkor szokásos szakértői körkérdése nyomán megszólaltatott nyolc szaktekintély nem is várt semmit Otto Rehhagel együttesétől, egyikük sem tippelte a legjobb négy közé – az újonc letteket viszont, akik többek között Magyarországot ütötték el az előcsatározások során, egyikük a harmadik helyre várta. A címvédő Franciaország nyolcból nyolc voksot kapott az elődöntős helyeket illetően, a házigazda portugálokat hatan, a hollandokat és az olaszokat egyaránt öten tippelték a négy közé. A végső győzelemre a franciákat tartották a legesélyesebbnek négy szavazattal, az olaszokra ketten voksoltak.

ARANYGENERÁCIÓSOK ARANYESÉLYE

Ehhez képest? A Les Bleus már a negyeddöntőben kihullott – éppen az óriásölő görögökkel szemben –, míg a 2000-es Eb-ezüstérmes Olaszország el sem jutott odáig, miután a svédek és a dánok kibabráltak vele csoportjukban. Hollandia viszont ott volt az elődöntőben, és 1976, 1992, valamint 2000 után negyedszer is bronzérmet nyert (ami rekord).

A portugál válogatott igazolta a papírformát, egészen a döntőig menetelt. Végtére is ez volt a minimum, amit a portugál szurkolók elvártak a házigazdától, de a drukkerek aranyéremben reménykedtek nem is annyira titokban. Az Európa-bajnoki cím elhódításához minden adva volt a portugálok számára 2004-ben: egy két évvel korábban (a brazilokkal) világbajnoki címet nyerő tréner, Luiz Felipe Scolari, egy klasszis játékosokat felvonultató nagyszerű csapat, amelyben a tapasztalt(abb) labdarúgók remek elegyet alkottak az ifjabbakkal, és nem utolsósorban a hazai pálya előnye.

Az első meccsen még döcögött a szekér (1–2 Görögország ellen), de aztán beindult. Portugália–Oroszország 2–0, Portugália–Spanyolország 1–0, továbbjutás csoportelsőként, aztán Anglia kiverése 2–2 után 11-esekkel a negyeddöntőben, majd Portugália–Hollandia 2–1 az elődöntőben. Az 1989-ben és 1991-ben U20-as világbajnokságot nyerő úgynevezett Aranygeneráció hírmondói, Luís Figo, Rui Costa és Fernando Couto előtt ezzel esély csillant, hogy felnőtt-tornán szerzett arannyal lépjenek le a sportág nemzetközi színpadáról.

Hariszteasz döntőbeli fejese után mennybe mentek a görögök (Fotók: Action Images)

1–0-S SIKEREK SORBAN

A portugál gárda legyőzése után Görögország 1–1-et játszott a spanyolokkal, míg az utolsó csoporttalálkozón 2–1-es vereséget szenvedett a nullapontos oroszoktól. Ez is belefért azonban, a második helyen így is ő jutott tovább. Következett a francia alakulat elleni negyeddöntő. A franciák úgy nyerték meg a B-csoportot hét pontot szerezve, hogy az első meccsükön Zinedine Zidane 91. és 93. percben jegyzett duplájával fordítottak Anglia ellen. A Rehhagel-legények ellen azonban már nem tudtak, nem volt válaszuk Angelosz Hariszteasz fejesére.

Miképpen Csehországnak sem az elődöntőben Traianosz Dellasz „ezüstgólos” bólintására a hosszabbítás első félidejének legvégén – noha Karel Brückner társulata addig minden meccsét megnyerte, és mindegyiken legalább két gólt szerzett. Lettországot 2–1-re, Hollandiát 3–2-re, Németországot 2–1-re verték meg a csehek a csoportkörben, amelyet ők zártak egyedül hibátlanul. Jöttek a dánok, és mentek is haza a negyeddöntő után: fölényes 3–0 lett a vége. A végül 5 góllal gólkirállyá avanzsáló Milan Baros csak a görögök elleni elődöntőben nem tudott a kapuba találni…

Ebből is kitetszik: a kieséses szakaszban remekül működött a görög retesz, és nem volt ez másképp a lisszaboni fináléban sem, jóllehet Figóék mindent elkövettek, hogy ez ne így legyen. A délkelet-európaiak végig fegyelmezetten futballoztak, elsősorban a biztonságra törekedtek. Az első félidőt ki is húzták gól nélkül. A másodikban megtörtént, amire egyetlen portugál sem mert gondolni: az 57. percben Hariszteasz a lehető legjobb ütemben érkezett Angelosz Baszinasz szögletére, és Ricardo kapujába fejelt.

A görög válogatott ezt megelőzően egyszer, 1980-ban szerepelt az Európa-bajnokságon, nem sok sikerrel: nyolcból a nyolcadik helyen végzett… Ezenkívül mindig elvérzett a kvalifikációs szakaszban, kivéve az 1964-es torna előtt, amikor visszalépett, mert nem állt ki a Görögországgal 1912 óta hadban álló nyugati szomszéd, Albánia nemzeti tizenegyével. Ami a világbajnokságon való szereplésüket illeti, a görögök 1994-ben vehettek részt először a nagy seregszemlén. Csúnya vége lett az egyesült államokbeli „kalandnak”, pontot és gólt sem szerzett ugyanis a csapat (kapott találatainak a száma ellenben kettő híján egy tucat volt) – 2010-ben legalább egy mérkőzést megnyerve esett ki a csoportkörből…

A folytatásban majd’ felborult a pálya, a házigazda kapuja elé szegezte ellenfelét, de Cristiano Ronaldo és Figo is célt tévesztett a legkecsegtetőbb helyzetekben. Görögország kihúzta a lefújásig, és a futballtörténelem legnagyobb meglepetését szolgáltatva megnyerte a 2004-es Eb-t. A kieséses szakaszban elért harmadik 1–0-s győzelmével.

12. EURÓPA-BAJNOKSÁG, PORTUGÁLIA (2004. JÚNIUS 12.–JÚLIUS 4.)
]]>Az eredményeket ide kattintva érheti el!]]>
Gólkirály: Baros (cseh) 5 gól
A torna csapata: P. Cech (Csehország) – Szeitaridisz (Görögország), Dellasz (Görögország), Ricardo Carvalho (Portugália), Zambrotta (Olaszország) – Zagorakisz (Görögország), Maniche (Portugália), Nedved (Csehország) – C. Ronaldo (Portugália), Baros (Csehország), Rooney (Anglia)

Hegyi Tamás - nso.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gasztronómia (539) Történelem (18) Rejtőzködő magyarország (168) Mozi világ (440) Heti lámpás (327) Jobbegyenes (2853) Tereb (146) Mondom a magamét (7868) Nagyvilág (1310) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (717) Sport (729) Vetítő (30) Politika (1582) Flag gondolja (36) Belföld (11) Életmód (1) Irodalmi kávéház (537) Kultúra (9) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Nézőpont (1) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>