Tegyük fel, hogy a valóságban is megtörténik az, ami a nemrég mozikban bemutatott Bálnahullásban. Min menne keresztül az a búvár, mi maradna belőle? 15 órával később már nem sok minden…

Karáth Emil tengerbiológus tavaly a gyermekeivel az iskolai őszi szünetben elutazott egy expedícióra a Csendes-óceánhoz. A résztvevők egy héten keresztül tanulmányozták a bálnák viselkedését, s az uszonyuk alsó részét is lefotózták, amely olyan, mint nekünk az ujjlenyomat. Ezáltal lehet a vándorlásukat nyomon követni.

A tengerbiológus azt mondja, miközben az óceánban tempóztak, fel sem merült bennük a gondolat, hogy valamelyik állat gyomrában fogják végezni, úgy, mint a Bálnahullás főszereplője, Jay. „Ilyen szempontból fontos elkülöníteni a szilás- és a fogasceteket. Nemrégiben valóban lehetett hallani egy-két olyan esetről, amikor valaki egy sziláscet szájába került. Ezek a bálnák apró halakat és kis rákokat esznek. Ahogy vadásznak, és jönnek fel függőlegesen a víz alól, hatalmasra nyitják a szájukat. Ám tudni kell, hogy a nyelőcsövük körülbelül akkora, mint egy grapefruit. Nagyobb élőlényt, mint például egy embert, egy fókát, de még egy kisebb tonhalat is, képtelenek lenyelni. A valós esetekben ugyan a bálna véletlenül benyelte a szörföst és a kagylóvadászt, akik szimplán rosszkor voltak rossz helyen, de két-három másodperc után ki is köpte őket” – magyarázta Emil, majd elárulta, az a bálna, amelyet a mozifilmben is láthattunk, a fogascetek alrendjébe tartozik.

„Az ámbráscet óriáskalmárokkal táplálkozik. Így fiziológiailag lenne esély arra, igaz, elég kicsi, hogy le tudna nyelni egy embert. Hozzáteszem, egy búvár – főleg, ha sűrített levegős palack van a hátán – már nem menne le a bálna nyelőcsövén, még akkor sem, ha akarná. Szóval a sztori már itt megbukna. Emellett a bálna méretét is kicsit túltolták a filmben. A való életben ugyanis az ámbráscet átlagmérete 15-16 méter” – árulta el Emil, majd mosolyogva hozzátette, persze akadnak kivételek. Az ötvenes években például egy orosz bálnavadász flotta kifogott egy 22 méteres példányt. A XIX. században pedig egy állítólag 26 méteres bálna süllyesztette el az Essex nevű hajót. Ebből a történetből született meg Herman Melville 1851-ben megjelent klasszikus regénye, a Moby Dick.

No de térjünk vissza a bálnához, jobban mondva a gyomrához! Jaynek ugyanis a filmben sikerült a lehetetlent megugrania, és a nyelőcsövön keresztül odajutnia. Igen ám, de Emil szerint a valóságban ez is egy sokkal összetettebb dolog. Szó szerint. „A bálnák ősei négylábú, patás, szőrös szárazföldi állatok voltak. A tehenek, a bőlények és a vízilovak rokonai. A gyomruk egy négykamrás, összetett gyomor. Amikor elkapnak egy óriáskalmárt, nagy darabokban lenyelik, ami így az előgyomorba kerül. Ez úgy működik, mint a fogaink. Iszonyúan izmos, megrágja, összepréseli a falatot. Jay elsődlegesen itt találná magát, és valószínű, hogy pillanatok alatt szét is lenne zúzva. Ha netalán esetleg mégis valahogy túléli, akkor bekerül a második kamrába, a főgyomorba, ami egy iszonyúan savas közeg. Olyan, mintha az embert akkumulátorsavba merítették volna bele. Percek alatt felbomlana, megemésztődne a teste. Nem beszélve az ottani légkörről. Ha valaki két slukkot belélegezne az itt található metánból, azon nyomban meghalna.”

Emil azt is elmondta, az tény és való, hogy a gyomorsav nem oldja fel az óriáskalmárok éles csőrét, így ezek az anyagok a főgyomorban szépen lassan felgyülemlenek. „Volt olyan ámbráscet, amelyben 18 ezer ilyen csőrt találtak. Szóval Jay lehetett olyan szerencsés, hogy a keze ügyébe akadt egy” – magyarázta lelkesen Emil, akitől azt is megtudtuk, mindössze 15 óra kell ahhoz, hogy az a valami, amit a bálna lenyelt, átmenjen a tápcsatornáján. „Ha lenyelne egy embert, és ezután kifognák, az emberből nem maradna más, csak egy nagy rakás bálnakaki. A többi pedig már Hollywood.”

A ]]>Megkérdeztünk egy tengerbiológust: valóban lenyelhet egy ámbráscet egy embert?]]> bejegyzés először ]]>VOX.hu]]>-én jelent meg.

A teljes cikk elolvasható itt: ]]>https://vox.hu/megkerdeztunk-egy-tengerbiologust-valoban-lenyelhet-egy-ambrascet-egy-embert/]]>