Mint ismeretes, a Csongrád megyei település polgármesterévé kétharmados többséggel Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökét, a Betyársereg alapítóját, a Jobbik megyei közgyűlési képviselőjét ]]>választották.]]> Aki a jó érzésű embereket felháborító, sokukat tiltakozásra késztető gyurcsányi hazugságbeszéd nyilvánosságra kerülése után egy erőszakba torkolló akciót szervezett a televízió székházánál. Ennek ellenére különösebb bántódás nélkül vészelte át a nehéz éveket, nem úgy, mint számos békés, törvénytisztelő polgár, aki maradandó sérüléseket szerzett 2006 őszén, vagy akinek koncepciós eljárással keserítették meg az életét.

Toroczkai viszont, akit visszafogottan és a pereskedés kockázata nélkül nevezhetünk szélsőjobboldali figurának, aktív közszereplőként, választó és választható polgárként jutott el eddigi karrierje csúcsára. Ásotthalom nem egyenlő az országgal, az ottani eredményből éppúgy nem lehet érvényes prognózist adni a tavaszi választásra, mint ahogyan a Baján vagy máshol megrendezett időközi megméretések szavazatarányaiból sem. Nincs szó a Jobbik vagy a szélsőjobb szubkultúra országos áttöréséről, a helyi viszonyok párlata a különös vasárnapi eredmény. Az eddigi, legutóbb fideszesként megválasztott, most függetlenként induló polgármester a jelek szerint lenullázta a saját és a kormányoldal helyi esélyeit, amely végül nem is állított jelöltet Ásotthalmon.

Országos tanulsága az úgynevezett demokratikus ellenzék viselkedésének van. Az ehhez a politikai táborhoz sorolható pártok, szervezetek, értelmiségi holdudvar identitásának egyik pillére a permanens antifasiszta küzdelem. Lassan negyedszázada vizslatják nagyítóval a magyar glóbuszt szélsőjobboldali megnyilvánulásokra, antiszemita elszólásokra, a fokozódó fasiszta veszély bizonyítékaira vadászva. A demokratikus jobboldal az antalli időktől él a gyanúperrel, miszerint ezt a fajta antifasiszta hevületet nem az elvek, hanem praktikus érdekek fűtik. Az igazi célpont sohasem a valódi szélsőség, hanem a jobboldal centruma, amely a balliberális antifasizmus vádja szerint gerjeszti, bátorítja, megtűri azt, esetleg azonos vele. Minden alkalmat megragad arra, hogy elhatárolódásra szólítsa fel, illetve valamiféle közös fellépésbe rángassa.

Ha e politikai tábor antifasizmusa elvszerű, szándéka tiszta lenne, akkor Ásotthalmon két dolgot tehetett volna: saját jelöltet állít Toroczkaival szemben, vagy a rettenetes exfideszes mint kisebbik rossz támogatására szólítja fel helyi híveit (már ha vannak ilyenek). Ehelyett az MSZP-ből a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióba dezertált pártsejt ]]>a szélsőjobb mellé állt,]]> amely tényen utólag a DK semmilyen etikai állásfoglalása nem változtat. Képzeljük csak el, miféle országhatárokon áthallatszó lármát keltene, ha kóbor fideszesek vetemedtek volna ilyesmire!

Sunnyogásával a baloldal utólag hiteltelenítette az egyik jobbikos képviselő szavai miatt összehívott, a Fidesz részvételével tartott nagygyűlésen való harcos kiállásának őszinteségét is. Ásotthalom leleplezte ez antifasizmus valódi célját és természetét. Ne feledjük: azért volt hatástalan a balliberálisok Jobbik elleni kampánya már a 2009-es európai parlamenti választásokon is, mert a szélsőjobbnak kijáró mérgezett nyilaikat már régen ellődözték az antalli MDF-re, majd a Fideszre.

Mindenesetre öröm az ürömben, hogy az új választási szabályok miatt Toroczkai jövőre biztosan nem lesz parlamenti képviselő.

mno.hu - Szerető Szabolcs