A táborvezetőnő első megbotránkozását („Nudisták a szocializmusban!”) ügyesen leszerelték azzal, hogy „Nichts nudismus! Freikörperkultur. Szabad testkultúra. Ez minálunk igen elfogadott.”

– Az más – törődött bele a tábor nagyhatalmú vezetője. – Ha a keletnémet elvtársaknak, Marx honfitársainak ez belefér, mi se legyünk prűdek!

Így a kiszes fiúk gyönyörűségére maradhattak a pucér testek. (Igaz, nem a nyugati magazinok címlapjainak karcsú manökenjei flangáltak a tóparton, de a kommunizmus útjának építése rögös, és hosszú távon a szocialista cici diadalmaskodik az imperialista felett.)

Este, a tábortűznél a mi fiaink is kitettek magukért, kultúrműsort rögtönöztek a kedves vendégeknek. Gitárkísérettel előadták a Guantanamerát, volt csatakiáltás („Óolé-balimba balaoj!”), és amikor a hangulat tetőfokára hágott, egy lobogó hajú fiatalember szavalta. József Attilától a Hazámat. A lányok persze nem értették, tapsoltak, visongtak, egyikük azonban kíváncsian lefordíttatta magának. Figyelmesen hallgatta, és különösen azok a sorok gondolkodtatták el: „Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat!”

– Hm – töprengett a hölgy. – Német gyarmat…
– Az a kérdés – kapcsolódott bele a beszélgetésbe egy harmadik fiatal –, hogy keletnémet vagy nyugatnémet gyarmat.
– Hülye vagy, elvtárs! – torkolták le. – Keletnémet gyarmat nem lehet, persze, hogy az NSZK-ról van itt szó.

Az FDJ-s nudista lány azonban sejtelmesen mosolygott.

– Német gyarmat. Így fogalmaz a költő. Nem keleti, nem nyugati. Egységes német. Német gyarmat… Jól hangzik.
– Ne fantáziálj butaságokat, Angela! Inkább játsszunk „hettyem-pittyet” a magyar fiúkkal!

Ungváry Zsolt - demokrata.hu