Ma 2020 július 07. Apollónia napja van. Holnap Ellák napja lesz.
3841a645bb35f0b26001adc95fcfc7bf.jpg

Kitekintő - Globális középkor felé

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A modern kor a felvilágosodással indul 1750 körül, majd a második világháborúval ér véget. Ez az ipari forradalom és az ipari társadalom kora, amelyben a piacok és a magántulajdon játszották a főszerepet.

Jeremy Rifkin - aki a tudomány és a technológia fejlődésével foglalkozik, és több nagy sikerű könyv szerzője - legújabb munkájában azt állítja, hogy vége a magántulajdonnak, helyére a tulajdon új formája áll. A nyugati világban a magántulajdon akkor indult hódító útjára, amikor az 1500-as évek közepétől Angliában a korábban közösségi tulajdonban levő legelőket a földesurak bekerítették, és azt mondták: eddig közös volt, mostantól az enyém. A középkorban minden parasztnak joga volt azon a földön élni, ahol született, majd a földek bekerítésével ez megszűnt, és megkezdődött a parasztok kiszorítása lakóhelyükről, ami nagy tömegű olcsó munkaerő megjelenésével járt a városokban. Erre épült az ipari forradalom új technikájával működő angol gyáripar, majd ez ismétlődött meg a világ többi országában is. Míg a középkorban a magántulajdon korlátozott, a közösségi tulajdon pedig jelentős volt a falvakban és a városokban, addig a modern korban a magántulajdon vált korlátlanná, és felhabzsolta a korábbi köztulajdont.

Most megint fordul a kocka, mondja Rifkin - a gazdaságban gyengül a magántulajdon, és megerősödik a tulajdon új formája. Talán a franchise erre a legjobb példa, amikor egy márkanevet, technológiát és szervezési módot adnak át olyan vállalkozóknak, akik elfogadják, hogy szigorúan betartják az előírásokat - a McDonald's franchise-szerződése hatszáz oldalt tesz ki! -, és a vállalkozó használati díjat fizet a névért és a többiért. Nem kerül a vállalkozó tulajdonába sem a név, sem a technológia, sokszor még az üzlet sem, miközben az üzlet működéséhez szükséges eszközök a tulajdonában vannak. A franchise, a bérlet és a lízing azok az üzleti formák, amelyek a tulajdonnak a magán és a közösségi között lévő új formáját jellemzik. Hasonlít ez a középkori tulajdonhoz, ahol ugyan a parasztnak nincs semmije, mégis joga van a földön élni és a földből megélni, s minden a földesúré, de nem élhet korlátlanul tulajdonosi jogaival. Minden a legfőbb hűbérúré, a királyé, aki ugyan kiadta a birtoklevelet, mégsem adta át korlátlanul a tulajdont a hűbérúrnak. A franchise- vagy a bérleti és lízingszerződést megkötő két fél egyre jobban hasonlít a hűbérúrhoz és a jobbágyhoz, paraszthoz, és mögöttük ott a király, a részvénytársasági formában működő bérbe adó sok tulajdonosa, közöttük a köztulajdonban álló nyugdíjpénztárak. Érdekes tulajdonosi szerkezet ez - már nem magán, de nem is közösségi, hanem valahol a kettő között. Rifkin azt mondja, hogy a fejlett országok gazdaságában egyre több üzletágban terjed el ez a tulajdonforma, amit "hozzáférési" tulajdonnak nevez, mert senkié, de a szabályok betartásával mindenki képes használni, tehát "hozzáférni". Ahogy a középkorban, ma is hálózatok alakulnak ki: akkor a hűbéresek vertikális hálózata a királytól lefelé, most a használók, átengedők és beszállítók horizontális hálózatai. Ahogy a középkorban hatalmas hűbérbirtokok jellemezték a feudális királyságokat, kiterjedt hűbéri láncokkal, úgy most is hatalmas szövetségesi hálózatok alakulnak ki a vállalatok között.

A polgári magántulajdon helyére lépő középkorias köztes tulajdon alaposan átformálja a társadalmat és az emberi tudatot. A felvilágosodás egyenlőségeszménye nagyon egyenlőtlen társadalomnak adja át a helyét, ami az angolszász országokban, elsősorban Amerikában már látható. A világ fejlett ötöde nyeli el a világ által elfogyasztott összes termék 86 százalékát, a legszegényebb ötödnek csak a teljes fogyasztás 1,3 százaléka jut. Az USA-ban a társadalom leggazdagabb ötödének jut a teljes jövedelem fele, míg az amerikaiak felének megtakarítása nem éri el az 1000 dollárt, ami a világ leggazdagabb országában valójában szegénységet jelent. A leggazdagabb amerikai, Bill Gates ma nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint 140 millió amerikai összesen. A világ 358 milliárdosa gazdagabb, mint a világ fele, miközben 3 milliárd embernek nincs munkája. A világ népességének negyede, 1,6 milliárd ember él abban a száz országban, ahol évről évre romlik az életszínvonal. Afrikában ma az átlagos család 20 százalékkal fogyaszt kevesebbet, mint 25 éve. Az USA-ban 1,5 millió ember van rács mögött, ami a legmagasabb arány a világon. Kaliforniában ma az állami költségvetés 18 százalékát fordítják a börtönök fenntartására - többet, mint a felsőoktatásra.

A globális középkor felé mutat sok más is, mint a magánélet új nyilvánossága, az emberi lélek meghódításának médiatörekvései, az értelem helyére lépő érzelmek, az anyagi világgal szemben a szellemi világ térnyerése, a családi és nemzeti kötelékek lazulása. A határok, korlátok és kötöttségek lebomlásának korát éljük, de ez nem mindig jó hír. A nemzet, a család, az értelem, az egyenlőség, a szolidaritás, valamint a magánélet és a nyilvánosság megkülönböztetése a felvilágosodás és a modern kor vívmánya. Ezek megőrzése elemi emberi és nemzeti érdekünk. A korlátok nem maguktól omlanak le, hanem azok segítségével, akik ebben érdekeltek.

Mi nem vagyunk érdekeltek annak a polgári világnak a lerombolásában, ami éppen most születhetne újjá Magyarországon.

(Jeremy Rifkin: The Age of Access, The New Culture of Hypercapitalism Where All of Life is a Paid-For Experience, Jeremy P. Tarcher/Putnam, New York, 2001)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (489) Tereb (140) Életmód (1) Kultúra (6) Egészség (50) Belföld (5) Gazdaság (652) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (4637) Nagyvilág (1450) Politika (1571) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Jobbegyenes (1793) Flag gondolja (33) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (241) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Autómánia (61) Mozaik (83) Történelem (14) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>