Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
bf19df5ee5bc5b22e37d60c671e31e53.jpg

Boros Imre: Dőzsöltek, most fizessenek

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A görög politika válaszút elé állította Európát. A több mint negyven éve tartó balközép-jobbközép váltógazdaság és nagykoalíciós kormányzás, valamint a következményeként létrejött gigantikus méretű eladósodás átkaként a társadalomra zúduló életszínvonal-csökkenés mára kiábrándította a görögöket.

Ennek következtében most „kissé balra és kissé jobbra” tartó pártok szövetségét juttatták hatalomra. Az új pártok igen rövid idő múlva kormányt is alakítottak, tehát készültek. Találékony hazai közvélemény-hamisítóink mindjárt el is látták a kormányra került pártokat populista (ez a győztes Sziriza ballib jelzője), valamint partnerét szélsőjobbos bélyeggel. (Vajon maradt-e még jelző az Aranyhajnal nevű alakulatnak?) A görög választások kapcsán azonban elfelejtették nekünk megemlíteni a számunkra is hasznos tanulságot, hogy ott van nemzeti minimum, amelyben a jobb- és a baloldal mint nemzeti legkisebb többszörösben meg tudott egyezni. Ez nem más, mint a gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülés következményei­nek mielőbbi elhárítása, az ide vezető nemzetközi alkuk felrúgása, új megállapodások létesítése.

Nálunk sajnos azt a nemzeti minimumot még nem sikerült összehozni, amelyhez a baloldal is társulna. Magyarország elmúlt százötven éves történelme hazánk gyengítéséről és az idegen érdekek kiszolgálásáról szól, kezdve a 19. század végi radikális polgáriak törekvéseitől Károlyin keresztül a vörös rémuralom „dicsőséges” 133 napján át Rákosi, Kádár, Horn, Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai uralmáig. A baloldal által okozott elkeserítő helyzetekből mindig a jobboldal húzta ki az országot, Horthy Miklóstól kezdve a rendszerváltás utáni jobboldali kormányokig, amelyek tevékenységét folyamatosan kísérte persze a balliberális média támadó hangorkánja. Ma a hazai és nyugati fősodorbeli orgánumok azt szajkózzák, hogy a görögöknek meg kell fizetniük azt, amivel tartoznak. Hiszen hosszú évtizedekig sokkal jobban éltek, mint ahogy megérdemelték volna teljesítményeik alapján. Arról szól e mantra magyar vonatkozású mutációja is már három évtizede, hogy nálunk is azért következett be az eladósodás, mert lehetőségeink felett, nyugati hitelekből éltünk. E tételt nagyon igaznak tartják a hitelező országok kormányai, mert feltüzelik polgáraikat a görögök és más „dőzsölők” ellen. Ki szereti folyton azt hallani, hogy a görögöket a ti adóitokból mentjük meg?

Ha valaki meg akarja ismerni a görög és egyéb, „dőzsölő” országok valós helyzetét, annak érdemes a kezdetekig visszanyúlnia. A hetvenes évek második fele a dél-európai országokban évtizedekig uralkodó, a szabad választásokat hírből sem ismerő rendszerek bukásáról szólt. Franco, Salazár rendszere és a görög ezredesek huntája a történelem süllyesztőjébe került. Valóban felüdülésként hatott az ezekben az országokban meghonosított polgári demokrácia, a piaci szabadság és az európai integráció fogalma. A felzárkóztatást szolgáló uniós kohéziós alapok kisebb-nagyobb csodákat is műveltek. A fejlett Nyugat azonban a frissen demokratizált európai délt mint piacot is hamar felismerte. A piac aktív megdolgozásához szükséges eszközöket is működtetni kezdte. A közös piac a vámok megszűnéséről szólt, de a tőke mozgását is lehetővé tette.

A nagyobb siker érdekében a pia­ci önvédelem legutolsó bástyájától, az önálló pénzpolitikától, a nemzeti valutától is időben meg kellett fosztani ezeket az országokat. Ma már nyílt titok, hogy a déli országcsoport tagjai­nak egyike sem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyek lehetővé tették volna náluk az egységes közös valuta sikeres működtetését. Azonban nagyon is megfelelt az erős északi országcsoport piaci érdekeinek. Az egységesített valuta mellett a délieket piaci offenzíva érte, vásároltak, vásároltak, de közben nőtt a deficitjük, amely már korábban is tetemes volt. Hosszú ideig működött ez a kimondatlan alku. Ti vásároltok, mi eladunk és olcsó euróval finanszírozunk titeket, mi több, az árukat is nálatok termeljük meg olcsó bérrel, és adjuk el nektek nagy profittal. Görögországban multibázisú turistaközpontokat létesítünk, ahol görögök dolgozhatnak, de a profit a miénk. S így tovább… Az erős országcsoport növekedni tudott, de a déliek is relatíve jólétben éltek. Az idilli állapotot azonban romba döntötte a nemzetközi pénzügyi válság. Az európai bankokra zúdított kockázatok miatt, amelyeket az amerikai ingatlanügyek okoztak, az államoknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk a bankok megmentése érdekében.

Azonnal felismerték a pénzintézetek a déli államokkal kapcsolatos kockázatokat is, amelyeket azzal mérsékeltek, hogy százmilliárdokat vontak ki onnét. Félve attól, hogy emiatt a banki bedőlések költségei ismét a gazdag országcsoport költségvetéseire hárulnak, beindult a mantra, hogy a déliek dőzsöltek, ezért most meg kell fizetniük, pontosabban: vissza kell fizetniük a hiteleiket, amelyek egyszerre nagyon drágák is lettek. A költségvetések növekvő hiányait ismétlődő megszorításokkal pótolták. Jól látható azonban, hogy az érintett országcsoportban az államadósság mégis akkor szökött a magasba, amikor a költségvetések a megszorítások miatt már nem fedezték a túlfogyasztást, azaz az elsődleges bevételek nem fedezték az elsődleges (kamatfizetések nélküli) kiadásokat. A meredek adósságemelkedést a hitelek drasztikus drágulása, a megnövekedett kamatköltség okozta, semmi más. A mai helyzetben a görög tízéves papírok tizenegy százalékkal (a potenciális csődjelölt ukránok meg tizenhét százalékkal) futnak, miközben az eurózóna jegybanki alapkamata szinte eltűnt.

A görög politika válaszút elé állította Európát. A megszorítások útja ugyanis zsákutca. Az első görögmentő csomag ugyanis nem görög-, hanem bankmentés volt. Az elengedett hiteleken elszenvedett veszteségeket ugyanis nagyvonalúan pótolta az Euró­pai Központi Bank olcsó forrása, az európai mentőalapok pedig átvették a bankoktól a kockázatos százmilliárdokat. A bankok megkönnyebbültek. De megkönnyebbülhet-e Görög­ország? Van e más út az adósságoktól való megszabadulásra, mint azok elengedése? Van-e a nemzeti minimumban egyezségre jutott görög kormánynak esélye, és ha van, talál-e további követőkre? Ezek lesznek a következő évek európai politikájának fő kérdései.

Boros Imre – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Mondom a magamét (7501) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Jobbegyenes (2778) Heti lámpás (310) Vetítő (30) Gasztronómia (539) Politika (1582) Flag gondolja (36) Tereb (146) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (10) Mozi világ (440) Sport (729) Irodalmi kávéház (537) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1309) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Gazdaság (702) Történelem (17)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>