Ma 2024 december 10. Judit napja van. Holnap Árpád napja lesz.
29115865693e1cb00dce04e63ac9e633.jpg

Bayer Zsolt: A lista

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Amikor januárban végighaladt Budapesten a félmilliós békemenet – nem is hinnék, micsoda jelentősége volt annak a demonstrációnak! –, az ellenzék és sajtója előbb megfutotta a szokásos számháborús köreit – „néhány ezren”, „néhány tízezren” a békemeneten –, majd nekiláttak nevetségessé és hiteltelenné tenni a rendszerváltás utáni legnagyobb megmozdulást.

E folyamat visszatérő vezérmotívuma volt a gúnyos kérdésfelvetés: „Ezek azért állnak a kormány mellett, mert háromszáz forint felett van az euró, és egekbe szökött a benzin ára is?”

Hogy éppen mennyi az euró árfolyama, szinte kizárólag a spekulánsok aktuális akcióitól függ – ezt mi akkor is tudtuk, azóta más is tudhatja, ha nem dugja homokba a fejét. Azóta az is kiderült, hogy nagy bankok „játszadoztak” törvényellenesen a kamatokkal, s e „játék” a többi között azt is befolyásolta, hogy egy magyar hitelfelvevő mennyit fizet a devizahitele után. Szégyenteljes, aljas és megmagyarázhatatlan tranzakciók, spekulációk, uzsoraügyletek végtelen sora: ez vezetett a válsághoz, és a válság kirobbanása óta sem változott semmi sem. Mindössze annyi történt, hogy az államok mélyen a zsebükbe nyúltak, és megmentették a „bajba jutott” bankokat.

Az állampolgárok megmentették a bankokat. És közben megadóan fizetjük tovább az uzsorakamatokat. Ez ennek az egész ocsmány színjátéknak a veleje. S az egész történetet csak azért elevenítem fel, mert nyilvánosságra került az IMF „halállistája”.

Nyilvánosságra került, milyen feltételeket támaszt nevezett szervezet azért, hogy kölcsönt adjon Magyarországnak. Nézzük a leghúzósabbakat: nyugdíjak csökkentése. Nyugdíjkorhatár emelése. Családi pótlék csökkentése. További privatizáció. Utazási kedvezmények csökkentése. Általános ingatlanadó. Bankadó eltörlése. A bankszféra további „megsegítése”.

Nos, ezért küzd olyan vehemensen a hazai baloldal? Ezért kell nekünk bármi áron megállapodnunk a valutaalappal? Ennyi hát az ortodoxia tudománya? Tömjük a bankokat, és vegyünk el még az emberektől? Aztán hogy is van ez az egész? Hétfőn kiáll Korózs Lajos az MSZP-től, hogy a kormány csökkenteni akarja a nyugdíjakat (nem akarja), kedden meg Mesterházy Attila tart sajtótájékoztatót az MSZP-től, miszerint állapodjunk már meg végre a valutaalappal (az viszont akarja). És ha megállapodnánk a IMF-fel, s utána a követeléseknek engedelmeskedve csökkentenénk a nyugdíjakat, vajon az MSZP kiállna a nyilvánosság elé, és elmagyarázná a nyugdíjasoknak, hogy ne legyenek felháborodva, a kormány azt tette, amit tennie kellett? Vagy megint Korózs Lajos állna ki, kicsit „mengelézne”, aztán hisztérikusan üvöltözne, hogy a szemét kormány csökkentette a nyugdíjakat?
Találják ki, melyik a valószínűbb történet.

Végső soron persze az a legvalószínűbb történet, hogy ilyen feltételek mentén egyszerűen nem állapodhat meg a kormány a valutaalappal.

Ez ugyanis a kormány és a mögötte álló pártok létét kérdőjelezné meg.

A magyarországi jobboldal azért van, hogy mindez így ne lehessen többé. A magyarországi baloldal pedig azért, hogy mindez továbbra is folytatódjon.

A dolgok végső logikáját figyelembe véve ilyen végtelenül egyszerű az egész. Minden más csak e két egymást kioltó igazság cifrázása. S e cifrázások közül a legfontosabb a Nyugat létezéséről, jövőjéről és válságáról folytatott vita. Mert bár ez a mai világ, ez a nyugati civilizáció úgy tesz, mintha a pillanaton kívül semmi sem létezne, de azért az IDŐ mégiscsak létezik, múlt és jövő nem kiiktatható.

És a jövendőben nincs helye az ilyen feltételeknek. A jövendőben az IMF-nek és az ily módon működő bankoknak sincs persze helyük, de az egy másik világ már, egy másik vita, egy másik harc. Harc az utódainkért.

S hogy világos legyen minden, álljon itt egy réges-régi történet: Enghien tizedik hercege, Louis Antoine de Bourbon-Condé, a Bourbon-házból való „királyi vér”, derék royalista tisztje volt Condé herceg emigráns hadseregének. S mint ilyen, ellensége az elállatiasuló jakobinusoknak, az egész rettenetes vircsaftnak, amit nagy francia forradalom néven szoktak emlegetni, s amely felszínre dobta, s végül a császári székig repítette magát Bonapartét. A királyi vérű herceg Bonaparténak is ellensége volt. Méghozzá a tekintélye miatt veszélyes ellenfele. Ezért Talleyrand kitalálta, hogy el kell rabolni és ki kell végezni. És elrabolták és kivégezték. A kivégzés után mondta volt Antoine de Boulay gróf a következő mondatot: „Ez több mint bűn: ez hiba.” Nos, ez a felvilágosodásban gyökeredző bon mot hatalmas karriert futott be, s lett az akkor elkezdődő s máig tartó erkölcsi züllés és relativizálás jelképe. Ezt mondogatja minden idióta, és 1804 márciusa óta még egyik sem gondolt bele, mit is jelent ez a rettenetes mondat. Mit is jelent, ha a hiba nagyobb „bűn”, mint a bűn.

Mi azért gondoljunk bele. És így mondjuk jó hangosan: megállapodni az IMF-fel ilyen feltételek szerint több mint hiba: bűn!

Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (18) Heti lámpás (339) Kultúra (9) Mozi világ (440) Politika (1582) Nagyvilág (1310) Életmód (1) Vetítő (30) Tereb (146) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (8012) Irodalmi kávéház (543) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (11) Sport (729) Flag gondolja (38) Mozaik (83) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Autómánia (61) Jobbegyenes (2895) Titkok és talányok (12) Gazdaság (722) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>