Ma 2020 október 27. Szabina napja van. Holnap Simon, Szimonetta napja lesz.
8a046879f333eae5bb493a6a52f74731.jpg

Papsoka templomromja

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Balatonfüred több településrészből fejlődött várossá – e címet 1971. április 25. óta viseli –, a Bakony déli lankáinál elterülő, középkori eredetű falvakból és a híres savanyúvíz-forrás közelében kialakult újkori fürdőtelepből. A tihanyi bencések 1211-ben kelt birtokösszeírásában már szerepel a Papsoka nevű község Szent Mihály titulusú templomával, amelyet később – 1381 és 1476 között – a szomszédos Siske, illetve Föröd falu egyházaként említenek. 1550-ben Felső-Füred plébániájaként tűnt fel, majd két év múlva a település templomostól áldozatul esett a törökök nagy dunántúli hadjáratának.
Az egykor vízimalmok kerekét forgató, rég kiszáradt Siske pataknak már csak a nyomvonalát őrzi a siskei út. A másik, Balatonszőlős felé vezető országút meredeken kapaszkodik fel a Győr-hegyre. A város szélén lévő magaslatról fenséges körkilátás tárul a szemünk elé: az északi hegyek, a Tihanyi-félsziget a kéttornyú apátsággal, a hatalmas tó türkiz színű tükre a Füredi-öböllel, és a város köré telepített gyönyörű szőlőskertek.
A hegytetőn öreg temető tanúskodik az Árpád-korban itt létezett Papsoka faluról; a XIII. századi templomrom is a cinterem alacsony, nagyrészt elhordott kerítőfalán belül található. A háborús pusztítások és az újkori bontások dacára tekintélyes nagyságú, festői rom. Hosszú, egyenes hajójának ablaktalan északi fala jó négy-öt méteres magasságban áll, a keleten hozzákapcsolódó szentély belsejében még láthatók a boltozat vállkövei, fölöttük a bordák csúcsívei is szépen kirajzolódnak. A déli oldalhoz csatlakozó, alacsonyabb falak egy négyszögletű előtér és talán a sekrestye helyét mutatják.
Az épület legérdekesebb része a hajó nyugati végén figyelhető meg: egy középoszlopos karzat, amelyet masszív gótikus ívpár támaszt alá. A nagyrészt elpusztult harántfalat az 1964 és 1966 között elvégzett műemléki helyreállítás és konzerválás alkalmával építették újjá – a feltárt alaprajzból rekonstruálva –, az újonnan rakott téglahálóba befoglalva az előkerült faragott idomköveket.
A restaurálást megelőző régészeti ásatás és falkutatás feltárta a román-gót átmeneti kori hajó, illetve a kegyúri karzat elé épített nyugati előteret is, amire rokon példákat szinte csak tőlünk nyugatra, főleg szerzetesrendi templomoknál ismerünk.
A török hódoltság után visszatérő lakók új helyen kezdtek építkezni, a régi falut és templomát elhagyták. Amint másutt is gyakorta, itt is kőbányaként használták az öreg falakat. Megkapó, hogy még így, ennyi évszázadnyi pusztulás után is ilyen sokat elárul múltjából ez az elhagyott, rejtőzködő rom. Említést érdemel még, hogy a közelében lévő faragott sírkövek egyike Keöd József hajóskapitánynak (1839–1897), a legendás Kisfaludy gőzös utolsó parancsnokának emlékét őrzi.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (5) Irodalmi kávéház (491) Heti lámpás (244) Autómánia (61) Kultúra (6) Jobbegyenes (1877) Mozi világ (440) Tereb (140) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Egészség (50) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (14) Rejtőzködő magyarország (171) Gasztronómia (539) Gazdaság (653) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Politika (1571) Mondom a magamét (4877) Nagyvilág (1452) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>