Ma 2019 december 12. Gabriella napja van. Holnap Luca, Otília napja lesz.
fdc7838327dfb55493b83fe8210cfd83.gif

Kitekintő - Állam és globalizáció

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A liberális közgazdászok felfogása szerint a globalizáció (amikor a gazdasági tevékenységet egyik országból a másikba viszik át) felszámolja a nemzetállamokat, mert a tőke, az információk, az áruk és egyre inkább a munkaerő is szabadon járnak át az államhatárokon.

Ezáltal meggyengül, majd eltűnik a nemzeti kormány befolyása a gazdaság és társadalom ügyeiben. A nemzetközi piacok, különösen a pénzpiacok és a nagy multinacionális cégek veszik át azt az irányító szerepet, amelyet korábban a nemzetállam gyakorolt. Az amerikai Princeton Egyetem kitűnő professzora szerint ez egészen máshogy van. Az államok továbbra is a piacokkal azonos erőt képviselnek, és a piacok nemzetközivé válásával párhuzamosan megerősödik a nemzetállamok feletti regionális szint: ilyen az Európai Unió, a NAFTA (az USA, Kanada és Mexikó kereskedelmi szövetsége), valamint az ázsiai országok hasonló kereskedelmi társulása. Ezek a nemzetállamok és az egész világra kiterjedő globális gazdaság között helyezkednek el, és éppen azért jöttek létre, hogy megvédjék a társult nemzetállamokat, valamint társadalmaikat a globalizáció veszélyeitől. Az Európai Unióba való belépésünk - Gilpin professzor logikája szerint - védelmet nyújthat számunkra a globalizáció, a nemzetközi pénzpiacok és a nagy multinacionális cégek olyan tevékenységével szemben, amely kockázatot jelent nemzeti érdekeink számára. A második világháború utáni gazdasági korszak nagy érdeme, hogy helyreállította az első világháború előtti nemzetközi gazdasági együttműködést a világban. A nemzetközi kereskedelem révén gazdagodtak meg a ma fejlett országok, de az 1980-as évtized közepétől a regionális szerveződések is egyre erősebbek. A naponta 7 ezer milliárd dollár tőkét mozgató globális gazdaság olyan erőt képvisel, amellyel szemben a magányos nemzetállamok egyedül nem léphetnek fel sikeresen: társulnak hát.

Mi a feladata a nemzetállamoknak és társulásaiknak a globalizáció korában?

A liberális közgazdászok még ma is úgy gondolják, hogy mindent a piacra kell bízni, és az államnak nincs dolga a gazdaságban. Bár ennek minden nemzetközi példa ellentmond, de makacsul azt gondolják, az állam gazdaságból történő kivonulása révén lehet sikeres egy ország. Nem vették észre, hogy már nem a munka és a tőke a fontos, hanem a tudás, és ennek "termelésében" az államnak nélkülözhetetlen a szerepe. Gondoljuk el, hogy az oktatás, a családok támogatása, a kultúra értékeinek megőrzése és gyarapítása, az alapkutatások és a K+F finanszírozása révén a nemzetállamok milyen fontos szerepet játszanak a tudás bővítésében, az innovációban és a gazdasági növekedésben. Az állam képes a társadalom tagjainak biztonságát megteremteni, amely nélkül nincs gazdasági siker.

Az amerikai gazdaság 1909 és 1945 között megkétszerezte a termelékenység növekedésének ütemét (ez a legfontosabb gazdasági mutató, mert minden gazdagság az egy óra alatt előállított áruk mennyiségének növekedésén alapszik) - ebben 12 százalék az egy dolgozóra eső tőke növekedésének a hatása, és 88 százalék a tudásé! A liberális közgazdászok még mindig úgy gondolják, hogy a tőke számít, miközben már régen az ember: a fejekben, kezekben, közösségekben és kultúrákban rejlő értékek, képességek, magatartások, hajlamok és késztetések. Míg a tőkét a tőkés, a piac és a globális piac képes gyarapítani, valamint ide-oda csoportosítani a világban, addig az emberek gondolkodása, kultúrája, tudása és magatartása a család, a közösségek és a nemzetállamok révén gyarapszik. Sajátos, hogy a liberális közgazdászok marxisták maradtak (a munka és a tőke számít), miközben az innováció, a K+F, a tudás, az oktatás és a kultúra tett gazdaggá minden sikeres nemzetet az elmúlt száz évben.

Az állam azért is képes gyorsítani vagy lassítani egy nemzet felemelkedését, mert a nemzetközi kereskedelembe kerülő áruk nem egyformák. Vannak fontos és kevésbé fontos termékek, stratégiai és mindennapi gazdasági ágazatok. Nem mindegy, hogy egy ország miben erős, mert egyik több jövedelmet és fejlődési ugrást ígér, mint a másik. A motorgyártás, az elektronika, a gyógyvízre épülő turizmus, általában a turizmus vagy a kutatás-fejlesztésben erős iparok megtelepítése és fejlesztése állami koncepciót, pénzt és sok más segítséget igényel, esetenként még piacvédelmet is. Az idő is fontos, minél előbb kell az új és nagy jövő elé néző gazdasági tevékenységet megalapítani egy országban, mert az elsők előnyben vannak a követőkkel szemben. Ebben megint az államnak lehet döntő szerepe: víziókkal, tervekkel és programokkal segítheti, hogy az ígéretes "elsők" létrejöjjenek.

Mitől függ azonban az állam működése? Gilpin szerint a nemzeti elitektől, azoktól a befolyásos csoportoktól, amelyek meghatározzák egy állam nemzeten belüli és nemzetközi ténykedését. A nemzetközi térben a nemzetállamok ugyanolyan fontosak, mint a piacok, így a nemzetközi tőke csak félig uralja a világot, az fele részben a nemzetállamok lépései szerint alakul. Ezért a világ jövője fele részben a nemzeti elitek kezében van. Bármely nemzet elitjének döntései az egész világ sorsát befolyásolják, a nemzetállam erejének mértékéig. Ezért sem bent, sem kint nem mindegy, hogyan viselkedik egy nemzeti elit. Nem mindegy, hogy az erkölcs, a kultúra, a tudás és a felelősség pártján áll-e, tehát a nemzet oldalán, vagy csak a saját pártján.

(Robert Gilpin: Global Political Economy, Understanding The International Economic Order, Princeton University Press, Princeton, 2001)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (221) Mozaik (42) Mondom a magamét (4146) Autómánia (61) Történelem (13) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Jobbegyenes (1650) Nagyvilág (1440) Tv fotel (65) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Kultúra (4) Irodalmi kávéház (474) Belföld (5) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Tereb (138) Sport (729) Egészség (50) Szépségápolás (15) Gazdaság (633)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>