Ma 2017 május 28. Emil, Csanád napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

Két szomszédvár – I.

Flag
Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

A Vág völgye Ruttka és Zsolna között annyira összeszűkül, hogy a Kis-Fátra 1500–1700 méter magas hegyei között alig bírja keresztültörni magát a folyó a sztrecsnói szoros kanyarulatain – írja a várról szóló ismertetésében Szombathy Viktor. – A hegyszoros több mint tíz kilométer hosszú, s az egész középkorban csak szorosan a Vág mellett kanyargott egy keskeny út. Ez az út kereskedelmi és hadászati szempontból igen fontos volt, mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy ebben a hegyszorosban egymással szemben egy-egy vár épült. A jobb parti vár neve Óvár, a bal partié Sztrecsnó (másképpen: Sztrecsény). Szinte egymást őrzik. Óvár vámoló hely volt, hisz a Vág tutajosait is jól lehetett innen ellenőrizni. De Turóc, Liptó és Trencsén megye egyik legfontosabb közlekedési és védelmi pontja is volt. Óvár az 1200-as, Sztrecsnó az 1300-as évek elején épült. Hívták akkoriban Óvárt Varinnak is, másképpen: Várna várának. (Persze az igazi Várna, az 1444-ben vívott csata színhelye a mai Bulgáriában van.) A XIII. században Óvár tulajdonosai a Balassák ősei voltak, több liptói birtokkal együtt: a Detrefiek. A két vár a XIII. század végén Csák Máté kezébe került; erőszakkal ragadta el a királyválasztási zavarok idején a régi tulajdonosoktól, s húsz évig maradt a birtokában. Eközben az eredetileg gótikus stílusban épült várat folyton fejlesztették. Csák Máté halála után Dancs főispán kapta, a liptói főúr.”
Hogy melyik király jutott először Óvár birtokába, nem sikerült kideríteni – írja Mednyánszky Alajos 1825-ben megjelent útikalauzában. „De hogy I. Ulászló idejéig a védőrségnek királyi várnagyok parancsnokoltak, kétségtelen, hiszen az utolsónak még a nevét is tudjuk – Jan Czapek (Bakocska) –, aki a királlyal együtt jött lengyel volt. Ulászló uralkodása idejétől fogva lett a vár előbb hűbérként a király hatalmas párthívéé, Szentmiklósi Pongrácé, majd örökösen, Corvin Mátyás kezéből, tartozékaival egyetemben az ősnemes, még az Árpádok korában Csehországból bevándorolt Pongrácz nemzetség birtoka, és bár ez a nemzetség több ágra szakadt, előnevét, amely a közös származásra utal, Óvárról választotta.” 1443-tól így hívták magukat: Óvári és Szentmiklósi Pongrácz család. Róluk, illetve a család utolsó sarjáról szól Mikszáth emlékezetes regénye, a Beszterce ostroma. A bevezetőjéből idézek: „A Pongrácz család története tele van középkori fénnyel, ragyogással. Szentmiklósi Pongrácz, kinek fejedelmek voltak adófizetői, Pongrácz Péter, a legszebb magyar levente, ki iránt egy királyné gerjedt boldogtalan szerelemre, a nagy pallosú Pál, török fejek lekaszabolója, megannyi vitéz ős, annyi délceg Pongrácz kisasszony, harmatos arcú, tollas kalapú, aranyos cipellőjű, nagy történelmi alakok anyái később, fehér ruhás várkísértetek a legkésőbb… Olyan ez a családi történelem, mint egy mélységes tó.”
A két szomszédvár közül Óvár hamarabb veszítette el katonai jelentőségét, mint Sztrecsnó. Hamarább is kezdett pusztulni. A Pongráczok leköltöztek a várból; a Vág partján, Krasznyánban építettek maguknak új kastélyt; Óvárt sorsára hagyták, bár egy ideig helyőrség maradt benne.
 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Mondom a magamét (1652) Tereb (122) Politika (1555) Kultúra (1) Autómánia (62) Gasztronómia (536) Gazdaság (588) Alámerült atlantiszom (143) Mozi világ (451) Irodalmi kávéház (378) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (37) Világ história (901) Sport (720) Magyar millenium (1216) Jobbegyenes (1058) Egészség (50) Nagyvilág (1444) Heti lámpás (129) Mozaik (484) Rejtőzködő magyarország (171) Szépségápolás (16) Flag gondolja (31) Vetítő (37)
free speech
mti