Hogy amikor sorosoznak meg idegen ügynököznek, akkor zsidóznak. Hogy amikor úgymond nemzeti tőkésosztályt építenek, akkor közpénzt lopnak. Ők félrebeszélnek, mi magyarul. Hogy mindenki értse, mi folyik itt.” Muszáj visszatérnem erre. Erre a nyilatkozatra, amelyet egy Szigetvári Viktor nevű sejthalmaz adott ki, miután a vele folytatott vita során Németh Szilárd kivonult az ATV stúdiójából.

Németh Szilárd kivonult, mert Szigetvári olyan helyzetbe hozta, amely helyzetből ez volt az egyetlen lehetséges kiút. És Szigetvári nem furfanggal, ésszel, érvekkel hozta ebbe a helyzetbe vitapartnerét, hanem ezeknek a mocskos gazembereknek a legutolsó ütőkártyájával: az antiszemitizmus vádjával. S erre tényleg nincsen más válasz: ott kell hagyni őket.

„Ha sorosoznak meg idegen ügynököznek, akkor zsidóznak” – hangzik a megfellebbezhetetlennek látszó „érv”. De azért mi mondjuk ki jó hangosan, hogy ez nem érv. Ez hazugság, menekülés, gyávaság, aljasság, ócska, pitiáner szemétség, éppen az érvek és gondolatok hiánya. Ez pontosan az, aminek látszik: Szigetvári Viktor meg a hozzá hasonlók rothadt agya és lelke.

Nézzük csak akkor Sorost.

Ha felütjük a Wikipediát, a Soros György címszó alatt egyebek mellett ezt az eufemisztikus mondatot találjuk: „1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket”. A „nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveletek” kitétel mögött az rejlik, ami Soros György pénzguru, tőzsdespekuláns és gátlástalan gazember lényege: megtámadni bármely ország tőzsdéjét, valutáját, nagyvállalatait, bankjait, és különböző – többnyire tiltott – műveletekkel, ezek tönkretételével óriási haszonra szert tenni. Az óriási haszon egy részéből pedig az egész világot behálózó alapítványi rendszert fenntartani, amely alapítványi rendszer azon intézményeket, műhelyeket, iskolákat, egyetemeket támogatja, amelyek fenntartják, népszerűsítik azt a rendszert, kinevelik annak a rendszernek az értelmiségét, amely rendszer ezt a Soros-féle gazemberséget lehetővé teszi.

A „nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveletek” nyomán Sorost például kitiltották egyebek mellett Franciaországból, Angliában vizsgálat folyt ellene, de számos ázsiai országban is persona non grata, Oroszországból is ki van tiltva – a Szigetvári-féle rothadt agyak logikája szerint tehát nevezett országok mind-mind antiszemiták. És ne feledkezzünk meg még egy apróságról, amiről e hasábokon Máté T. Gyula is beszámolt, de azért ismételjük bátran: „Apropó, magyar tőzsde: 2008. október 9-én a Soros Fund Management az OTP árfolyamát manipulálja. A pénzügyi felügyelet meg is bírságolja. Hasonlóért Franciaországból kitiltották Sorost. Magyarországon azonban akkor Gyurcsány Ferencnek hívják a kormányfőt, ő készséggel elfogadja György barátja magyarázatát, miszerint befektetési alapja az ő jóváhagyása nélkül cselekedett.”

Bizony ám! Soros a legnagyobb hazai pénzintézetet is megtámadta, majd kijelentette, nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket. Sajnálja, hát persze. Hiszen napnál világosabb, hogy a Soros Found Management általában Soros tudta és beleegyezése nélkül szokott olyan apróságokat végrehajtani, mint a legnagyobb magyar pénzintézet elleni támadás. De ha ezekről szót ejt az ember, akkor két dolog történhet: vagy jönnek a Szigetvári-féle sejthalmazok és fikaevők, és elmagyarázzák, „de az Orbán is a Soros pénzén tanult külföldön!” Remek érv! De mi köze van ennek az egészhez? Amikor 1989-ben Orbán – és még sok akkori fiatal politikus - Soros-ösztöndíjat kapott, honnan a bánatból kellett volna tudnia, hogy mit művel amúgy Soros a világban és a világgal, továbbá hogy mit fog művelni 1992-ben meg ’93-ban, pláne 2008-ban például Magyarországon?

A másik, ami történhet: jönnek a Szigetvári-féle sejthalmazok és fikaevők, és leantiszemitázzák az embert. Ez az örök és kipusztíthatatlan taktika. Forduljunk csak egy pillanatra Herczeg Ferenchez, aki naplójában a következőket írja meg annak kapcsán, hogy érettségijük előtt barátaival arról beszélgettek, ki mi akar lenni, ki hogyan képzeli el a jövőjét:

„– És te, Dávid?

– Én diplomata leszek – szólt Dávid egyszerűen. A sok hülye között biztos, hogy karriert csinálok.

Általános elképedés. Ő a vracsevgai szatócs fia volt… – És azt hiszed, hogy bevesznek? – kérdezte egyikünk. Dávid fölényesen mosolygott. - Azt gondoljátok, nem vesznek be, mert zsidó vagyok. Csakhogy fiaim, éppen az én zsidó származásom az erősségem! Mert a diplomáciánál ma nincs egyetlen zsidó sem. Miért nincs? Mert sohasem mert egyik sem jelentkezni. Én azonban jelentkezem, és ha visszautasítanak, akkor magukra veszik az antiszemitizmus bélyegét, azt pedig nem merik megkockáztatni. (…) Szegény Dávid nem lett diplomata, hanem két esztendővel az érettségi után meghalt tüdővészben. A halál megkockáztatta, hogy antiszemitának tartsák.” (Herczeg Ferenc emlékezései, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1985, 149-150. oldal)

Herczeg Ferenc, továbbá barátai: Bandl Rudi, M. Ferenc, F. Leó és a zsidó D. Dávid 1880-81 körül érettségiztek. Ez a beszélgetés akkor zajlott. És lám, már akkor is. A vracsevgai szatócs fia már akkor pontosan tudta, mi a legjobb út az érvényesüléshez.

Nincs új a nap alatt. De lesz. Remélem, hamarosan. Remélem, nemsokára soha többé nem lehet ezzel érvelni és védekezni meg támadni. Remélem, hamarosan vége lesz ennek a szemét, ocsmány világnak…

Bayer Zsolt – ]]>www.magyarhirlap.hu]]>