Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
ingatlanado-d00008d82cdeeabb439ce.jpg

Itt a recept: kijátszható a vagyonadó

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A jelek szerint ismét nem sikerült megfelelően kidolgozott jogszabályt alkotnia a pénzügyi tárcának. A vagyonadóról szóló törvény kapcsán – amelyet tegnap aláírt a köztársasági elnök – számos szakmai aggály fogalmazódott meg.

Például az, hogy bizonyos rendelkezések egyszerűen kikerülhetők. Méghozzá éppen az az SZDSZ által kierőszakolt passzus, amelyik kimondja, hogy a több lakóingatlannal rendelkezők valamennyi lakásuk, házuk után kötelesek adót fizetni. Angyal József szerint ez a szabály könnyedén kijátszható.

Az okleveles adószakértő a Magyar Nemzetnek kifejtette: a törvény szerint az érintetteknek azon ingatlan után, amiben életvitelszerűen laknak, csak akkor kell vagyonadót fizetniük, ha az otthon forgalmi értéke harmincmillió forintnál magasabb. A második ingatlan viszont 15 millió forint fölött adóköteles, a harmadik és az összes többi után pedig már az első forinttól közterhet kell leróni. Azonban az adót a tulajdonosnak vagy a haszonélvezeti jog jogosultjának kell megfizetnie. Így tehát – hívta fel a figyelmet Angyal József – a több ingatlannal bíró családoknak nem kell mást tenniük, minthogy a gyermekek, rokonok javára haszonélvezetet jegyeztetnek be a tulajdonukban lévő lakásokra, és az érintettek oda is költöznek. Ebben az esetben pedig már az általános szabály érvényes, vagyis csak akkor kell vagyonadót fizetni, ha az ingatlanok forgalmi értéke harmincmilliónál nagyobb.



Emiatt érdekes folyamat indulhat el: míg korábban a haláladónak nevezett öröklési illeték miatt a gyermekek nevére vették az ingatlanokat a szülőket megillető haszonélvezeti jogot bejegyezve, addig a vagyonadó miatt ez pont az ellenkezőjére fordulhat. A szakember emellett úgy látja: a vagyonadó az ország összes ingatlanjára vonatkozik, csak éppen a törvény egyes esetekben mentességet ad. Ha valakinek egy lakása van és abban is lakik, csak akkor köteles vagyonadót fizetni, ha otthona harmincmilliónál többet ér. – Ez a szabály számos viszszás helyzetet teremthet – véli Angyal József. Ha a polgár egy vidéki faluban él, de csak a hetven kilométerre fekvő nagyobb városban kap munkát, és emiatt ott lakást bérel, nem teljesül az egyik feltétel: nem lakik életvitelszerűen a falusi házában. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonában álló, akár két-hárommillió forintot érő lakás után teljes egészében adót kell majd fizetnie. – Itt megdől a kormányzat állítása, miszerint csak kevés ingatlanra és csupán a tehetősebbekre vetik ki a vagyonadót – fogalmazott Angyal. A szakértő másik példája: a házastársak összevesznek, s egyikük emiatt elköltözik. Aki elhagyja a közös lakást, attól szintén be fogják szedni az adót. Nem is beszélve a társaságokról. Náluk fizikailag kizárt, hogy „lakjanak” valahol, ellenben sok – főként kisebb – vállalkozásnak lakóingatlan-besorolású épületben van az irodája, műhelye. Ha ezeket nem soroltatják át, a cégek a helyiségek értékének első forintjától fizethetik a vagyonadót.

A szakember a leginkább kifogásolhatónak mégis a forgalmi érték kérdését tartja. Merthogy a vagyonadóról szóló törvény egyáltalán nem tartalmazza, miként is kell meghatározni ezt az adatot. A jogszabály pusztán annyit rögzít, hogy a tulajdonosnak be kell vallania lakása, háza forgalmi értékét. Amennyiben pedig valaki túl alacsony számot közöl az adóhatósággal, szankcióra számíthat. Ha ugyanis az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) értékbecslésétől több mint tíz százalékkal eltér a polgár által bevallott forgalmi érték, akkor az adóhatóság büntetést szabhat ki az érintettre. Angyal József ezzel kapcsolatban megjegyezte: a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az APEH kimenjen a lakásokhoz, és azokat felmérje. Ám ha a jövőben ezt mégis megteszi, nem tudni milyen szempontok szerint állapítja majd meg az értéket. Jogszabályi iránymutatás nélkül a tulajdonosok is tehetetlenek.

A szakember rámutatott: a közvélekedés szerint egy vagyontárgy annyit ér, amennyiért azt megvennék. Így a polgárok legfeljebb annyit tehetnek, hogy megkérdezhetik a szomszédjukat, mennyit adna az ingatlanért. Angyal József szerint a képlékeny rendelkezés jogbizonytalanságot szül, ezért a jogszabály ellentétes az alkotmánnyal. Mivel a köztársasági elnök tegnap aláírta a vagyonadó törvényt, ezért az adószakértő közölte: az Alkotmánybíróság előtt támadja meg azt. Sólyom László egyébiránt tegnap a 2010-es adócsomagról, valamint a gyes és a gyed szigorításáról szóló jogszabályt is aláírta.

mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (146) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (7501) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (537) Életmód (1) Sport (729) Nagyvilág (1309) Politika (1582) Kultúra (6) Flag gondolja (36) Gazdaság (702) Heti lámpás (310) Tv fotel (65) Történelem (17) Rejtőzködő magyarország (168) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Belföld (10) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Nézőpont (1) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (2778) Mozi világ (440) Vetítő (30)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>