Ma 2021 február 25. Géza napja van. Holnap Edina napja lesz.
ae2f8d97b1897c7b6251863882822f95.jpg

Téved a kormány, ha azt gondolja, hogy a konzultáció a gyengeség jele

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

„Nyilván úgy érzik a legfőbb döntéshozók, hogy a sok egyeztetés, a szakvélemények bekérése a gyengeség jele. Magam fordítva látom: az értelmes, jól argumentált döntési javaslat attól csak életrevalóbb és így tartósabb lesz, ha többen látják.” Bod Péter Ákos írása

Már bő öt éve forrong a devizahitelezés ügye hazánkban. 2011-ben jött a kedvezményes előtörlesztési törvény, ami az ügyfélkörnek csak kisebb felét érintette. Számos részmegoldási javaslatot követően a devizaadósok ügyében az igazságügyi miniszter június végén nyújtott be egy újabb, átfogó törvényjavaslatot, amelyhez több módosítást is beadtak a képviselők. Egy hétre rá az Országgyűlésben el is fogadták a törvényt. Annak hatásáról, következményeiről még sokat beszélünk, hiszen – a még nem teljesen ismert részletszabályozástól és az érintettek jogi lépéseitől függő módon – ezermilliárdos átrendeződések történhetnek a magyar pénzintézeti rendszerben. Az áttételes hatásokat pedig különösen nehéz előre látni.

De nem ez a mostani témánk, hanem az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) minapi jogi véleménye szerint a magyar kormány (ismét) kötelezettséget szegett. Hazánk az Európai Unió tagjaként az EKB-ról szóló közös joganyag értelmében köteles konzultálni a pénzügyi rendszert érintő törvénykezés folyamatában. Az EKB észrevételezte, hogy június 27-én, azaz a javaslat parlamenti benyújtásának napján kapott felkérést a magyar szakminisztériumtól (NGM) a „fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes intézkedések” ügyében beadott törvényjavaslat véleményezésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont a benyújtott számos módosító indítvány egyikét sem küldte meg az EKB-nak, és az Országgyűlés már július 4-én el is fogadta a törvényjavaslatot. Magyarán nem adtak időt és ezzel érdemi esélyt sem arra, hogy állást foglaljon a központi bank az országgyűlési képviselők elé tárt témakör jog- és célszerűsége dolgában.

Az ügyben sok új elem nincs. Már az előző kormányciklus legelején, a talányos című „Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló”, 2010-es törvény beterjesztésekor is lehetetlenül rövid időt kapott az EKB. Pedig abban a salátatörvényben sok egyéb mellett benne volt a devizában nyújtott ingatlanhitelezés megszüntetése, a jövedelemkorlát bevezetése a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzügyi szervezetekre kirótt különadó, valamint az otthoni pálinkafőzés adómentessége is (az utóbbi persze nem az EKB reszortja, de uniós szabályrendet érintő ügy). A rákövetkező nem is akármilyen pénzügyi törvények elfogadása utáni EKB-vélemények záró sora gyakorta ugyanaz: a kormány vegye figyelembe, hogy a banknak a vonatkozó uniós joganyag szerint véleményének előterjesztéséhez legalább egy hónap jár, és a kormány máskor tartsa be a szabályokat.

Nem vagyok naiv. Tudható, hogy a magyar kormányzat 2010 óta nem krónikus feledékenységből mulasztja el kikérni valamennyi esetben az EKB vagy a Bizottság véleményét, hanem egyfelől, mert siet, másfelől pedig tudja (sejti), hogy mi lenne a partner álláspontja. Ebben a konkrét ügyben egyébként azt írta az EKB, hogy a bankokra kirótt új szabályok visszamenőleges hatálya nincs összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, valamint a magyar bankrendszerre gyakorolt várható hatás negatív, és az visszaüthet az egész gazdaságra, a magyar pénzügyi piacokra. A véleményt most elolvashatták az újságolvasók, sőt a képviselők is, de már a döntésük után. Aligha hihető persze, hogy lényegesen más törvényt alkotnak, ha az EKB szakmai véleményét bevárva a szavazás három héttel később van. Nálunk gyorsan termel a törvénygyár, és szűkkörű az érdemi konzultáció.

A gyorsaság, az érdekszervezetek felpuhító szándékú javaslatainak negligálása hozhat előnyt. Ám hátrányt is, főként a döntés minőségét illetően. Nyilván úgy érzik a legfőbb döntéshozók, hogy a sok egyeztetés, a szakvélemények bekérése a gyengeség jele. Magam fordítva látom: az értelmes, jól argumentált döntési javaslat attól csak életrevalóbb és így tartósabb lesz, ha többen látják, mielőtt a döntésre hivatott testület elé kerül. És nem kell minden nézetet befogadni. A döntés így is, úgy is jogszerű (vagy az Országgyűlés olybá’ veszi). A konzultációs kötelezettségek betartásával meghozott döntés legitimációja azonban erősebb.

Az írás az augusztus 21-i Heti Válaszban is megjelent

Bod Péter Ákos - ]]>www.valasz.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Sport (729) Életmód (1) Politika (1573) Irodalmi kávéház (505) Nagyvilág (1454) Rejtőzködő magyarország (171) Jobbegyenes (1967) Történelem (14) Vetítő (37) Belföld (5) Egészség (50) Kultúra (6) Mondom a magamét (5128) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Gazdaság (657) Tereb (140) Heti lámpás (252) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>