Ma 2021 május 18. Erik, Alexandra napja van. Holnap Ivó, Milán napja lesz.
33bada19517fe2fccfdcf888fedb5bc9.jpg

A háztartások vagyoni helyzetének alakulása

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Kíváncsi voltam, hogyan alakult az utóbbi időben a háztartások vagyoni helyzete a válság következtében.

Válság van. Ezt a kijelentést már annyiszor hallottuk, hogy nagyon unjuk, és persze egyáltalán nem szeretjük hallani. Egyrészt azért nem, mert minden megszorítást a legegyszerűbb erre hivatkozva bevezetni; tehát ha ezt mondják a tévében, tudjuk, hogy adónövelés, támogatás-csökkenés, áremelés vagy valami hasonló következik. Másrészt azért nem szeretjük, mert a saját zsebünkön érezzük, hogy tényleg válság van. Nagyon sok család megérzi a válság hatását, amikor azt tapasztalja, hogy jobban meg kell nézni a boltban az árakat; kevesebb pénz jut játékra vagy ruhára a gyereknek; nem jutunk el nyaralni vagy színházba a pénzhiány miatt. Kíváncsi voltam, hogy ténylegesen hogyan változott a háztartások vagyoni helyzete a válság következtében, ezért adatokat kerestem és találtam (]]>http://www.mnb.hu]]>) erre vonatkozóan, majd megpróbáltam következtetéseket levonni a talált adatokból.

Egy háztartás „költségvetése” általában úgy működik, hogy hónap elején felmérik, mennyi a bevétel, azaz a kapott munkabér, nyugdíj, támogatás, egyéb; majd összeszedik a számlákat és egyéb fizetnivalókat. A kötelezettségek kifizetése után maradó pénzt pedig elköltik vagy megtakarítják. Ideális esetben a háztartásoknak nem kell hitelt felvenniük a megélhetésre, bevételeik fedezik a kiadásaikat, és csak akkor szükséges hosszabb távú kötelezettséget vállalni, ha valami nagyobb kiadást terveznek, pl. autó- vagy ingatlanvásárlást. Nem ideális esetben a mindennapi megélhetéshez is szükség lehet kölcsönre, hitelre. A válság hatására több család eljutott abba a nehéz helyzetbe, melyre jellemző az „egyik napról a másikra” lavírozás, ill. rosszabb esetben az újabb kölcsönökből törlesztett korábbi kölcsönök, hitelek növekvő értéke. A háztartások összességére viszont nem jellemző a túlzott hitelfelvétel.
Az alábbi ábrán kiemelt vagyoni elemek alakulását figyelhetjük meg:
 
 
Mint az ábrán is látszik, a háztartások összességénél nőtt a pénzügyi eszközök értéke (ami a készpénz és a betétek értékén túl tartalmazza az összes követelést, befektetést és megtakarítást is, tehát a következő három oszlop által képviselt eszközöket is), alig változott a kötelezettségek összege. A tulajdonosi részesedések nagysága és a biztosítástechnikai tartalékok összege kis mértékben nőtt, ez arra utal, hogy aki tud, igyekszik megtakarítani, ill. befektetni a pénzét.
A kötelezettségek kismértékű növekedése talán meglepő, de ha jobban végiggondoljuk, hogyan változott a hitelek állománya, nem találjuk annyira különlegesnek. Az átlagos jövedelmű családok a korábban felvett hiteleket igyekeznek törleszteni, újakat nem vesznek fel, amíg pénzügyi helyzetük nem engedi meg, hogy újabb nagy értékű vagyontárgyat vásároljanak. A magasabb jövedelmű családoknak nincs szükségük újabb hitelekre, a régebbieket is tudják törleszteni, azaz állományát csökkenteni. Az alacsonyabb jövedelmű családok nem biztos, hogy tudják törleszteni korábbi hiteleiket, az is lehet, hogy további kölcsönöket, hiteleket kell felvenniük, hogy a létfenntartásukat biztosítsák. Az újonnan felvett hitelek viszont az alacsony jövedelmük miatt nem olyan magas, hogy ezzel jelentősen növeljék a háztartások kötelezettségeinek állományát. Válság esetén a bankok is jobban megnézik, kinek adnak hitelt, szigorodnak a feltételek, ez is hozzájárul a csupán kismértékű növekedéshez.
A nettó pénzügyi vagyon a pénzügyi eszközök és a kötelezettségek különbségével egyenlő, ennek értéke nőtt, hiszen az eszközök értéke jobban nőtt, mint a kötelezettségek állománya. A jól működő „családi költségvetések” szükségszerűen pozitív egyenleget mutatnak, hiszen a létfenntartáshoz szükséges, hogy ne költekezzünk túl, hosszú távon nem lehet hitelekből élni.
Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a háztartások bevételei meghaladják a kiadásaikat:
 
 
A kék grafikon a negyedévre jellemző finanszírozási képességet mutatja, vagyis azt, hogy a GDP hány százalékával haladja meg a háztartások összességének bevétele a kiadásokat. Jól látszik az adatokból, hogy az esetleges negatív finanszírozási képesség mindig év végén volt jellemző, ebből arra következtethetünk, hogy a karácsonyi bevásárlás során az emberek nagy része még mindig hajlandó túlköltekezni és hitelfelvételből finanszírozni az ünnepeket.
A piros grafikon az utolsó négy negyedév átlagát mutatja, kiszűrve a szezonális ingadozásokat. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy 2009 folyamán javult a háztartások vagyoni helyzete, de a 2000-ben jellemző értékeket megközelíteni sem tudta.
 
Az egyes családok minden bizonnyal azt érzik, hogy egyre rosszabb a vagyoni és pénzügyi helyzetünk, egyre nehezebb a megélhetés. A háztartások összességére ez nem jellemző, ami az ország gazdasági helyzetének szempontjából megnyugtató, mert a családi megtakarítások biztosítják a hitelkínálatot, és ezáltal a pénz forgását, a gazdaság működését.
A következő részben megvizsgálom az államháztartás vagyoni helyzetét.
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (5301) Szépségápolás (15) Életmód (1) Irodalmi kávéház (504) Történelem (14) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (255) Tereb (138) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Vetítő (30) Sport (729) Nagyvilág (1455) Rejtőzködő magyarország (168) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Tv fotel (65) Gazdaság (657) Politika (1578) Flag gondolja (33) Jobbegyenes (2030) Autómánia (61) Mozi világ (440) Kultúra (6) Belföld (6) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>