Íme, Komárom honlapja:

"Városunk szülötte, a romantika korszakának legnagyobb írója, Jókai Mór egyszer Füreden tartózkodva saját ízlése szerint főtt bablevest rendelt. A csülkös, kolbászos, tejfölös fenséges egytálételnek is beillő eledel úgy megízlett neki, hogy ezután csak és kizárólag így készítette azt el. A különleges bableves pedig az idők folyamán átkeresztelődött a nevére."

Jókai 1870-ben költözött be a füredi villába, de kedvenc bableveséről már korábban ír A kőszívű ember fiai című regényben. Mégpedig így: "Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? Hát - "görög olvasó"! Az jó lehet, s mi főtt bele? "Angyalbakancs". Pompás eledel!" Aztán maga meg is adja a rébusz magyarázatát: a "görög olvasó" paszuly, jó vastagon rántva, a belefőtt "angyalbakancs" meg disznóláb. Így emlékezik a Jókai-életrajzban Mikszáth Kálmán is, csak még korábbról. "Füstölt malacköröm babba főzve. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza, ízét a kocsonyássá főtt disznóláb adta." Így szerepel az étel a De kár megvénülni!, A mi lengyelünk és az Öreg ember nem vénember című írásokban is. Szó sincs csülökről. Sehol. Jókai azt nem szerette.

Legenda az is, hogy a leves hamarosan a nevére keresztelődött. Mikor? Ha Mikszáth már 1868-ban említi, akkor hogyhogy nem tudnak róla a szakácskönyvek? Miért nem említi Glück Frigyes Az ínyesmesterség könyvében 1889-ben? Miért nem beszél róla Zilahy Ágnes, se a Magyar nemzeti szakácskönyv 1898-ból, pedig abban közel ezer étel szerepel? Ha Jókainak akkora kedvence volt ez a leves, miért nem adta oda a receptet Ignotusnak, aki Emma asszony álnéven szakácskönyvet szerkesztett? És hogyan lehetséges, hogy a leves még 1908-ban (négy évvel az író halála után) sem szerepel A Hét szakácskönyvében? Érthetetlen. Hiszen Újházi Ede tyúklevese megtalálható minden étlapon. Krúdy többször tréfálkozik azon, hogy a mester kénytelen a saját (olykor rosszul készített) levesét kanalazni. Jókai talán kevésbé lett volna legendás? Badarság. Csillaga sosem ragyogott ennyire. Leveséről mégsem tud a kor legjelentősebb gasztronómusa, Magyar Elek sem. Az 1932-ben megjelent Az Ínyesmester szakácskönyve tartalmazza Újházi levesét, de Jókaiét nem.

De Gundel Károly leírta a receptet Kis magyar szakácskönyvében! - kiáltják felháborodottan a mítoszteremtők. Ő aztán igazán autentikus forrás. A két világháború közti kor legnevesebb vendéglőse. Sajnos ez a nyom is hamis. Nem akarom elkeseríteni a leves megszállott híveit, hiszen múlt szombaton - szemerkélő esőben, esernyőt tartva a bogrács fölé - magam is bablevest főztem a Koloska-völgyben, de Gundel Károly receptje nem Gundel Károlytól való. Még akkor sem, ha az ő könyvében olvasható. Az ő híres receptgyűjteménye először 1934-ben jelent meg angol, francia, német nyelven, majd 1937-ben magyarul. Van benne Újházi-leves, palócleves, rákleves, gulyásleves, halászlé. Jókai-bableves nincs. Nem szerepel később, az 1958-as brüsszeli kiadásban sem. Az 1980-as évek elején tűnik fel - negyedszázaddal Gundel Károly halála után - abban a kiadásban, amelyet a fiai átszerkesztettek. A szellemes előszót és Mallász Gitta rajzait elhagyták, és beillesztettek a kötetbe néhány új receptet. Köztük a Jókai- bablevesét. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Jókai-bableves - ebben a formájában - Gundel Ferenc és Gundel Imre találmánya. Ellenkező esetben nincs rá magyarázat, hogy több mint száz esztendeig miért nem szerepel egyetlen szakácskönyvben sem.

Hogy aztán Jókai a levestől lett-e halhatatlan, vagy a könyvei jogán, döntsék el önök. A gasztronómia (és az irodalom) útjai kifürkészhetetlenek.

 Vinkó József - hetivalasz.hu

Szellem a fazékból - Gasztrotörténetek

Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.

A szerző ajánlása:

„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek."

Kiadói kedvezményes árusítás:

Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu