Ma 2022 augusztus 14. Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz.
Bayer Zsolt: Érinthetetlenek

Bayer Zsolt: Érinthetetlenek

Flag

Szöveg méret

1
Átlag: 1 (1 szavazat)

Csókay ezen tevékenységét tényleg nem lehetett jó szemmel nézni.

Évek óta rosszul állt a szénája Hudák Istvánnak, mielőtt menesztették a Honvédkórházból.

Nem ő választotta szét a bangladesi sziámi ikreket, nem professzor, és a kollégái elmondása szerint egyáltalán nem volt váratlan a menesztése a Honvéd Kórházból. Ezeket az „apróságokat” leszámítva akár igaz is lehetne, amit a balliberális sajtó írt a nemrég elbocsátott idegsebészről, Hudák Istvánról. Kórházi munkatársai teljesen másképp látják a helyzetet, mint ahogy az intézmény idegsebészeti osztályát vezető Csókay András működését is.

Napjaink zsurnalizmusának színvonalát ragyogóan illusztrálja az a tényfeltáró alaposság, amellyel Élő Anita a magyar média perifériájára szorult Válaszonline „egészségügyi rovatvezetője” „spontán” ]]>megkérdezi]]> az idegsebésztől, hogy „Ön kiállhatatlan ember, főorvos úr? Ordibál a betegekkel? A kollégákkal?”. A menesztést pedig nyilván alaptalanná, sőt talán „jogtalanná” is teszi a közvélemény szemében az erre adott „Isten ments” felelet. Mintha ez lehetne az egyetlen lehetséges oka annak, hogy valakit elbocsátanak a munkahelyéről… (Élő amúgy már számtalanszor kötött bele zsigeri utálattal a magyar egészségügybe politikai okokból – és talán politikai megrendelésre?)

Hát akkor jöjjön itt a tényfeltárás eredménye:

Hudák szerződését véleményem szerint azért szüntették meg, mert tarthatatlanul drága volt a kórháznak, egyben az államnak az a vállalkozói felállás, melyben elképzelte működését. 2019-ben, az utolsó „békeévben”, némi utánjárással azt az információt lehetett megszerezni, hogy több mint 100 millió forintot számlázott ki a Honvéd Kórháznak úgy, hogy heti egy-másfél napot volt bent. Igencsak jövedelmező állás volt ez így a doktor úrnak, az államnak ellenben tarthatatlanul drága.

Majd jött egy budapesti kolléga, aki ugyanazt a munkát sokkal kedvezőbb áron, közalkalmazottként elvégzi.

Valójában Hudák doktor története kusza, mint az a faág, melyet a kérdéses interjúban mögé szerkesztettek.

Még a Szovjetunióban végzett. Korábbi munkahelyén, Pécsett is rosszul állt a szénája. A Honvédkórházba úgy került, hogy Csókay András 2018-ban maga mellé vette, miután Hudákkal szemben összeférhetetlenségi problémák merültek fel a pécsi idegsebészeti klinikán. Ottani munkatársai úgy emlékeznek vissza rá, hogy „vállalkozóként ott is egy átlagos orvos számára hihetetlen összegeket számlázott”, erre utalnak a cégnyilvántartás számai is.

Ennek ellenére onnan nem menesztették, hanem maga döntött úgy, hogy nem szeretne együtt dolgozni munkatársaival, köztük egyik új munkatársával, akinek komoly rálátása volt munkájára. Pécsett – elmenetele előtt - összeveszett még egy közös pályázat kapcsán a Pannonpharma tulajdonosával, Pallos Józseffel is.

Hudák az Élőnek adott interjúban belerúg korábbi munkahelyébe, a Honvédkórházba, és sejtelmesen elmondja, hogy szerinte van egy műszer, mellyel „belelátnak műtét közben a beteg fejébe, de ez a műszer évek óta raktárban van, nem működik, mert nem találják a helyét”, pedig „a kórházban van fodrász meg cipőbolt”.

„Hudák specialitása, hogy a koponya felnyitása nélkül képes műtétet végezni az agyi ereken.” – bűvöli tovább a balliberális közönséget a Telex, miközben ezt a fajta eljárást több orvos végzi Magyarországon, többek közt régi riválisa, Szikora főorvos úr is.

Az endovaszkuláris, vagyis vénán belül, katéterrel elvégzett beavatkozások valóban szakértelmet és gyakorlatot igényelnek. Senki nem vitatja, hogy Hudák a maga szakterületén jó specialista. De mindannyian tudjuk: ennél több kell ahhoz, hogy valaki megvesse a lábát egy munkahelyen. Nem árt például némi alázat és egy kis tisztelet a kollégák felé.

Hudák egy összetett orvosi esetről szóló konzíliumon megtette a kollégáival, hogy amikor megcsörrent a le nem némított telefonja, felvette, és fennhangon elcsevegett a vonal másik végén lévő illetővel „mi újság” szinten, majd miután letette, ecsetelni kezdte a jelenlévő orvosoknak, hogy az egyik kedvenc páciense hívta, egy „celeb”. A konzílium csak azután folytatódhatott, hogy Hudák elmondta: egyszer már egy bulvármagazinban is nyilatkozott a híres páciens kapcsán, ahol szerényen elmondta, már több ezer műtéten van túl. Nos, a vele egy szobában helyet foglalók sem voltak tapasztalatlanabbak, csak éppen nem érezték szükségét ezen információ megosztását a nagyvilággal, és eszükbe sem jutott, hogy megpróbáljanak elismerést kicsikarni egymásból efféle megnyilvánulásokkal.

Hudák István főorvos nevét 2018 márciusának első napjaiban hallhatta először az ország, mégpedig felettese, az osztályvezető Csókay András jóvoltából, aki rejtélyes okból kifolyólag úgy érezte: a nemzetközi orvos-etikai és kommunikációs gyakorlattal ellentétben azonnal közölnie kell – először a nem igazán orvos-szakmai fórumként számon tartott Blikk-kel –, hogy a beosztottja „világszenzáció” számba menő műtétet végzett a fejüknél összenőtt bangladesi ikreken. (Cím: „.. Orvosi csoda, fejüknél összenőtt sziámi ikreket választottak szét.”) A ]]>Blikket]]> még ő maga hívta fel Bangladesből. Mivel nevezett beosztottja, Hudák doktor nem interjúképes magyar nyelven, adódott a lehetőség, hogy szinte mindig helyette nyilatkozzon. „Mást kell tolni, és akkor te szerepelhetsz sokat” - hangoztatta többször Csókay. Nos, a nemzetközi orvos-etikai és kommunikációs gyakorlat az – mert igen, van ilyen, hiszen választottak már szét a világon fejüknél összenőtt sziámi ikerpárt, nem is egyet –, hogy a teljes szétválasztás után csak hetekkel, hónapokkal később nyilatkoznak az orvosok először, amikor már lehet tudni a műtétsorozat kimenetelét, és a páciensek így vagy úgy, de túl vannak a legnagyobb kockázatot jelentő műtét utáni kritikus időszakon. Aztán a szűkszavú nyilatkozat és az ilyenkor szokásos szakmai publikációk után fogják magukat, és alázattal folytatják tovább a munkájukat, amire felesküdtek. (]]>Nem pedig a médiában pocskondiázzák orvos kollégáikat folyamatosan, össze-vissza.]]>) Szóval Csókay András világgá kürtölte, hogy Hudák István világszenzációs műtétet végzett sziámi ikreken, amire senki más nem lett volna képes a földkerekségen. Ezzel viszont az volt a probléma, hogy a bulvárközlemény hamisra sikeredett. Úgy lehetett érteni, hogy a világszenzációs műtét során Hudák doktor egymaga szétválasztotta a fejüknél összenőt ikreket – néhány óra alatt, katéterrel vagy puszta kézzel –, pedig még több tucatnyi ember másfél évnyi munkájára volt szükség ahhoz, hogy a végső szétválasztó műtétnek egyáltalán nekiülhessenek. Arról nem is beszélve, hogy a főorvos úr akkori nyilatkozata szerint „egy ötórás műtéttel lezárták a közös nagy és a 24 kisebb vénát is”, holott nemsokára kiderült, hogy ez nem úgy sikerült, ahogy elképzelte, és a bulvársajtóban lenyilatkozta. Hudáknak fél év múlva, 2018 augusztusában vissza kellett utaznia Bangladesbe, hogy kiterjessze, folytassa a beavatkozást, mert vérátfolyás maradt a kritikus területen, mert bár Hudák a korábbi műtéttel eltávolította az óriási nagy, felszíni közös vénát, de felmerült a gyanú, hogy még maradt hasonló. A Cselekvés Alapítvány munkacsoportjának nem idegsebész vezetői által bevont dr. Czeibert Kálmán 3-D animációi és modellezése révén jöttek erre rá, Czeibert figyelmeztette az orvosteamet, köztük Csókay-t. Az utólagos agyi feltérképezési eljárások nyomán kiderült, hogy valóban létezik még egy véna, ráadásul mélyvéna, ami sokkal veszélyesebb az előzőnél.

Csókay András ekkor újra szenzációt kiáltott és ugyanúgy a bulvársajtóban, a Blikkben és a Riposton keresztül, kollégáival - azok megdöbbenésére – pedig közölte, hogy „úgyis elfelejtették már az emberek, hogy mit nyilatkoztunk fél éve”. Csókay és Hudák az ikrekről készült képeket kiadták a sajtónak. (]]>A szakmai közönségnek szánt tanulmányban]]> a tények korrektül jelentek meg.)

Amikor  2018-ban Csókaytól megkérdezték a kollégái, hogy miért kellett erről a műtétsorozatról ilyen hamar – szakmailag meggondolatlanul –, az előre megbeszéltekkel ellentétben nyilatkoznia, tanúk előtt azt mondta: szeretné „megmenteni” Hudákot, hogy ott maradhasson a Honvédkórházban. „Mert üldözik”. Hogy ki és miért, azt nem tudta állítólag megmondani.

A teljes műtétsorozat elvégzéséért felelős Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány hiába teljesítette Hudák sztárallűrnek is beillő kéréseit, az idegsebész mégis nyíltan szembefordult később a szervezettel, ráadásul Csókayval vállvetve, s még azt is felrótta a munkatársai füle hallatára, hogy az első endovaszkuláris beavatkozás előtt nem várta őt díszkíséret a repülőtéren. A hotel csillagszáma sem volt megfelelő Hudák doktornak, holott egy karitatív felkérésről volt szó. Bár az idő feledteti, legalább is megszépíti a bangladesi problémákat a szakemberrel, hiszen mint a Válasznak nyilatkozza: „… Bangladesben nem fordulhatna elő az, ami nálunk.”  Tény, hogy Hudák az alapítvány missziója révén lett „híres” vagy netán „világhírű” idegsebész itthon, a „bangladesi ikrek” kulcsszó segítségével.

Valószínű, hogy Bangladesben tényleg „nem fordulhatna elő az, ami nálunk”, ugyanis ott nem lehetett volna eddig húzni ezzel a konfrontatív viselkedéssel, hamarabb elfogyott volna a türelem.

Hudák munkája tehát hiába zárult le a sziámi ikrekkel 2018 augusztusában, a megismételt endovaszkuláris beavatkozással sztárallűrjei még sokáig kísértették a kollégáit, és nem csupán az egy évvel későbbi, végső szétválasztó műtét alkalmával, hanem az azt követő sajtótájékoztatón is. Ahol Hudák doktor, ahogy az élőben sugárzott felvételeken látszik, egy váratlan pillanatban felállt, hogy odasétáljon a mikrofonok elé, és méltassa a saját érdemeit. A nyelvi nehézségek miatt leginkább csak vágóképnek lehetett felhasználni rögtönzött(?) beszédét, ennek azért örültek a kollégái, mert olyan dolgokat is elmondott, amelyeket legfeljebb szakmai közönség előtt lett volna illendő először publikálni, hiszen ezekre is vonatkozott az orvos-etikai alapelv, a titoktartási kötelezettség.  

Hudák munkatársainak nem sok idejük maradt megemészteni a fenti groteszk jelenetsort: a 2019 decemberi ]]>köztársasági elnöki vacsorán]]>, amelyen a végső szétválasztó műtét teljes csapata részt vett a Sándor-palotában, Hudák hosszasan – és a magyar nyelvvel küszködve – elkezdte ecsetelni Áder Jánosnak, milyen rosszul megy a sora a Honvédkórházban, mert nem engedik használni neki a megvett gépeket. Bemószerolta munkahelyét. Úgy kellett őt udvariasan leállítania a vele egy asztalnál ülő munkatársainak, hogy ez nem igazán odaillő téma, nem az ő személye és munkahelye a beszélgetés apropója, ráadásul nem is tartozik a köztársasági elnök feladatkörébe az ő személyes problémáinak megoldása.

Több tagja szerint a Cselekvés alapítvány mindezek ellenére komoly lobbit folytatott azért, hogy a szétválasztó műtét aneszteziológiai csapatát vezető Csapody doktor, és a műtétsorozat vezetője és főkoordinátora, Pataki doktor mellett Hudák is Köztársasági Érdemrendet kapjon 2020-ban.

Egyvalakivel azonban mindvégig töretlen maradt – sőt szemlátomást még jobban elmélyült – Hudák István kapcsolata: főnökével és mondhatni „PR-menedzserével”, Csókay Andrással, aki úgy tűnik, hogy négy évet tudott nyerni neki a „világszenzációs” médiahekkel. Azért beszélhetünk puszta médiahekkről, mert a szétválasztásnál használt módszert már az 1960-as évek óta ]]>dokumentáltan használják]]> agyi érproblémák kezelésére. Ráadásul szakértők szerint a szintén bangladesi fejüknél összenőtt sziámi ikrek, Trishna és Krishna szétválasztásánál 2009-ben Ausztráliában is használtak endovaszkuláris módszert, az igaz, hogy az erek elzárására használt anyag más volt.

Hudák már 2018-ban is pontosan tudta, hogy ha a Honvédkórházból is kiteszik a szűrét, akkor Magyarországon már nem nagyon lesz maradása, és ennek hangot is adott.

Csókay Andrásnak jelen pillanatban szintén rosszul áll a szénája a Honvédkórházban, ahol

egy volt orvoskollégája szerint „gőgjében rengeteg embernek ártott (amit természetesen soha nem ismert el és nem is fog), és teszi mind a mai napig”. Ennek a volt kollégájának szilárd meggyőződése az is, miszerint „az, hogy az „orvosbárók” és az érinthetetlenek közé léphetett, az sajnos a politika és a magyar egészségügy szégyene. Egy ilyen ember normális minőségi ellenőrzés esetén (quality control) már rég kiesett volna a szűrőn; vagy ha nem is esett volna ki, de vezető pozícióban semmiképpen nem lehetne.”

Munkatársai írásos és szóbeli tanúvallomásai alapján úgynevezett „kiskasszát” üzemeltetett: ez „az orvosoktól műtétek után rendszeresen beszedett pénz, mely kiosztásra kerül az arra érdemesnek tartott ember(ek)nek”. A pénzt Csókay András szedte - nyilván a hálapénz- rendszer beszüntetése előtti időszakról beszélünk. Mindeközben a paraszolvencia- (vagyis hálapénz) ellenes mozgalmakkal való szimpátiáját hangoztatta. A Honvédkórház Idegsebészeti Osztályán működő Csókay-féle rendszer, aminek Hudák is a kegyeltje volt, sokaknak borsot tör az orra alá, mert a szabály szerint maximum 24 órás ügyeletek helyett állítólag gyakran 72 órás ügyeletek kerülnek kiosztásra, és „elnézik, hogy a kötelezően bent alvós ügyeletes hazamegy aludni” - mondták többen volt beosztottjai közül, „például maga az osztályvezető is”. Mondanom sem kell, hogy nem kifejezetten páciensbarát hozzáállás ez egy idegsebészeti osztályon, ahová nagyon sürgős ellátást igénylő betegek is érkeznek, akiknek perceken múlhat az életük. 

A Honvéd Kórház munkatársai – akiket csöppet sem ért váratlanul Hudák menesztése – kénytelenek voltak végignézni, hogy Csókay András engedély és szakirányú képesítés nélkül vitte be a saját, akkor tizenéves lányát az intézmény műtőjébe: „a lány egy műtéthez bemosakodott, beöltözött, és állítólag még lyukat is fúrt egy beteg fejére”. Elvileg már egy ilyen eset miatt etikai bizottsági eljárást kellett volna lefolytatni a doktor úr ellen. Amúgy Csókay feltűnően sok „műtétet” végez halottakon, és lényeges kérdés, vajon az elhunytak vagy a hozzátartozóik hozzájárultak-e mindehhez. (Mivel Csókay doktor a sziámi ikrek szétválasztásához saját elmondása szerint több száz halotton gyakorolt, alighanem szép paksaméta gyűlhetett össze a beleegyező nyilatkozatokból). Csókay András festőművész barátját is bevitte a hullákon gyakorolni. A „furós” kép, mely vélhetően Csókay művész barátjának saját kamerájával készített „selfi-je” szerintem antihumánus és kegyeletsértő, legtöbbünk minden bizonnyal el sem tudná képzelni, hogy ilyet készítsen. Gyomorforgató. „Kitakartan” is az, és szavakkal nem lehet leírni. Tényleg, miképpen lehetséges, hogy egy „civil” egyszerűen bemenjen egy kórház halottasházába, és ott az otthonról hozott barkács fúrójával lyukakat furkáljon halottak fejébe.

Mindezt tetézve, jóbarátjának, a bangladesi missziót számos helyen becsmérlő és a missziót vezető alapítvánnyal komoly ]]>összetűzésbe keveredő]]> Szász Jánosnak kiskorú fiát is bevitte a kórház halottasházába, legalábbis az internet tanúsága szerint. A kamasz erről ]]>Instagram posztolóként]]> képeket töltött fel, egyenesen a hullakamrából. Hátborzongató. Rémisztő. Vajon milyen engedélyek birtokában tehette ezt meg? Vajon kit vihetett még be a Honvédkórház hullái közé?

Ahogy egy korábbi munkatársa mondja Csókayról: „megfelelő szakmai képzést hiányában a holttesteken gyakorlást erőltette. De ez kevés, és ez sajnos látszik a munkáján.”

De akkor hogyan lett belőle osztályvezető főorvos? Több egykori és mostani kollégájának egybehangzó véleménye szerint Csókay András politikai és egyházi támogatással jutott azokba a pozíciókba, amelyekbe jutott. „Én nyíltan konfrontálódtam vele, de mivel nem az angolszász konzultánsi rendszert alkalmazzuk, ahol a konzultánsok egyenlőek (akkor lett volna esélyem), hanem még mindig ezt a hűbéruras, feudalista koncepciót erőltetjük (ahol a pozícióba nem szakmai/emberi érdem, hanem kapcsolatok révén jut az ember), így nyilvánvaló volt, hogy csak én tudtam a rövidebbet húzni” – idézi fel a volt orvos kolléga.

Mások úgy vélik, hogy a politikai vagy egyházi támogatás csak humbug, ezt csak maga terjeszti, jó érzékkel.

Mindenesetre 2018. novemberében így nyilatkozik egy megszellőztetett levelében: „ (...) az őrületes OKITI (Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest) lobby  ellenére (…) elintéztettem a politikai kapcsolatokkal, hogy a Honvédban legyen endovasc a Hudák személyében.”; továbbá:  „Olyan agytumorokat operálok sikeresen, amiket a klinikák nem mertek elvállani”.

Erről és az indikációkról, valamint a kérdéses műtétek sikerességről orvos kollégái közül többek véleménye homlokegyenest ellenkező.

Pár éve az egyik egészségügyi felsővezetőnek írja kissé „mószerolós levelét”. A később maga által megszellőztetett írásában így vélekedik: „Ez (...) jól tükrözi a szakmai kollégium és általában az egész szakmai irányítási rendszer nihilizmusát.”

Majd ajánlkozik is ötletekkel, „királyi” többesszámban: „ Ha megbízható embert magatok közé venni, aki tanácsadótok lenne főleg a mi generációnkból. Lehet, hogy nincs professzori címünk, de a korrupciós szintünk sem oly magas, mint a jelenlegi vezetőké,  a szakmai tudás, ha nehezen is összeállt 20 év alatt.”

Hát össze...

2018. júniusában ismét furcsán lobbizik, több egészségügyi felsővezetőnek írt, és általa megszellőztetett levélben: „Ennek a betegekre káros, személyi szupercentralizációs törekvésnek az OKITI vezetésével lehetne ellenállni, de oda is pont azok pályáztak vezetőnek, akik nem Krisztusi felelősséggel gondolkodnak. Nem hirdettek eredményt, de továbbra is fenik erre a posztra a fogukat.„

Majd szájkosarat tenne az egyetemi klinikákra: ”Jó lenne, ha az Országos Intézet be tudna tölteni egy olyan funkciót, amely szájkosarat rakna az egyetemi klinikák, saját érdekérvényesítő lobbijára, amely a szakmai tagozaton keresztül fejti ki a hatását.”

Később önellentmondásba keveredik. „A centralizáció jó dolog, ha kellő keresztény morállal társul.”, Majd felbuzdulva a helyzeten, mindent vagy semmit alapon beadja ő is a Honvédkórházból pályázatát, de nem nyer. Információink szerint az idegsebészeti vezetők sok mindent megtettek, hogy így legyen.

A magyar idegsebészeti vezetéssel többször összetűzésbe került, nem csak akkor, amikor agykutatónak vagy professzornak írták le cikkekben és ez ellen nem ágált, hanem akkor is, amikor 2002-ben a sajtóban nyilatkozott kollégái sikertelen munkájáról, fölöttébb etikátlanul.

A súlyos koponyasérült focistán, Simon Tiboron ekkor három műtétet végeztek, az utolsó kettőben dr. Csókay András is részt vett. Közvetlen utána több helyen azt nyilatkozta, hogy ha az általa kifejlesztett műtétet – mely külföldön sikert aratott és díjat nyert – korábban megcsinálhatja, több esélye lett volna Simonnak a túlélésre, de a műtéthez későn hívták. Csókay András szerint módszerét ugyanis nem fogadja el a budapesti idegsebészeti vezetés, ezért önmagában az is bravúr volt a Szent János Kórháztól, hogy egyáltalán kihívták őt Simonhoz. Az idegsebész esetei, és a külföldi tapasztalatok ellenére a budapesti idegsebészeti vezetés üldözi ezt a módszert – mondta akkor ]]>Csókay.]]> Egyesek szerint nem volt képes megérteni, hogy a „módszere” nem teljesen új és nincs megfelelő megalapozott tudományos vizsgálat mögötte.

Csókay az akkori fővárosi idegsebész-vezetést nyilvánosan „feudálisan hierarchikusnak” nevezte. Ezt követően az Országos Idegsebészeti Intézet igazgató-főorvosa, Prof. Nyáry feljelentette az orvosi kamara etikai bizottságánál. A testület hivatalos figyelmeztetést adott az idegsebésznek.

Csókay az egyetemi klinikák vezetőit ezt követően is nyíltan kritizálta. Érdekes, hogy a korábban sokat kritizált Szakmai Kollégiumba a legutolsó választáson bekerült, egyesek szerint nagyon komolyan lobbizott ennek érdekében.

Csókay provokatív, más orvost, orvosokat nyilvánosan kritizáló kijelentései 2021-ben hágtak tetőfokra, amikor is egy protokoll nélküli műtét után majdnem két évvel (a sziámi ikrek szétválasztása), ráadásul főként a ]]>liberális sajtóban]]> gyakorlatilag műhibával vádolta meg a másik szakma képviselőit (]]>A leírást kétrészes cikkemben is eszközöltem]]>), mely miatt egykori alapítványa, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért alapítvány etikai vizsgálatot kezdeményezett vele szemben.  A korábban vele együtt dolgozók a Cselekvés Alapítvány nevében ezt írták neki: „Elképesztő, hogy valaki Jézus szent nevében, hogy gonoszkodhat, gyűlölködhet és hamisíthat ilyen módon, mint ahogy két éve azt látjuk. András az utóbbi hetekben a média különféle porondjain, minden lehetőséget kihasználva, szisztematikusan újabb konfliktus- és haragkeltést folytat a megosztottság gerjesztésével. Méltatlan állításaival dr. Csókay András közvetlenül egész ügyünknek, missziós csoportunknak, de közvetve az általunk képviselt «missziós» munkának, a keresztény hit megítélésének és Magyarországnak is árt. Két év után hamis történeteket visz ki a műtőből, a gyerekekről, rólunk, tragédiává degradálva alapvetően sikeres történetünket, lenullázva mindenki munkáját, természetesen a sajátja kivételével. E mellett méltatlan feltételeket szab, a bangladesi kollégáknak írt leveleiben pedig a keresztény emberek iránt 10 éve felépített bizalmat próbálja meg lejáratni.”  

Csókay ezen tevékenységét tényleg nem lehetett jó szemmel nézni. S mindez komoly kérdéseket vet fel az illető közéleti, orvos-szakmai tevékenységével kapcsolatban.

Az osztályvezető Csókay doktort egyébként arra is figyelmeztették kollégái, hogy alapítványi funkcióiból nem feltétlenül finanszírozhatna annyi saját utazást, amennyit, és a kérdéses, hogy máshol használt eszközökről jogszerű-e számlát benyújtania.

Apropó, afrikai missziós munka: nemcsak idegsebészek, hanem aneszteziológusok és intenzíves szakorvosok is felhívták már Csókay András figyelmét arra, hogy ha kimegy Afrikába „lehetetlen” idegsebészeti műtéteket végezni, amelyek sikerülhetnek ugyan, csak éppen a betegek belehalhatnak néhány órán vagy napon belül a szövődményekbe az intenzív osztály és az intenzív terápiás ellátás hiánya miatt. Ez pedig nem igazán áldásos humanitárius munka. Legutolsó szenzációhajhász, bulvárlapokat is meghazudtoló  bejelentkezését egy afrikai misszióból, egy 12 éves fiú nyílt koponyáját és ]]>agyát ábrázoló képekkel]]> és felvezetéssel együtt tette, melyet az idegsebészeti szakma néhány jó nevű képviselője magamutogatásnak és feleslegesnek tart.  Én idegborzolónak.

Csókayt – aki legújabb internetes önkategorizálása alapján „közszereplőnek” is vallja magát - korábbi munkahelyein, az Országos Baleseti Intézetben, a szombathelyi kórházban, a Szent János Kórházban és a miskolci kórházban is többek szétszórtnak jellemezték. „Ha a műtét jól sikerült, akkor az Isten vezette a kezem, ha nem, akkor Isten akarta úgy” – foglalják össze az ottani kórházi munkatársak Csókay András mottóját.  Egy másik volt munkatársa elmondása szerint: „ az OKITI-ben (Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest) persona non grata lett, így került az Országos Baleseti Intézetbe, majd az Szent János Kórházba. Oda már osztályvezetőnek, de ott is „vállalhatatlanná vált”. Így tovább került Szombathelyre, szintén osztályvezetőnek, ahol állítólag ismét vállalhatatlan lett. Majd Miskolcra került szintén osztályvezetőnek. Ott pezsgőt bontottak, mikor elment a Honvédkórházba. Szóval egy idő után csak „felfele” tudott bukni…”

S hogyan fér össze a vallásosság a fentiek alapján kibontakozó jellemrajzzal? Egy orvos kolléga visszaemlékezéséből erre is fény derül. „A Jóisten óránként sokszor hagyja el a száját amellett, hogy az ellenségeinket is szeretni kell, majd utána simán lemegy az igazgatóságra feljelenteni a másikat, és addig brusztol, amíg el nem lehetetleníti azt, akit nem szeret valamiért.”

Ahogy Csókay doktor úr mondta, majd egy évtizeddel ezelőtt egy interjúban: „Mindannyiunknak kötelessége – azt hiszem - a vakságban tévúton rohanó testvéreinknek éleszteni a lelkiismeretét, éleszteni kell. Ez a lényeg!”

Ebben Csókay Andrással egyet kell értenünk. De nem árt, ha önkritikaként is alkalmazza.

Forrás: ]]>Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (260) Titkok és talányok (12) Történelem (15) Irodalmi kávéház (513) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (667) Mozi világ (440) Egészség (50) Mozaik (83) Sport (729) Életmód (1) Flag gondolja (33) Politika (1581) Nagyvilág (1464) Kultúra (6) Mondom a magamét (6241) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2383) Tv fotel (65) Belföld (8) Tereb (141) Vetítő (30) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>