" Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend. Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent. Ülj közelébb a párodhoz, ez később fontos lesz. Hogy együtt tudjunk mulatni, a tudnivaló ez, csak ennyit kell, hogy megjegyezz: Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha..."

Így hangzik a film egyik kulcs gondolata Kern András és Garas Dezső tolmácsolásában. Nos igen. Valóban egyedül nem megy.
Pölöskey és Somália alkotja a Ferencváros csatárpárját. Valljuk be nem minden idők legjobb zöld-fehér támadósora, de Détári érkezése óta egyre jobban, összeszokottabban játszanak, jól egészítik ki egymást.
A kicsit darabos, de erőszakos Pölöskey remekül játsza meg rendre a szélvészgyors vékony dongájú brazil fiút, zavart keltve ezzel az ellenfelek védősorában. A felfutó szélsőinkkel Jovanovics - Junior( Sváb) - kiegészülve, gyakorlatilag erre épül a támadójátékunk. A vasárnapi rangadón sem történt ez másképp, Somália több alkalommal, elképesztő gyorsasággal futott el és előzte meg a Honvéd védőit. Magyar pályákon egész egyszerűen nem láthatunk ilyen gyors játékost, mint a fekete bőrű srác. Több méteres hátrányból indulva is métereket ver a védőkre.
(Sajnos még nem igazán tudjuk ezt kamatoztatni, de érdemes a jövőben ezt gyakorolni, tudatosan erre az erényére építeni.)
A mérkőzés elején egy ajtó ablak ziccerben a kapufára pörgetett a brazil, majd a 30. perc környékén egy hosszú indításra rajtolt és miután megverte futásban a védőjét, a keresztezni érkező belső védő, Debreceni nagyon csúnyán elkaszálta, ami után rosszul érkezett a földre. A gyors orvosi konzultáció után már nem tudta folytatni a játékot kórházba kellett szállítani. Izomszakadást szenvedett, hétfőn meg is műtötték.
(Ezúton kívánunk mielőbbi gyógyulást neki a Flag Polgári Magazin nevében!)
Somália kiesése után teljesen kizökkent a csapat az addigi játék rendszerből, hiszen a csereként beállt Kulcsár nem tudta pótolni a brazil fiút. Pölöskey játéka, miután egyedül maradt, teljesen haszontalan lett. Nem volt kinek lefejeni a labdákat, sok esetben az üres helyekre nem érkezett senki, nem használtuk ki a széleket, tömörültünk, középen eröltettünk mindent. A felívelt labdákat Botis vezetésével rendere kifejelték a vendég védők, átlövésekkel pedig, egy Lisztes lövést leszámítva egyáltalán nem próbálkoztunk .
Érthetetlen volt számomra, hogy miért zavarta meg a csapatot egy játékos kiesése. Sajnálatos módon nagyon rövid a kispadunk, nem ülnek rajta olyan játékosok, akik át tudnák lendíteni a csapatot az ilyen nehéz helyzeteken.
A Honvéd játékáról nem is érdemes beszélni, mert a Kispestiek jól láthatóan az egy pontért érkeztek, ezért teljes egészében feladták a támadás lehetőségét. Így nem is volt kapura lövésük sem a találkozón. Détári a mérkőzés után elég feldúltan gyilatkozott és kiemelte, hogy ezt a játékot két csapat játsza és ezen a mérkőzésen csak a Fradi akart játszani, a tabella 4.(!!) helyén álló Honvéd nem.

Osztályzatok:
Jova 0  - Grúz 5, Balog Z. 6, Klein 6 - Jovanovic 4 (Beliczky 4), Busai 5, Józsi 4, Sváb 5 - Somalia 6 (Kulcsár D. 4), Pölöskey 4, Abdi 4 (Lisztes 5)

A második félideji játékunk kritikán aluli volt, az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk is adódott, ha ezeket kihasználtuk volna több góllal is győzhettünk volna. De a fociban nincsen ha, nincsen volna, csak tények vannak, azok pedig makacs dolgok, hazai pályán mindössze két mérkőzést nyertünk meg, és ez elszomorító. Az egykori oroszlánbarlang mára sajnos nyuszifészek lett. Mindenképpen meg kell tanulnunk beállt védekezés ellen focizni, és feltétlenül javítanunk kell a támadójátékunkon, mert nagyon-nagyon kevés gólt szerzünk. Somáliát pótolni kell valahogyan, mert hétvégén szombathelyre látogatunk, ahol egy nagyon kemény és nehéz mérkőzésre számítok, de mindenképpen pontot, pontokat kell szereznünk.

Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs