„A katona Fehérben a lába ujjától a feje búbjáig gipszbe és gézbe volt pólyálva. Volt két használhatatlan lába, és volt két használhatatlan keze. Éjszaka csempészték a kórterembe, az embereknek fogalmuk sem volt, hogy közöttük van, amíg reggel föl nem ébredtek, és meg nem látták a csípőből fölmeredő két furcsa lábat, a függőlegesen kipányvázott két furcsa kart. Mind a négy végtag furcsán kikötve a levegőben sötéten függő ólomsúlyokhoz, s ő meg se moccant soha. A kötésbe nyílást vágtak mindkét karjának hajlata fölött, ezeken át táplálták valami átlátszó folyadékkal egy átlátszó üvegedényből. Egy béna nikkelcső meredt ki ágyékánál a gipszből, amelyhez egy vékony gumicső csatlakozott, ezen keresztül távozott el a veseürülék, és csepegett szakszerűen egy átlátszó, zárt edénybe a padlón. Mire a padlón álló edény megtelt, a könyökénél a tápláló edény kiürült, úgyhogy a kettőt csak ki kellett gyorsan cserélni, és az a valami csepeghetett beléje vissza. A katona Fehérben tulajdonképpen láthatatlan volt, kivéve egy csorba fekete üreget a szája fölött.” (Heller: A 22-es csapdája)

A katona Fehérben mi vagyunk. Mi, devizahitelesek. És tudják, ki cserélgeti a tápláló edényt és a veseürülékes edényt? Hát a CIB Bank. Erre most döbbentem rá, amikor olvastam ezt a hírt: „Miközben a kormány éppen törvényt hoz a bankok egyoldalú kamatemelése ellen, a CIB Bank egyoldalúan megemelte svájcifrank-hitelesei kamatát egy mostani döntésével. Az ügyfelek zúgolódnak, a bank a forrásköltségek kedvezőtlen változására hivatkozik (…). A lap azt írja, miközben a politika attól hangos, hogy a bankok jogtalanul emeltek kamatot, és már készülnek a törvényjavaslatok, amelyek miatt akár 600–900 milliárd forintot is visszafizethetnek a bankok, a CIB úgy döntött, bizonyos ügyfeleinél szeptembertől közel egy százalékponttal (0,97 százalékkal) megemeli a hitel ügyleti kamatát. A CIB az egyoldalú kamatemelésről szóló levélben azt írta, az emelésre azért van szükség, mert nőttek a forrásköltségek.” (Index) Igen. Teljesen világos minden. Éppen kicsöpögött a tápláló edény tartalma. A devizahitelesek, a sok-sok katona Fehérben hangtalanul hörgött egy csorba, fekete üregből a szája helyén, a konzílium összeült, és úgy döntött, ezentúl tilos kicserélni a tápláló edényt és a veseürüléket tartalmazó edényt, s mikor a döntés megszületett, jött a CIB Bank, és kicserélte a két edényt.

Meg is mondta, miért.

Azért, mert nőttek a forrásköltségek.

Ez amúgy teljesen nyilvánvalóan így van. Ugyanis a forrásköltségek minden pillanatában ennek a szomorú, csámpás életnek aszerint változnak, hogy a CIB Banknak hogyan jó. Elmondhatjuk tehát, hogy a CIB Bank Milo géhástiszt és Cargill ezredes legmegragadóbb vonásait egyesíti magában, miközben –mint látjuk – továbbra is cserélgeti az edényeinket.

„Milo óvatosan valami puha, kerek és barna dolgot bontott ki krepp-papírból, és Yossarian felé nyújtotta.

– Kóstolja meg, kérem, és mondja meg, mi a véleménye róla. Szeretném megetetni az emberekkel.

– Mi ez? – kérdezte Yossarian, és nagyot harapott bele.

– Gyapot csokoládébatyuban.

