Történt a hét közepén, hogy a Székely Szabadság Napján megemlékezést tartottak Budapesten, a Hősök terén. A rendezvény egyik szónoka, a Székelyföldért Társaság elnöke, György Mózes Árpád pedig ezt találta mondani: Románia az Iszlám Államhoz hasonlítható, mert a román hatóságok naponta „fejeznek le” olyan alapjogokat, mint a gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánítás joga, vagy éppen a nemzeti identitáshoz való jog.

György Mózes Árpád feltehetőleg azért mondta ezt, mert például Marosvásárhely román polgármestere egyszerűen betiltotta a városban a Székely Szabadság Napja alkalmából bejelentett demonstrációt, és lássuk be, az Európai Unióban 2015-ben nehezen megmagyarázható egy ilyen tiltás.

Nyilvánvaló persze, hogy a szónok túlzott. Mert Románia azért nehezen hasonlítható az Iszlám Államhoz. Persze, a román külügy azonnal reagált (hja, kérem! Kipusztíthatatlan arrafelé a fanarióta hagyomány!), és közölte, elfogadhatatlannak tartják azt a kijelentést, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának Iszlám Állama”.

Hajlamos vagyok aláírni, hogy egy ilyen kijelentés elfogadhatatlan. Hiszen nyilvánvalóan túlzó és sértő. Annyit teszek csak hozzá, hogy legalább ennyire elfogadhatatlan betiltani egy demonstrációt a 21. századi Európai Unióban. Ezzel pedig nagyjából hoztuk is egálra a meccset.

De a fő kérdés nem ez.

A fő kérdés – miképpen jeleztük már a legelején – úgy szól, hogy miből lesz hír. Szerte a nagyvilágban, vagy csak itt, minálunk, a hírhozók-, hírgyártók- és hírelhallgatók-verte Magyarországon.

Ugyanis még György Mózes Árpád nem túl szerencsés, de semmiképpen sem veszélyes mondata előtt majd’ egy héttel elhangzott egy másik mondat. Amiből nem lett hír. Ez a mondat Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter nevéhez fűződik. Nevezett külügyminiszter kampánykörúton járt még március 4-én, és kampánykörútja során elvetődött egy izraeli városkába, Herclijába. Itt aztán beszélt mindenféléről, óvta nemzetét ettől is meg attól is, aztán egyszer csak a következő mondat bírt előszökkeni fogai kerítése mögül:

„Akik ellenünk vannak, azokkal semmit nem lehet tenni azonkívül, hogy ragadunk egy fejszét, és levágjuk a fejüket.”

S hogy nehogy eltévedjünk a történetben a mondat elolvasása okozta sokk hatása alatt, szögezzük le, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter természetesen az arabokra gondolt a lefejezés kapcsán. Izraeli állampolgárságú, arab származású emberekre.

Nos, ez az, amiből nem született hír. De még csak egy csenevész hírecske sem. Holott, azért… Istenem, hol is kezdjem ezt a „holott azértet”?

Mondjuk ott, hogy Avigdor Liberman nem egy egyszerű, hétköznapi idióta, nem holmi mellékes figura, nem. Ő a Közel-Kelet legerősebb, legdemokratikusabbnak mondott, atomfegyverrel is rendelkező államának, Izraelnek a külügyminisztere. Ebben a minőségében fenyegeti az izraeli arab közösséget azzal, hogy fejszével kéne levágni a fejüket.

Az, hogy ebből a szélsőséges kreténből egyáltalán külügyminiszter lehetett, önmagában elgondolkodtató. De hogy ezután a kijelentése után még a helyén lehet, az a bűn maga. És ez a tény jelzi legjobban a „legdemokratikusabb” közel-keleti állam valódi természetét.

De a legszomorúbb mégis csak az, hogy ebből az ocsmány, aljas, náci mondatból nem lett világbotrány. Hogy nem tüntetnek világszerte az izraeli követségek előtt, követelve Avigdor Liberman azonnali távozását.

Nem tüntetnek, hiszen hír sincs.

Láthatatlan védernyő borul ismét egy izraeli politikusra, csak azért, mert izraeli politikus.

Nem baj. Ez sem lesz így örökké, szerencsére.

Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu