„Ne legyünk azonban szűkkeblűek, volt oka a magyar futballszerető társadalomnak egyéb szinten is az örömre. Kiesett ugyanis az NB I.-ből az MTK csapata. S meg kell mondjam, hogy ez klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezőnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence.”

Hát akkor, nézzük.

Tágan értelmezett szociológiai tény, hogy az MTK volt „a” zsidó csapat, míg az FTC „a” sváb csapat. Azonban nem árt kicsit árnyalni ezt a képet. Ugyanis például az 1888. november 16-án megalakult MTK alapító atyái között ott találjuk többek között Szekrényessy Kálmánt, a magyar úszósport doyenjét. Róla azt érdemes tudni, hogy 1846. július 20-án Pesten született, előkelő nemesi családban. Édesapja ügyvéd, aki jelen volt Rózsa Sándor perénél, gróf Széchenyi István belső munkatársa és bizalmas barátja.

Mindezeken túl nagyszerű sportember volt, átúszta többek között a La Manche csatornát, és többször a Balatont. Ma szobra áll Balatonfüreden, a Tagore sétányon. Szekrényessy tehát semmiképpen sem fér bele Lenhardt Balázs faék bonyolultságú világképébe. De hogy még jobban összezavarjuk szegény hülye Lenhardt Balázst, vessünk néhány pillantást az aranycsapatra. Ott ugyanis három és fél MTK-s is játszott! Név szerint Hidegkuti, Zakariás, Lantos és – igaz, az angolok elleni legendás meccsen csak a cserepadon ülő – Sándor Csikar. Azt pedig már csak színtiszta gonoszságból említem, hogy Hidegkuti apja Vitéz volt, s fia is Vitéz Hidegkutiként szerepelt a háború előtti összeállításban.

Na, hát így vágott hármat az angoloknak a Vitéz Idegen Test.

S ha már gonoszkodunk, hát adjuk meg a kegyelemdöfést szegény, szerencsétlen, nyálfolyató Lenhardt barátunknak. Ugyanis az 1899. május 3-án megalakult FTC alapító atyái között – a svábokon kívül – bizony zsidókat is találunk. Ha pedig a századforduló, majd a tízes-húszas évek csapat-összeállításait böngésszük, a következő nevek között szemezgethetünk: 1900-ban a Weisz, Schwartz, Gabrowitz E., Gabrowitz K. felállásban futott ki a csapat a gyepre. Aztán ’22-ben ott rúgta a bőrt többek között Klein és Weinber II., továbbá Amsel is. (Lenhardt Balázs szája ezen a ponton kezd el habzani, mivel összeomlani látszik az idiótákra oly jellemző, kikezdhetetlen és hibátlan világkép…)

Összefoglalásképpen tehát: az MTK-t az a polgári zsidóság alapította, amely polgári zsidóság 1848-ban még önálló zászlóaljat verbuvált, és harcolt a magyar szabadságért. S ez a zsidóság az MTK megalapításánál együttműködött és egyet akart a magyar nemesség legkiválóbb tagjaival. Az FTC-t pedig főként gazdag budapesti svábok hozták létre, mégpedig közös akarattal néhány gazdag budapesti zsidóval.

S akkor nézzük, befejezésképpen az MTK színeiben sportoló olimpiai bajnokaink névsorát: Halmai Zoltán úszó, Weisz Richárd, Hódos Imre birkózók, Keserű Ferenc, Homonnai Márton, Brandy Jenő, Hazai Kálmán, Antal Róbert vízilabdázók, Pataki Ferenc tornász, Papp László, Török Gyula ökölvívók, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Schmitt Pál, Dömölky Lídia, Tordasi Ildikó vívók, Storcz Botond kajakozó. De a sakkolimpián aranyérmet szerző Adorján András és Portisch Lajos, valamint a Polgár lányok is az MTK sportolói voltak.

E névsor nélkül szegényebb lenne a nemzet.

Lenhardt Balázs nélkül meg gazdagabb.

(u. i.: Amúgy még egy apróság: Az MTK tág, 23 fős keretében két szerb játszik, közülük az egyik általában nem is a kezdőcsapatban. Tehát nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy most kiesett az NB I.-ből tizenegy magyar srác. A Fradi pedig manapság három-négy magyar játékossal fut ki a gyepre. A többiek szerbek, brazilok, norvégok vagy fekete-afrikaiak. Ezzel sincs semmi baj, pusztán egy szikár, őszinte tény. Lenhardt Balázsnak félretéve.)

Bayer Zsolt, magyarhirlap.hu