Ma 2020 október 29. Nárcisz napja van. Holnap Alfonz napja lesz.
f387bd5f17790aa00168046595203bc6.jpg

Boros Imre: Brókerbetegségek

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A rendszerváltástól a magyarok, mint más térségbeli népek, a szabadság és a jólét közeli eljövetelét várták – sokan leginkább azonnal.

A személyes szabadság megéléséhez elengedhetetlenül szükséges törvényi és intézményi keretek hamar létrejöttek, de a jólétre negyedszázad után is várni kell. Mert a várt jólét nincs, sőt, éppen ellenkezőleg, az eltelt huszonöt év gazdasági romlást hozott a többségnek. A gazdaság átalakításának folyamatában kulcsszerepe volt a pénzügyi rendszert szabályozó törvényeknek, a bankok, biztosítók, brókerek tevékenységét szabályozó eljárásrendnek. (A korabeli terminológia ezt nevezte gazdasági szabályzó rendszernek.)

Néhai Andrew Sarlós is így látta, amikor kissé keserűen rótta fel, hogy ugyanők egymillió dollárt fordítottak a szerintük a sikerhez szükséges törvények kidolgozására és a parlamenten történő átpofozására a nyolcvanas évek végén, de mégsem jött el a vár eredmény. Andrew Sarlós nyilván arra gondolt, hogy a választásokat 1990-ben nem az SZDSZ nyerte, ezért nem ment teljesedésbe a „nagyszerű” tervezet, hogy az országot csődbe küldik, majd az államadósságot fillérekért felvásárolják, és a nekik kedves kormánnyal hazai vagyonra cserélik fillérekért, így pár száz millió dollárért az övék lett volna az ország gazdasági gerince. (Ezt takarta az akkoriban erősen reklámozott balliberális „gazdasági csodafegyver”, az adósság-részvénycsere.) Baj azonban így is ért bennünket bőven, máig ható módon. Gondoljunk csak azokra a törvényekre, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar bankokat szétlopják, majd a kereskedelmi bankokat ötmilliárd, a jegybankot pedig húszmilliárd dollárért az államadósság terhére konszolidálják, majd a teljes bankrendszert szinte ingyen, frissen feltőkésítve, külföldiek kezébe adják.

Az ezekhez kapcsolódó új államadósság-tételek nélkül ma az államadósság harminc-negyven százaléka lehetne a GDP-nek. A megmaradt forrásokat pedig a gazdaság és a társadalmi „igényeinek kielégítésére” lehetne fordítani. És ha így történt volna, akkor ma a gazdaság teljesítménye legalább háromszorosan haladhatná meg az 1989-as szintet, szemben ama mérhető csak alig húszszázalékos többlettel.

Külön kell szólni a legendás devizaalapú hitelekről, amelyekkel sikerült háztartások százezreit, kis- és középvállalkozások tízezreit, azaz szinte a teljes hazai középosztályt a leszakadók egyre szélesedő táborába taszítani. Brókerbotrányból is volt bőven az elmúlt évtizedekben, és van még ma is. Negyedszázad kínos és sok szenvedést okozó megpróbáltatásai után célszerű néhány következtetést levonni a lényeget illetően: Sarlósék és hazai csatolmányaik nyilván nem azon munkálkodtak és munkálkodnak még ma is, hogy ne maguknak, azaz a pénzügyi szolgáltató szektornak szerezzenek meglehetősen barátságos kedvezményeket, ha kell, akár törvényekkel is alátámasztva. Bizony ezek a jogszabályok nem a fogyasztók (tízmillió magyar állampolgár és vállalkozásaik) kényelmi szempontjait veszik figyelembe ma sem.

Ezek a törvények távolról sem fogyasztóbarátok, sőt éppen ellenkezőleg, a fogyasztót, az ügyfelet a vadászat tárgyának tekintik, azaz leginkább baleknak. A jelenleg még hatályos törvények szerint az értékpapír-állományokat az azok nyilvántartására rendelt intézmény (KELER) a bróker neve alatt tartja nyilván, de „nem könyveli szét” külön az ügyfél és brókercég tulajdonára. A brókerekre van bízva, hogy az ügyfeleknek, azaz a levadászott balekoknak mit igazolnak vissza. Ezért van lehetőségük a pénzügyi befektetőknek az ügyfél és a saját pénzük között lavírozni, és bizony a brókerek e lavírozások során ritkán tévednek a saját kárukra.

Ennél is nagyobb hiba azonban, hogy nem szabályozzák törvényi korlátok a vállalható kockázat mértékét, így előfordulhat, hogy a nagy kockázatú, de nyereséges üzlet a brókeré, a bukta meg az ügyfélé. Előfordulhat az is, hogy jogtalanul olyan pénzekkel is vállalnak a brókercégek kockázatos ügyleteket, amelyek ebből ki vannak tiltva, például letétek, állami cégek pénzei stb. Sajnos az ilyesmit csak folyamatba épített ellenőrzéssel lehetne kiszúrni.

A több mint egy évtizede vonagló K & H Equities-ügy pedig arra tanított meg bennünket, hogy miként lehet banki függő számlákon, amelyek soha nem kerülnek főkönyvi rögzítésre, így elkerülik a könyvvizsgálók látószögét is, a valós üzleti eseményeket rendben lévőként tálalni az ügyfeleknek. Az apró-cseprő, további trükköknek pedig se szeri, se száma. Ezeket csak azok ismerik, akiknek a sors szeszélye folytán megadatott az a kegy, hogy pénzügyekkel kapcsolatos törvényeket sugalmazzanak.

Könnyű mondani, de a feladat mégis világos, ha meg kívánunk szabadulni a további botrányoktól: ügyfélbaráttá kell tenni a szabályokat. Mindenekelőtt behatárolttá kell tenni a vállalható kockázatokat az ügyfelek részére is, kiváltképpen a magas kockázatú derivatív üzletek területén. Meg kell erősíteni a személyes felelősségeket is. Ügyvezetők és tulajdonosok teljes vagyona legyen mintegy alárendelt feltételes tőkeelem a cég mérlegében feltüntetve, az összes növekménnyel együtt. Ha valaki ebből kihagy valamit, az eljárás egyezzen meg az adócsalási eljárással a következményekkel együtt.

Ami az ellenőrzés hatékonyságát illeti két út járható. Az egyik a gyakorisággal és az átfogó jelleggel kapcsolatos, a másik a folyamatos elektronikus adatszolgáltatással, hasonlóan a NAV online pénztárgépeihez, hogy ha kell, beavatkozhasson. Cselekedni pedig gyorsan kell, mert a társadalom szöveteinek további roncsolása magába a demokráciába vetett hitet rombolja.

Boros Imre – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Vetítő (37) Nagyvilág (1452) Gazdaság (653) Mondom a magamét (4880) Jobbegyenes (1879) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Politika (1571) Tereb (140) Kultúra (6) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Irodalmi kávéház (491) Belföld (5) Mozaik (83) Flag gondolja (33) Heti lámpás (245) Egészség (50) Sport (729) Autómánia (61) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>