Ma 2019 december 12. Gabriella napja van. Holnap Luca, Otília napja lesz.
8313c798827d5225c035b2d8ecc26b60.jpg

A szupertitkos vakcina

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az új influenza első magyar halálos áldozatának bejelentésekor még egyetlen adag védőoltásra sem volt szerződése a kormánynak. Európa vezető államai teljes lakosságukra rendelnek vakcinát, a hazai kabinet hatmillió adag lekötéséről készült dönteni lapzártánk után. Közben az energiákat a tiszti főorvos és a szakminiszter konfliktusa köti le. 

Egy 26 éves válságos állapotú várandós skót nőt múlt pénteken repülővel vittek Stockholmba, mert a sertésinfluenza olyan súlyos tüneteket váltott ki nála, hogy a vérét a testén kívül oxigénnel kellett dúsítani, így tartják életben. Az a tény, hogy az Egyesült Királyságban már a járvány elején nem volt ehhez szabad gép, nagy visszhangot váltott ki - hiszen Nagy-Britanniában a 11 ezer eddig igazolt influenzás esetből jelenleg is több mint 800 beteget kell kórházban ápolni.



Európa járványügyi szakemberei tehát Angliára figyelnek, ahol az influenza új szakaszába lépett. A betegek döntő többsége ugyanis már nem külföldi utazásáról hozta haza a fertőzést - Magyarországon még ez a jellemző -, hanem otthon kapta meg a vírust. A kórokozó gyorsan terjed, és az első halálesetet követő hatodik héten már a harmincadik brit áldozatot regisztrálták. Szombaton egy asszony tragédiája rázta meg az országot, aki néhány órával azután halt meg sertésinfluenzában, hogy életet adott gyermekének.

Európai halottak

Az első magyar halott, egy 41 éves férfi esete nálunk is arra int, hogy felül kell bírálni a korábbi véleményt, mely szerint a Dél-Amerikában végzetes kimenetelűnek bizonyult új fertőzés a fejlett egészségügynek nem okoz gondot. Magyarországon még félszáz beteg sem volt az első haláleset bekövetkeztekor, és ugyan a férfi szív- és tüdőbetegségben is szenvedett, a vírus következtében fellépő vérzéses tüdőgyulladás olyan gyors lefolyású volt, hogy mikor az utcán rosszul lett, még a segítség megérkezte előtt meghalt.

Nincs senki, aki meg tudná mondani, mi várható a következő egy-két évben, de még csak azt sem, mi történik egy hónap múlva. Így nem könnyű megtalálni, hol van a határ az igazi veszélyzóna és a gyógyszergyártó multik által keltett, a profitmaximálást szolgáló műpánik között. Egy biztos: nincs még egy ország, ahol a világjárvány fenyegetése közepette az egészségügyi miniszter előbb bejelenti, hogy meneszti az alkalmatlannak tartott országos tiszti főorvost, majd néhány órán belül visszavonja szavát. Nálunk július első napjaiban ez történt; Székely Tamás azért gondolta meg magát, mert az MSZP erős emberei jelezték a kormányfőnek: Falus Ferenc a védelmüket élvezi.



Ám nemcsak a miniszter és a tiszti főorvos között mérgesedett el a kapcsolat; nem jobb a viszony a tisztiorvosi szolgálaton belül sem. A nemzeti pandémiás (járványügyi) bizottságot például június 22. óta össze sem hívták. A hivatal szerint azért, mert „a járványügyi helyzet nem változott olyan mértékben, ami indokolta volna". Ám lapunk úgy tudja, Falus vetélytársként kezeli elődjét, a pandémiás testületet korábban életre hívó és gyakorlatilag ma is vezető Bujdosó Lászlót, aki jelenleg a veszprémi központú regionális tisztiorvosi hivatal élén áll. Ezzel magyarázható, hogy a járvány hatodik fokozatát nem jelentették be hivatalosan, vagyis úgy tesznek, mintha az új vírus még Európába sem érkezett volna meg - miközben már magyar áldozata is van.

Influenza nyáron

Pedig késlekedésre nincs idő. Londonban a héten húsz fok feletti hőmérsékletet mondanak, mégis több influenzás van Nagy-Britanniában, mint tavaly decemberben. A multinacionális vakcinagyártóknál szinte ostromállapot alakult ki. Elsőként a Baxter nevű amerikai központú oltóanyaggyár jelentette be, hogy nem tud több államtól megrendelést elfogadni. Közben a magyar kabinet a szerdai kormányülésig még egyetlen adagot sem kötött le a hazai vakcinakészítőtől. A késlekedés oka, hogy a minisztérium októbertől már tömegesen oltatni akar, de fizetni csak jövő évben szeretne az ampullákért.

A döntést a szocialisták maguknak nehezítették meg. Az Antall-kabinet idején még tiszta volt a képlet: határozat született arról, hogy állami támogatással fenn kell tartani a hazai oltóanyaggyártást, mert így világjárvány esetén hazánk önellátó lehet, és kis országként nem függ a multinacionális gyártók kegyeitől. Ám a Horn-kormány idején a vakcinaüzem offshore tulajdonba került; még az aktuális miniszterek sem tudhatják (vagy legalábbis nem hozzák nyilvánosságra), kivel boltolnak az évenként megrendelt több mint egymillió szezonális védőoltás erejéig.

A szupertitkos Omninvest Kft.-be a Gyurcsány-kabinet öntötte a pénzt: a 2006-os madárinfluenza-pánik idején kétmilliárd forintot kaptak, de a bombaüzletként tálalt vakcinaügyletből máig nem folyt be egyetlen fillér sem a magyar állam kincstárba. Igaz, a multik sem taroltak, mivel a madárinfluenza végül nem okozott tömeges, emberről emberre terjedő betegséget. Az offshore-maszatolás miatt egyesek a madárinfluenza-oltóanyag hatásosságát is megkérdőjelezik. Feleslegesen - a magyar szer neves külföldi lapokban publikált tanulmányok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is megfelelő védettséget biztosított a H5N1 vírus ellen.



Hazánk mindent egy lapra tesz fel - ezer százalékig megbízik a pilisborosjenői központú, ám Cipruson anyavállalattal rendelkező Omninvest Kft.-ben. Mások más utat követnek. Bár a franciák aligha vádolhatók azzal, hogy nem elég patrióta a gazdaságpolitikájuk, mégsem csak a lyoni központú Sanofi-Pasteur oltóanyaggyárat juttatták megrendelésekhez. Még három multinál kötöttek le hatalmas mennyiséget - hátha ők hatékonyabb vakcinát tudnak kifejleszteni -, és ugyanígy jártak el az angolok is. Magyarország még július utolsó napjaiban sem tudta, mit tegyen, pedig a kis országok közül egyedül abban a kivételezett helyzetben van, hogy bármennyit rendelhetne az Omninvesttől.

Ki ne kapjon oltást?

De nem kér, arra hivatkozva, hogy a WHO ajánlása szerint elég a lakosság felét beoltani, mert ez már megvédhet a járványtól. (Hiszen ha egy szobában két ember ül, akkor hiába van csak az egyik beoltva, a másik nem kaphatja el a fertőzést a védett személytől.) Nyugat- Európa viszont nem hisz a WHO-nak, és az mondja: mi van, ha a szobában a két beoltatlan találkozik, ráadásul az egyik brit vagy francia? A 64,5 milliós népességű Franciaország 94 millió személyre elegendő oltóanyagot rendelt és még 34 millió dózist kötött le tartalékként. A 60 milliós Nagy-Britannia is túlbiztosítja magát: 60 millió személyre elegendő adagot vett a londoni központú Glaxótól és 30 milliót az amerikai Baxtertől. Finnország 5,3 milliót rendelt - éppen annyit, ahány lakosa van. Belgium pedig kétmillióval többet, mint ahányan az országban élnek.

Nagyításért kattintson a képre!



A magyar kormány 1200 forintos vakcinánkénti áron, vagyis olcsón igényelhetne mind a 10 millió állampolgárának - és esetleg még a határon túli magyaroknak is - az oltóanyagból, de nem fog. Az Omninvestnél azt jelezte, hogy a magyar állam hatmillió dózist kért, vagyis négymillió embernek biztosan nem jut majd az oltásból.

A mostani járványban világszerte átlagosan minden kétszázadik regisztrált betegre jut egy haláleset, az Egyesült Királyságban pedig háromszáz esetből egy végzetes kimenetelű. (A normál influenzánál ezerből egy az arány.) A vírus az utóbbi hetekben „vadabb" lett: júliusig hétezer igazolt beteg közül három halt meg Nagy-Britanniában, három héttel később pedig 4120 újabb eset közül már 27. Ha a magyar kormány tényleg hatmillió oltást rendel, akkor két és fél millió vakcinát kell fenntartanunk a stratégiai ágazatban dolgozóknak (egészségügy, energiaszektor, rendőrség) és a gyermekeknek. Angliában nyolc- és négyéves gyermek is van az áldozatok között, így a családok pánikszerűen követelhetik majd az oltást. A maradék 3,5 millió vakcinán kellene osztoznia a többi lakosnak.



Európa-szerte azért rendelnek a kormányok olyan sok védőoltást, hogy „az apa vagy a nagyapa" jellegű dilemmáktól megkíméljék magukat. Vagyis attól a kérdésfeltevéstől, hogy a családfenntartó - akinek 30-45 éves korosztályából a legtöbben kerülnek kórházba - vagy a krónikus betegsége miatt veszélyeztetett idős rokon kapja-e a védőoltást. A döntéshez ismerni kell a költségeket is: ha kiderülne, hogy humbug volt az egész, és mégis tízmillió vakcinát rendelt volna Magyarország, az tízmilliárd forint többletkiadással járna.

A vírus ellen azonban nemcsak oltással lehet védekezni, hanem gyógyszerekkel is. Az elmúlt hónapokban azonban a virológusok felfigyeltek rá, hogy a madárinfluenza idején világhírűvé vált készítmény, a Tamiflu már nem mindenkinek használ. A magyar kormány közel egymillió adagot halmozott fel ebből - és csak ebből. Szerencsére van másik orvosság is, melyből 195 ezer adagot raktároz hazánkban a Glaxo cég magyar leányvállalata. Csakhogy a kormány közölte: nem tart igényt a készítményre.

Hétfőn az Omninvest még azzal fenyegetőzött: ha nem tud megegyezni a kormánnyal, akkor külföldre értékesíti a kapacitását. Közben folyik az oltóanyag gyártása, és ezzel párhuzamosan az ártalmatlanságot igazoló állatkísérletek is. Ha a vakcina hatásosnak bizonyul, Magyarországnak a világon elsők között lehet vakcinája, október elejére akár két-hárommillió adag.
 

Élő Anita, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (13) Mondom a magamét (4147) Rejtőzködő magyarország (171) Kultúra (4) Heti lámpás (221) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Egészség (50) Tereb (138) Jobbegyenes (1651) Nagyvilág (1440) Flag gondolja (33) Politika (1571) Gazdaság (633) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (474) Belföld (5) Sport (729) Mozaik (42) Tv fotel (65) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>