Bár a probléma állandó, a kisebbségi kérdést, a szegények, kirekesztettek felemelését leginkább választások előtt hozzák szóba a politikusok. Ilyenkor ígérgetésekben, demagógiában nincs hiány. Aztán sajnálatosan minden marad a régiben.

És úgy tűnik, hogy a nagystílű pénzadományok sem sokat segítenek. 2013-ban a Facebook-alapító Mark Zuckerberg százmillió dolláros támogatást jelentett be Newark közoktatásának fejlesztésére. A pénzből azonban nem a szegény iskolák, hanem a pr-cégek profitáltak.

Van-e megoldás? Amerikában nemrég mutattak be egy dokumentumfilmet Regula (The Rule) címmel, amely rendhagyó módon foglalkozik a kérdéssel. A New Jersey állambeli Newark bencés gimnáziumának tevékenységét vizsgálva arra keresi a választ, hogy mi a siker titka, miért kerülnek be az itt végzett, halmozottan hátrányos helyzetű diákok szinte teljes létszámban az egyetemekre. A film arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a szerzetes tanárok nem tesznek mást, mint egy közel másfél évezredes dokumentum, Szent Benedek Regulájának alapelveire, vagyis Isten és a közösség szolgálatára, a kitartó munkára, a szigorra, az engedelmességre, az alázatra, a felelősségre, a szolidaritásra építik a nevelést. Az Ora et labora, azaz az Imádkozz és dolgozz jelmondat szellemében lenyűgöző eredmények születnek.

A New York vonzáskörébe tartozó, háromszázezres Newarkban az emberek húsz százaléka él létminimum alatt, a bűnözési ráta nagyon magas.

A film 1967-ig nyúlik vissza, amikor a város bencés gimnáziumát még a fehér középosztálybeli fiatalok töltötték meg. A demográfiai változás nyomán a körzet veszélyes színes bőrű és latin negyed lett. Az 1967-es fekete lázadást követően a fehér szülők nem merték többé ide járatni a gyerekeiket, 1972-ben az iskolát bezárták. A tanárok nagy része elhagyta Newarkot, de néhány elszánt szerzetes maradt: úgy érezték, igazi küldetésük a szegény gyermekek felemelése.

1973-ban immár a hátrányos helyzetű, színes bőrű és latin tanulóknak nyílt meg a gimnázium. A vezetőség rájött, hogy ameddig a tanulók állandó veszélyben vannak, az iskolában sem tudnak teljesíteni. Nem a házi feladat a legfontosabb probléma annak a kamasznak, akinek nincs apja, az anyja heroinon él, s akinek az utcájában mindennapos a lövöldözés. A legveszélyeztetettebbeknek kollégiumi elhelyezést biztosítottak. De a többiek családjával is kapcsolatot tartanak. Az iskolaév 11 hónap, így szinte egész évben lefoglalják a diákokat. A bencés atyák nem leereszkednek a rájuk bízottakhoz: magas mércét állítva eléjük, következetesen szigorú neveléssel fel akarják emelni őket. A tanulók napi összejöveteleken vitatják meg a problémákat. A szünetekben kirándulnak, karitatív munkát végeznek. Az iskola tanácsadással készíti fel diákjait a pályaválasztásra, a felelős felnőttéletre.

A Regula országos körútra indult. A bencés iskola példája nemcsak az oktatásban, hanem a kisebbségi politikában is útmutató lett. Nem ártana, ha Magyarországon is forgalmaznák.

Balla Eszter (San Francisco)