Ma 2020 augusztus 13. Ipoly napja van. Holnap Marcell napja lesz.
Justizmord (Made in USA)

Justizmord (Made in USA)

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Amerika a szabadság és igazságosság földje? Ha valaha talán az is volt – legalábbis a fehér angolszász protestánsok számára, mert az őslakos indiánok, a négerek, a latinók és egyes bevándorló nemzetek tagjai bizonyára nem osztják ezt a véleményt –, ma már távolról sem ez a helyzet.

A leküzdhetetlennek látszó terrorizmus-paranoia réseket ütött az amerikai alkotmányosság falán. Itt van mindjárt a Manning-ügy, amely egyre kínosabbá kezd válni a kormány számára. Ezt az egykor Irakban szolgáló, majd ugyanott letartóztatott katonát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő volt a WikiLeaks kiszivárogtatásainak az egyik fő forrása, teljes elszigeteltségben tartják fogva a múlt év júliusa óta, és még a perének az időpontját sem tűzték ki. Naponta csak egy órára hagyhatja el a celláját, meztelenül kell aludnia, és nappal öt percenként, éjjel pedig néhány óránként kell válaszolnia a hogylétét firtató kérdésre. Juan Mendez, az ENSZ kínzással foglalkozó különmegbízottja csalódottságának adott hangot amiatt, mert az amerikai hatóságok nem engedélyezték neki, hogy négyszemközt beszélhessen a katonával. Miután korábban többször is kifejezte komoly aggodalmát Bradley Manning fogva tartásának körülményei miatt, szeretett volna hivatalos látogatást tenni a börtönben az ENSZ nevében, de csak magánlátogatásra kapott engedélyt, egy harmadik személy jelenlétében.
 

Ezért az ENSZ az amerikai külügyminisztériumhoz fordult annak érdekében, hogy minden nyomás nélkül találkozhassanak a fogollyal.

Nemrég a The New York Review of Books petíciót tett közzé „Manning közlegény megalázása” címmel, amelyet a Yale és a Harvard egyetem jogi fakultásainak oktatói kezdeményeztek, és az amerikai egyetemekről mintegy 250 kollégájuk csatlakozott hozzájuk. „Az általa elszenvedett bánásmód megsérti az Alkotmány 8. kiegészítését, amely tiltja a kegyetlen és szokatlan büntetéseket, valamint az 5. kiegészítést, amely megvéd minden ítélet nélküli büntetéstől”, írják. Szerintük ennek a megalázó bánásmódnak kettős célja van: egyrészt elbátortalanítani a jövőbeli információbirtokosokat a kiszivárogtatástól, másrészt arra kényszeríteni Manningot, hogy mártsa be Julian Assange-t (a WikiLeaks alapítóját) egy Amerika-ellenes összeesküvésbe. (És még a 9/11 hivatalos verziójában kételkedőkről mondják azt a hivatalos verzió kitalálói, hogy összeesküvés-elméleteket gyártanak…)

„Ha Manning bűnt követett el, állítsák bíróság elé, nyilvánítsák bűnösnek és büntessék meg a törvény szerint. A vele szemben alkalmazott bánásmódnak azonban tiszteletben kell tartania az Alkotmányt és az Emberi Jogok Nyilatkozatát”, hangsúlyozza a petíció, arra is emlékeztetve, hogy Barack Obama az alkotmányjog volt professzoraként az „erkölcsös vezető” imázsával került hatalomra, „a kérdés most már az, hogy vajon a magatartása főparancsnokként megfelel-e az erkölcs alapvető normáinak”.

Ahogyan Áfia Sziddiki érdekében sem mozdította a kisujját sem. A pakisztáni ideggyógyászt tavaly szeptemberben 86 év börtönre ítélte egy New York-i bíróság azzal a váddal, hogy amerikai katonák életére tört, miután öt évet töltött Afganisztánban „szellemfogolyként” (ghost prisoner) – vagyis bármiféle jogi procedúra nélkül – a bagrami amerikai támaszpont hírhedt börtönrészlegében, ahol többször is megkínozták.

A 38 éves, háromgyermekes családanyát, aki az egyik neves amerikai egyetemen szerzett diplomát, az al-Kaida fantommal fenntartott állítólagos kapcsolatai miatt tartóztatták le. Nem sokkal később amerikai katonák és FBI-ügynökök látogatták meg börtönében. A Rákosi-éra legszebb napjait idéző vádirat szerint a 150 centiméteres, 40 kilós nőnek valahogy sikerült megszereznie az egyikük géppisztolyát, és vad „Allah Akbar!” csatakiáltást hallatva rájuk rontott. Szerencsére minden lövése célt tévesztett, nem úgy, mint az egyik tolmácsé, aki a biztonság (és nyilván a sztori hitelessége) kedvéért hasba lőtte.

Áfia Sziddiki azért került az amerikai bűnüldöző szervek célkeresztjébe, mert válása után annak a Kálid Sejk Mohamednek az unokaöccséhez ment feleségül, akit a 9/11 értelmi szerzőjének tartanak. Ezután a pakisztáni titkosszolgálat 2003 márciusában elrabolta, és gyermekeivel együtt átadta az amerikaiaknak, akik Afganisztánba vitték kínvallatásra. Az amerikai hatóságok szerint viszont egy afgán rendőrőrs előtt tartóztatták le 2008 júliusában, táskájában gyanús kémiai anyagokat tartalmazó fiolákkal, egy USA-beli „stratégiailag érzékeny” objektumokat feltüntető listával és egy anarchistáknak szánt bombagyártó kézikönyvvel (már csak a „terrorista vagyok” felirat hiányzott a ruhájáról).

Arra nincs elfogadható magyarázat, hogy egy magafajta kvalifikált nő, aki ráadásul az al-Kaida feltételezett tagjaként 2004 májusában felkerült az FBI hét legkeresettebb terroristát feltüntető körözési listájára, miért sétafikált épp efféle dolgokkal éppen egy rendőrőrs közelében. Legalább annyira hihető, mint Szatam al Szukami (az egyik állítólagos gépeltérítő) sértetlenül megtalált útlevele az Ikertornyok romjai között 2001. szeptember 11-én…

A Puerto Ricó-i függetlenségi harc támogatásáért koncepciós perben 43 év börtönbüntetésre ítélt olasz politikai aktivista, Silvia Baraldini védőjeként ismertté vált Elisabeth Fink szerint „Áfia ügye egy rettenetes történet, amely eddig sohasem tapasztalt mélységbe taszítja országunk igazságszolgáltatását. Mi, a védői, elszántuk magunkat arra, hogy minden eszközzel harcolni fogunk a szövetségi bíróságok, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény előtt, hogy végre igazságot szolgáltassunk ennek az állami erőszak áldozatául esett nőnek (…), akinek mély traumát okoztak az öt éves fogsága idején elszenvedett kínzások és a gyermekei sorsáért érzett aggodalom.

A terrorizmus elleni harc miatt az USA igazságszolgáltatása önkényessé, vakon kegyetlenné vált, megszégyenítve országunk nevét az egész világon. A Baraldini-ügy, az igazságszolgáltatási acsarkodás és kirívó igazságtalanság esete paradox módon nagyon kevés volt ahhoz képest, ami most történik a guantanamói különleges bíróságokon és az Egyesült Államok büntetőbíróságain”. Tudjuk, hogy az USA mindenben túl akarta szárnyalni szovjet testvér-ellenségét. Abban is, ami nem válik a javára. Ha így halad, még sikerülhet is neki.

Gazdag István, ]]>demokrata]]>
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Gazdaság (652) Mozaik (83) Politika (1571) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (489) Heti lámpás (243) Sport (729) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (4720) Életmód (1) Tereb (140) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Belföld (5) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50) Nagyvilág (1451) Történelem (14) Vetítő (37) Jobbegyenes (1817)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>