Ma 2019 december 10. Judit napja van. Holnap Árpád napja lesz.
Kitekintő - Vissza az erkölcshöz

Kitekintő - Vissza az erkölcshöz

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Fukuyama 1992-ben megjelent és óriási vihart kiváltott könyvében (A történelem vége és az utolsó ember) lezárta az emberi történelmet.

Azt állította, hogy az emberiség fejlődésének végső célja a görögöktől a francia forradalomig és tovább mindig egy olyan társadalom volt, amely minden ember számára megadja az egyéni szabadságot és a jogi egyenlőséget. A modern demokráciában elértük ezt, a huszadik század végére általánossá vált a liberális demokrácia, tehát "véget ért az emberi történelem"; mi vagyunk az utolsó futók, akik célba értek. Most, tíz évvel az "utolsó ember" után Fukuyama bevallja, hogy jön még valami nagy fordulat az emberiség történelmében.

Ma Amerikában mintegy 30 millió ember szenved depresszióban, ennek kezelésére egy hatásos gyógyszert (Prozac) szednek, ami képes személyiségük részleges megváltoztatására. Ez a boldogságpirula megváltoztatja a lelkiállapotot, a szorongás és levertség helyére örömet és önbecsülést állít. Platón egyik könyvében (Állam) Szókratészt megidézve az emberi lélek három részéről ír. A vágyak és az értelem mellett van egy harmadik, a thymosz, amely a mások általi elismerést, a megbecsülést és az önbecsülést foglalja magában.

Valóban vágyunk mások megbecsülésére, és ez forrása önbecsülésünknek; lelki egyensúlyunk könnyen felborul ennek hiányában. Hegel egyenesen azt állítja, hogy a történelemben az elismerés utáni vágy a végső oka minden eseménynek és fordulatnak: a királyok vagy polgárok minden tettét - a személyiség mélységes kútjának mélyén - a minél nagyobb elismerés kivívása, sőt kierőszakolása mozgatja. De mi lett volna, ha a királyok, diktátorok és hadvezérek a Prozac révén szereznek önbecsülést, azaz boldogságot?

Talán elmaradt volna a nagy vesszőfutás, amit emberi történelemnek hívunk. Egy másik szer lecsillapítja a túlságosan agresszív és hiperaktív egyéniségeket. Társadalmi együttműködésre képes embereket varázsol aszociálisnak tartott vadócokból. Mi lesz, ha az emberi személyiség további elemeit is megváltoztathatóvá teszik új és új pirulák?

Egy másik jelenség is alaposan átrendezheti az embert s történelmét: az emberi élet meghosszabbodása. A XVIII. század elején Európában még minden második gyermek meghalt 15 éves kora előtt. Az utóbbi száz évben majdnem megduplázódott a várható életkor, az USA-ban ez már a férfiak esetében 74 év, a nőknél 80 év. 1900-ban 48 év volt a férfiak és 45 év volt a nők várható életkora Amerikában: a nők száz év alatt többet nyertek, mint a férfiak.

1850-ben a medián életkor (amely alatt és felett azonos számban élnek emberek) 19 év volt, ez ma 35 év, a társadalmak tehát egyre idősebbek lesznek. 2050-re azonban, genetikai áttörések nélkül is, már olyan társadalmakban élünk a fejlett világban, ahol az emberek fele lesz 65 év felett és fele alatta: a mai értelemben vett nyugdíjasok aránya a mostani 15-30 százalékról 50 százalékra nő. Ezt a bevándorlások módosíthatják, ami azonban a bevándorló fiatalok és a befogadó idősek közötti feszültségekhez vezet.

A legjelentősebb változásokat a genetikai kód megfejtése ígéri. 2000 júniusában (jelképes, hogy az első kettes évben) megszületett a genetikai kód első nyers megfejtése, és távlatilag lehetővé vált az ember genetikai állományának a megváltoztatása. Ezzel nem csupán az öröklött betegségek kiszűrése válik lehetségessé, hanem új emberi tulajdonságok létrehozása is, a régiek kitörlésével együtt. A genetika egyre közelebb jut az emberi tulajdonságok génekhez, géncsoportokhoz kötéséhez, és a géntechnológia várható forradalma utat nyit tulajdonságaink módosítása előtt. A tudósok ma úgy látják, hogy személyiségünk és viselkedésünk 40-50 százalékban gének által meghatározott, a többit a társadalmi környezet alakítja.

Milyen ember lesz azonban az, akinek alapvető tulajdonságait génsebészet révén módosítják? Csak a gazdagok tehetik-e ezt meg, vagy mindenki? Új osztályok és új osztályharc alakul-e ki azok között, akik képesek voltak a genetikai cserékre és akiknek erre pénzük, befolyásuk nem volt?

Ez már egy másik ember és egy másik történelem. Fukuyama itt érkezik el oda, ahol tíz éve félbehagyta: az emberi történelem folytatódik, csak nem mindegy, hogyan. Az erkölcs válik a legfontosabb történelmi tényezővé, mert meg kell védeni a közös emberi értékeket és tulajdonságokat. Ha az emberi történelem célja a szabadság és az egyenlőség volt, amit a modern tömegdemokráciákban értünk el, akkor ezek egy közös emberi lényegre épülnek, arra, ami megkülönböztet minket az állatoktól és a növényektől.

Ha ezt bárki a jövőben megváltoztatja, akkor az emberi egyenlőség alapját számolja fel, amire a demokrácia és szabadság épült. Ezzel újraindulhat egy történelem előtti sötét kor. Erkölcsi alapon álló védelemre van szükség, amit csak az állam nyújthat, mégpedig először a nemzetállamok, majd ezek összefogásával új nemzetközi szervezetek.

Aki tehát ma az alapvető emberi értékek, az erkölcsi szempontok és a nemzetállam meggyengítése mellett érvel vagy tesz, az kockáztatja az embert és történelmét, utat nyitva egy ember utáni és történelem előtti sötét kornak. Így lesz újból modern és létfontosságú az erkölcs és a nemzetállam, amiben mi mindig is hittünk, míg túlzóan liberális barátaink a hasznossággal és a piaccal szeretnék e kettőt helyettesíteni. Fordult a kocka: az a hasznos, ami erkölcsös, és segítségünkre siet a nemzet és állama ott, ahol a piac kifogy a szuszból.

(Francis Fukuyama: Our Posthuman Future, Consequences of the Biotechnology Revolution, Profile Books Ltd., ]]>www.profilebooks.co.uk]]>, 2002)

Matolcsy György - Heti Válasz

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1440) Kultúra (4) Sport (729) Politika (1571) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (474) Autómánia (61) Mozaik (42) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Flag gondolja (33) Heti lámpás (221) Tereb (138) Vetítő (37) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Jobbegyenes (1649) Mozi világ (440) Gazdaság (633) Történelem (13) Életmód (1) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Mondom a magamét (4143)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>