Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
d4cc80528773846345969f82d8fadee0.jpg

Kitekintő - Globalizáció és nemzeti érzés

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Milyen lesz az Amerika utáni világ? Miért erősödik világszerte a nacionalizmus? Mi Kína és mi India felemelkedésének titka? Mi a kultúra szerepe a fejlődésben?

Az indiai születésű Fareed Zakaria, a Newsweek vezető publicistája valósággal sokkolta az amerikai közvéleményt új könyvével. Szerinte már nem egy Amerika-barát vagy Amerika-ellenes világban élünk, hanem egy Amerika iránt egyre közömbösebb Amerika utáni világban. Egy századdal ezelőtt több központú volt a világ, az európai hatalmak versengése és szövetsége alakította a politikát. Majd jött a kétpólusú világ, az Egyesült Államok és a szovjet birodalom kettévált világrendje. A keleti birodalom felbomlásával közel két évtizede egypólusú a világ: az USA értékei és érdekei határozzák meg a globális politika és gazdaság folyamatait. Katonailag megmarad az amerikai vezetés, de a gazdaság, szellemi élet, tudomány és kultúra újból többpólusúvá válik: felemelkednek a többiek.

Ez a harmadik felemelkedési hullám az elmúlt ötszáz évben. Az első 1450 és 1550 között indul, majd az 1700-as évek második felében gyorsul fel: kiugrik Nagy-Britannia és Nyugat-Európa. A második a XIX. század végétől indul, és az Egyesült Államok, Németország és Japán kiugrását hozza, ami óriási amerikai előnnyel zárul. A harmadik, globalizációnak hívott emelkedés most megy végbe: Kína, India és a többiek kiugrásával. Ázsián kívül is: 2006-2007-ben 124 ország növekedett legalább 4 százalékkal, köztük 30 afrikai ország, a kontinens kétharmada.

Az 1890-1914 közötti, majd az 1950-60-as évtizedek előzték meg a mostani, már két évtizede tartó növekedési szakaszt, amelyben kétmilliárd új termelő és fogyasztó lépett be arra a globális piacra, amely addig csak néhány nyugati állam zárt klubja volt. Szerzőnk a történelem véletlen balesetének tartja, hogy az elmúlt századokban a világ leggazdagabb országai kicsik voltak, ez most változik: jönnek az óriások.

Mi volt a titka Nyugat-Európa felemelkedésének? A földrajzi tagoltság, az egyház és a földbirtokosok. E három tényező gátolta meg a központi királyi hatalom korlátlan gyakorlását, ez teremtett versenyt, innovációt és decentralizált hatalmat. Kínában ezzel szemben mindent előbb találtak fel, de a korlátlan központi hatalom végül leállította a tengeri terjeszkedést: a XV. században Kína elszenderedett. Napóleon nevezte Kínát alvó óriásnak, akit ha felébresztenek, meghódítja a világot. De Kína 600 évig aludt: 1350 és 1950 között Kína egy főre eső jövedelme 600 dollár maradt, ahogy Indiáé is 550 dollár, miközben Nyugat-Európában ez idő alatt 600 százalékkal nőtt.

Kína mai sikerének titka az állam modernizáló szerepe, a globális tőkeáramlás és kereskedelem - a kínai GDP 70 százaléka jön az exportból, szemben a német 38 és az amerikai 28 százalékos aránnyal -, valamint furcsa módon a decentralizáció. Kínában az adók 50 százaléka marad helyben, az amerikai arány 25 százalék, és az állam már nem mindenható: jó egyensúly alakult ki a központi és a regionális, helyi hatalmak között.

India más, mert ott demokrácia van: ez hosszú távon stabilitást ad, de nehézzé teszi a modernizációt, mert gyenge, szegény és bürokratikus az állam. India a szolgáltatásokra koncentrál, mert a rossz közlekedési infrastruktúra miatt nehéz súlyos árukat szállítani, Kína a termelésre, mert a modernizáló állam jó közlekedést épített ki.

Minden siker mögött végül is a kultúra áll. Kínában a konfuciánus hit nem vallás, hanem világnézet, nem hisznek a Teremtőben, helyére a csi energiát állítják. Indiában a hinduizmus sem vallás, inkább filozófia, nem hisznek a Teremtőben, rugalmasak és praktikusak, alaptörvényük az "élni és élni hagyni".

Az új óriások sikeresek, ezért büszkék és öntudatosak, ezért megerősödik a nemzeti érzés. Ezt a világ egyre több sikeres nemzete átéli, sőt a nemzetek alatti népek és nyelvi közösségek is. Korunk két vezető ereje, a globalizáció és a nacionalizmus eddig békésen, kéz a kézben járt.

Így lesz ezután is?

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (702) Flag gondolja (36) Gasztronómia (539) Kultúra (6) Mondom a magamét (7501) Tereb (146) Mozaik (83) Életmód (1) Nagyvilág (1309) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (10) Sport (729) Politika (1582) Vetítő (30) Autómánia (61) Nézőpont (1) Mozi világ (440) Egészség (50) Heti lámpás (310) Történelem (17) Irodalmi kávéház (537) Jobbegyenes (2778) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>