Ma 2020 október 25. Blanka, Bianka napja van. Holnap Dömötör napja lesz.
Jelszabadítók

Jelszabadítók

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
József Attiláról, az ötágú csillagról és az aranymetszésről...

Erős képzelet szüli az okokat
(Montaigne)

Szívünkben a csillag megfagyott.
József Attila

Az ötvenes évek elején, egy dunántúli faluban végeztem az általános iskolát, ahol az igazgató és a tanárok fele csíki székely volt. A felső tagozatos osztályokban mindenütt jelmondat ékeskedett, téglalap alakú üvegre, piros nagybetűkkel fölfestve, s rajtuk kívül néhány jó minőségű reprodukció. Én Csontváry két ciprusára emlékszem és egy József Attila-idézetre, amely később sokszor eszembe jutott. Egy ötsoros kis vers ismert három soráról van szó:

„Ne légy szeles. / Bár munkádon más keres – / dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes.”

Az idézetet fölülről egy, alul két ötágú, kis vörös csillag foglalta keretbe. Az a csillag a versben bizony nem ötágú volt, de Rákosi regnált, a székely igazgató pedig túl akart járni a járásiak eszén – ma így gondolom.


De maradjunk József Attilánál. A Munkások című verssel kapcsolatban érdekes fejtegetést hallottam Péter Lászlótól, a szegedi irodalomtörténésztől: az utolsó kéz, az ultima manus tiszteletben tartásáról. Álljon itt az idézett részlet, majd Szabolcsi Miklós és Péter László fejtegetése.

„De – elvtársaim! – ez az a munkásság,

mely osztályharcban vasba öltözött.

Kiállunk érte, mint a kémény: lássák!

És búvunk érte, mint az üldözött.

A történelem futószallagára

szerelve ígyen készül a világ,

hol a munkásság majd a sötét gyárra

szegzi az Ember öntött csillagát!”

„Nem térek itt ki részletesen az utolsó sor körüli vitára – írta monográfiájában Szabolcsi. – Véleményem szerint világosan a – jelző nélküli – vörös zászlót látta volna lobogni a gyáron. A korábbi változatok: … világítón kitűzi zászlaját, kitűzi a szabadság zászlaját a kor rejtjeles nyelve szerint csakis így érthetők. A szegzi az Ember öntött csillagát! logikája a »szerelésből« érthető lenne, a gyári világ hasonlata így folytatódhat. Az emlékezet megőrizte »vörös csillagát« változat véleményem szerint ugyanúgy érvényes.” (Az én 1961-es kötetemben még így szerepel a vers utolsó sora.)

Péter László másik változatra hívja fel figyelmünket. Ennek érdekessége, hogy a folyóiratban megjelent verset javította, stilizálta József Attila. Péter kérdése az volt, hogy melyiket vegyük mi, utódok „eredetinek”?

„De már nem nép ez, hanem a munkásság, / a gondolkodó, vasba öltözött. / Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! / És búvunk érte, mint az üldözött. // A történelem futószallagára / szerelve ígyen készül a világ, / hol fölszegezzük majd a sötét gyárra / az embersors kovácsolt csillagát!”

„Ha ma, a vörös csillag nevében negyven éven át elkövetett bűnök után jogos is az ellenszenvünk e jelképpel szemben, ezt semmiképpen sem vetíthetjük vissza századunk elejére, amikor a magyarság legjobbjai a szocializmus hitében az emberség és a szabadság jelképét látták a betlehemi csillag utódában, az ötágú csillagban. Ezt letagadni, kivált megtagadni – történelmietlen. Az volt már akkor, amikor József Attila akarta megszabadítani tőle versét azzal, hogy elvonatkoztatta a munkásmozgalomtól, és az általános emberség jelképévé próbálta tenni.”

Úgy emlékszem, a vita azzal zárult, hogy mindegyik változat szerepel majd a kritikai kiadásban, s akkor a versmondó – ha még lesz, aki József Attila-verseket mond – ízlése (esetleg pártállása) szerint választ. S íme, a választás kényszere vagy inkább lehetősége kapcsán máris benyomult az esztétikum mellé a pártállás. (Tény, hogy ez József Attilára is jellemző volt élete meghatározó szakaszában.)

Négysoros népdalunk jelképeit elemezve a következőket szűrtem le: a színekből, számokból, formákból álló jelképek jelentésrétegeinek olvasása (dekódolása) mindig meghatározott sorrendben történik. A vörös, fehér, zöld vagy aranycsillag mást és mást jelent; akár az öt-, hat- vagy nyolcágú. (A Napba öltözött asszony, vagyis Szűz Mária tizenkét aranycsillagból álló koronát visel: itt a számszimbolika áll első helyen, azután a szín.) A fehéret, feketét és a vöröset az emberiség legősibb színeiként tartjuk számon. A vörös a tűz és a vér színe. Így a szerelemé (rózsa, szegfű). A keresztény ünnepek közül a húsvét és pünkösd képéhez kötődik a piros szín. A vér, a veres (vörös) szín később a forradalom jelképes színévé vált. Ez a jelentése az ötágú csillag vörösének.


Számos nemzet címerében, zászlaján ott található a különböző színű és nagyságú, számú ötágú csillag. Ám amikor egy Kr. e. IV. évezredből származó kiöntőcsöves festett korsón megláttam a nagyméretű ötágú csillagot, bizony elcsodálkoztam. Mert addig csupán a görögökig követtem e jelképet, mely kristálytiszta geometriai alakzat. „A pentagramma szerkesztése az aranymetszés szabályait követi, ezáltal a tökéletes harmóniát jelképezi. Az aranymetszés szabálya, az aurea sectio, amely az ókorban felismert és általánosan elterjedt geometriai alapú szerkesztési szabály valamely méret kettéosztására, a tökéletes esztétikai harmónia jelképe a képzőművészetben. (A kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.)” (Lendvai Ernő) Az aranymetszésről Platón is szól a Timaiosban: „… két elem magában, egy harmadik nélkül nem illeszthető jól össze, mert csak közvetítő pánt egyesíti a kettőt; de valamennyi pánt között az a legszebb, amely önmagát és az általa összekötött elemeket eggyé teszi.”

Aranymetszésre bárki képes, aki papírszalagra „csomót köt”. Ha ezt a csomót a világosság felé fordítjuk, az itt mellékelt „röntgenképet” látjuk.

A bejelölt ötszögön áttetszik a pentagramma képe, amelynek arányai aranymetszést valósítanak meg. E pentagramma közepén lévő kis ötszögbe újabb pentagramma írható, amely a nagyra aranymetszéssel rímel. (Ez az osztás a végtelenségig folytatható.) Érthető, miért mondható öröknek az ötszögű, ötágú csillag. Einstein írta Corbusier modulja kapcsán, hogy „az aranymetszés olyan arány, amely a rossz létrejöttét megnehezíti, a jóét pedig megkönnyíti”.

A folytonos vonalvezetéssel meghúzott pentagrammát boszorkányszögnek is nevezik. Misztikus jel, titokzatos szimbólum volt, a babona szerint rossz szellemeket elhárító jelkép. Az idézett hatezer éves mezopotámiai lelet olvasata is ez lehet. Ám az ötágú csillag jelentése koronként és kultúránként változhat. A Szimbólumtár mindezt jól összefoglalja:

„Mivel végtelen (önmagába forduló), felveszi a kör jelentését is. Szimbolikája összetett, de mindig az ötös számon alapul. Mikrokozmosz jelkép. Öt ága termékeny egységbe zárja a hármat, a férfi princípiumot és a kettőt, a női princípiumot, tehát a kétneműséget is szimbolizálja. Az integrációt, a házasságot, a boldogságot, a beteljesedést, egyben a tökéletes eszményt jelenti. A magas tudományok egyik kulcsa: a titok útját nyitja meg.

A püthagoreusoknál a megismerés, egyben a hatalom megszerzésének és összefogásának jele. (…)

A kereszténységben Krisztus öt stigmáját jelenti, illetve magát Krisztust, akinek öt szent sebéből áramlik ki a világ üdvössége. Démonűző, és megvéd a lidércek ellen. A manicheizmus hatására a pentagramma is duálissá vált: felfelé álló csúccsal pozitív, megfordítva negatív jelentést hordoz. Öt csúcsában a manicheizmus az öt elemet látta: a fényt, a levegőt, a szelet, a tüzet, a vizet, illetve a sötétséget, a füstöt, a gonosz szelet, a gonosz tüzet és a gonosz vizet. Mágikus alkalmazásában megőrizte a manicheizmus hatását, a boszorkányságban a fordított pentagramma az ördög kecskéje, a fekete mágia egyik jelképe. (…)

A gnosztikusok és a szabadkőművesek lángoló csillagnak nevezték, amely a mindenhatóság jele, a zseni emblémája. (…)

Az öt lakott földrész egységére utalva az eszperantó mozgalom jele a zöld pentagramma, a kommunista mozgalom pedig a vörös ötágú csillagot választotta jelképül.”

A jelképek olyan színek, számok, növények, állatok (formák, alakzatok), amelyeknek lelkük is van. Hisz ha kiesik belőlük a lélek (az ír paraszt így fejezi ki magát, ha a tehén elpusztul), megszűnnek jelképek lenni.

Móser Zoltán - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (4873) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Gazdaság (653) Irodalmi kávéház (491) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (1875) Történelem (14) Belföld (5) Egészség (50) Életmód (1) Szépségápolás (15) Tereb (140) Kultúra (6) Mozi világ (440) Autómánia (61) Politika (1571) Mozaik (83) Nagyvilág (1452) Vetítő (37) Heti lámpás (244) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>