Ma 2021 október 18. Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.
46e255c3513e37792cc4e38d6d9b3f13.jpg

A szepesdaróci antonita templom

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

 

Lőcsétől tíz kilométerre nyugatra, a Szepesség szívében, a régi poprádi országút mentén fekvő kisközségnek, Darócnak (Dravce) alig hatszáz lakója van. Szlovákok mellett lengyelek is élnek itt, az utolsó magyarok az 1940-es években hagyták el a falut. Az élesen kanyarodó út mellett, dombtetőn álló templom inkább azokat az utazókat állítja meg, akik mélyebben érdeklődnek a régmúlt története és tanúi iránt.
A község egyike a tatárjárás előtt keletkezett irtványtelepüléseknek, amelyeknek fejszés-fegyveres szolgái a Hernád völgyében északra vezető hadi utat, illetve a lengyel határ felőli országkaput vigyázták. Daróc neve 1263-ban tűnik fel királyi erdőbirtok részeként mint gyepűvédő őrhely. 1282-ben IV. (Kun) László „Drauch” falut a görgői Heliás (Illés) comesnek – a tatárdúlás emberveszteségét németek betelepítésével pótló Jordán szepesi gróf fiának, a Görgey-család ősének – adományozza. Hat évvel később említik a falu új templomát, Szent Antal ispotályosainak klastromával együtt. E betegápoló szerzetesrend a XI. században szerveződött, amikor Európában járványszerűen elterjedt a Szent Antal tüzének nevezett gyulladásos bőrbetegség (erysipelas, népies nevén orbánc). Az eleinte laikusokból álló szerzet működését 1095-ben II. Orbán pápa hagyta jóvá. A rend tagjai fekete öltözetet viseltek, rajta fehér kereszttel, amely eleinte szvasztikát, később T formájú, úgynevezett Antal-keresztet formázott. A Szent Ágoston reguláit követő testvérület kórházakat, menhelyeket tartott fenn, és – mint a korabeli ispotályos lovagrendek – fegyveres szolgálatot is teljesített. A daróci antonita barátoknak, illetve a templom mellett állt rendházuknak 1523-ban VII. Kelemen pápa alamizsnagyűjtésre adott engedélyt, ám 1535-ben a község már a Berzeviczyek birtoka, akiknek a klastrom a kórházzal együtt eladta kéregetési jogát is. Az örökösökkel még 1656-ban is pereskedett emiatt a szepesi prépostság a kassai bíróságon.
Az eredetileg Remete Szent Antal oltalmába ajánlott templomot a középkorban újrakeresztelték Szent Erzsébet tiszteletére. Barokk főoltára az Árpád-házi szent királyleányt ábrázolja. A többi oltár a gótika korában készült. Maga a templom torony nélküli, teremszerű épület, keleten egyenes harántfalban végződő szentéllyel, körös-körül feltűnően maszszív támpillérekkel. E külső gyámok aligha csak a boltozat oldalnyomását hivatottak ellentámasztani, a nyugati oromfal két hatalmas, három lépcsőben előreugró pillére ugyanis szinte erőd jelleget kölcsönöz a kőfallal kerített templomnak. A tágas hajót két pár oszlop osztja széltében két, hosszában három boltszakaszra: a templom így ikerhajósnak nevezhető. Ez a környéken ugyan nem számít különlegesnek – a Szepesség XIII–XIV. századi építkezései közül 16 további rokonát ismerjük –, a történelmi Magyarországon azonban együtt sem találni ennyi kéthajós épületet.
Az 1288 óta álló templom elragadó szépségű belsőt és múzeumra való kincset rejt, pedig még budapesti gyűjtemények is őriznek műtárgyakat Darócról. A kora gótikus boltozat kőbordáinak finom ívei, a csúcsos ablakok és ajtók, a boltozott szentély és sekrestye a XIV–XV. évszázadot idézi. Az említett gótikus szárnyas oltárok, táblaképek és falfestmények szintén a magyar középkor remekei. Az 1400-as évek legvégéről származik az a két faragott presbiteri padsor is, amelyek a magyarországi gótika korának legbecsesebb asztalosremekei közé tartoznak. A bronzharangot 1516-ban öntötték az iglói Illenfeld mester műhelyében. Minden megvan tehát Szepesdarócon, amiért megéri odalátogatni; csak magyar szó nincs már, amiért érdemes volna egy-két óránál hosszabban ott időzni.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Mondom a magamét (5642) Történelem (14) Gazdaság (662) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Nagyvilág (1463) Rejtőzködő magyarország (168) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Sport (729) Mozaik (83) Mozi világ (440) Belföld (6) Heti lámpás (255) Politika (1578) Irodalmi kávéház (506) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2131) Életmód (1) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (138) Vetítő (30)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>