Yossarian öklendezve fuldoklott, és a hatalmas harapás gyapotot csokoládébatyustul egyenesen Milo arcába köpte. –Tessék, tegye el emlékbe – prüszkölt bőszen. – Jézus Isten! Meg van maga veszve? Még azt a rohadt magot se vette ki belőle.

– Ne beszéljen így róla, legyen szíves – könyörgött Milo. – Nem lehet ez olyan rossz. Tényleg olyan rossz?

– Annál is rosszabb.

– És nekem mégis rá kell vennem a konyhákat, hogy megetessék az emberekkel.

– Nem fogják tudni lenyelni.

– Le kell nyelniük – rendelkezett Milo diktátori nagyvonalúsággal, és majd a nyakát szegte, amikor egyik kezével elengedte az ágat, hogy erényes ujjával megfenyegesse az eget.” (Heller: A 22-es csapdája)

A CIB Bank zsenialitása amúgy felülmúlja Miloét. Ugyanis a CIB Bank már nem pepecsel azzal, hogy bevonja csokoládéval azt, amit le akar tuszkolni a torkunkon. A CIB Bank már csak tuszkol.

„Cargill ezredes, Peckem tábornok tótumfaktuma, erőteljes, pirospozsgás férfiú volt, a háború előtt fürge, kíméletlen, rámenős börzeügynök. Nagyon rossz börzeügynök volt. Cargill ezredes olyan félelmetes börzeügynök volt, hogy gyakran keresték fel cégek, ha adóügyi célokból mohón veszíteni akartak. Keresztül-kasul az egész civilizált világban, a Battery Parktól a Pulton Streetig úgy ismerték őt, mint akire adóleírásban bízvást számíthatnak. Árai magasak voltak, mert a bukás gyakran nem jött könnyen. Az alapoknál kellett kezdenie, és onnan szisztematikusan tovább, mert akiknek Washingtonban barátai vannak, azoknak nem könnyű ám veszteségeket szenvedni. Hónapokig tartó kemény munkát és gondosan előkészített hibás tervezést igényelt. Az ember tévedést tévedésre halmoz, zülleszt, rosszul számít, semmit figyelembe nem vesz, minden rést megnyit, és épp amikor már azt gondolná, hogy kész, megcsinálta, kap a kormánytól egy tavat, egy erdőt vagy egy olajmezőt, ami aztán mindent elront.” (Heller: A 22-es csapdája)

Íme, a CIB Bank lényege. Nemrég konszolidálták őket is, és ezzel elrontottak mindent. Ezért nőnek a forrásköltségek, ezért nő a kamat.

De jelentem, a katona Fehérben felgyógyult. És egyre idegesebb…

A CIB arról tájékoztatott bennünket, hogy:

„A hivatkozott Hvg.hu cikkben említett kamatváltozásról a CIB Banknál 2013 decemberében született döntés, ezt követően január óta folyamatosan zajlik az ügyfelek tájékoztatása – a jogszabályban meghatározott 90 napos tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve - kölcsönük 2014. április 15. napján vagy azt követően kezdődő új kamatperiódusában hatályba lépett változásairól.

A cikkben említett ügyfelek szeptemberben forduló hitellel rendelkeznek, így a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően júniusi keltezéssel értesítést kaptak a korábbi, decemberi döntés alapján.

A hatályos jogszabályi és a Magatartási Kódexben rögzített előírásokat betartva a CIB Bank a kamat mértékére hatással levő pénzpiaci tényezőket, valamint azok együttes hatását rendszeresen vizsgálja, és a változást az aktuálisan kihirdetett kamatban érvényesíti. A vizsgált időszak eredményétől függően a ténylegesség, arányosság és a szimmetria elvét betartva a kamatok emelkedhetnek, vagy csökkenhetnek. A kamatok módosításakor az egyoldalú kamatmódosításokat szabályozó 275/2010. (XII.15) Kormányrendelet előírásait is betartva jár el a CIB Bank.”

Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu