Ha vannak is hibái, ha nem is tud manapság a válsággal megküzdeni, ha sokszor szélsőséges liberális eszmékkel is töltődik fel – nem elvetni, hanem javítani kell. De igaz az is, hogy nem elég csupán megteremteni a feltételeket, fenn is kell tartani a működést. Így a nép hangjának megértése, kérésének követése nélkül nem is lehet demokratikusan kormányozni.

Abraham Lincoln gettysburgi beszédének részleteit sokféleképpen ragadták már ki az eredeti szövegkörnyezetből. A klasszikus mondat valóban számos lehetőséget ad; tartalmi értelmezése azonban aktuális tanulságokkal is szolgál. A „nép által” és a „népért” kormányozni, a konkrét politikai cselekvéseket az emberek igényeihez igazítani nem más, mint a demokrácia megőrzésének fundamentuma. Ennek fényében érdemes vizsgálódnunk a jelenlegi kormány és a most demokráciát féltő, a közelmúltunkban kormányzó erők szándékai és cselekedetei körül. Vajon jogosan vádolják az Orbán-kormányt azzal, hogy szűkíti a demokráciát? Vajon jogosan vádaskodnak-e azok, akik ezelőtt kormányoztak?

Az idén elsőként az orvosok és az egészségügyi dolgozók szólaltak meg saját helyzetük javítása érdekében. Egyértelmű volt, hogy nem csupán önző érdekeik miatt tiltakoznak, kérésüket ezért össztársadalmi támogatás övezte. Siralmas anyagi és – ebből eredően – szakmai helyzetük az egész országot sújtotta. Kéréseiket viszont a kormánnyal szemben fogalmazták meg. A hatalom pedig nem visszaélt, hanem élt erejével: meghallgatta és meg is valósította az orvosok kéréseit. Kellett hozzá kreativitás, de a szándék vitathatatlanul egyértelmű volt.
Most azonban nagyobb tömeggel került szembe a kormány. A felsőoktatás átalakítása ugyanis nemcsak a gimnazistákat, hanem a családjaikat is közvetlenül sújthatja – vagy segítheti. Kicsit patetikusan: az egész jövő nemzedéket érinti. Nem mindegy ugyan, hogy milyen aljas ellenzéki érdekek kapcsolódtak a fiatalok mozgalmára; hogy sok tüntetőnek teljes zűrzavar volt a fejében – de mégis: megnyilvánult egy, „a nép által” megfogalmazott érdek, amely nem egyezett a kormányzati szándékkal. Ennek ellenére a választott politikai hatalom odafigyelt rá. Túl a politikai érték- és érdekvitákon, ezt a szándékot nem lehet vitatni. A fiatalokkal való konzultáció ritka értékes pillanata volt a fiatal magyar demokrácia történetének. A kormány bizonyította, hogy kész változtatni elképzelésein, ha a „nép” igényeiről van szó. Vajon a demokráciát féltő ellenzék mihez kezd ezután? Vajon azok, akik az elmúlt két évben – karöltve az uniós lobbicsoportokkal – kongatták a vészharangot, most mit fognak mondani?

A diktatúrát kántáló ellenzéket emlékeztetni kell, hogy Gyurcsány kormányzása, Bajnai miniszterelnöksége nem „a nép által” született meg, hanem az MSZP választmánya volt a hatalom forrása. Kormányzati cselekvésükben pedig mindvégig süketek maradtak a nép hangjára. És legvégül: nem árt emlékeztetni az ezerfejű „demokratikus” ellenzéket arra az „apró tényre”, hogy amikor ők kormányoztak, akkor az ilyesfajta megmozdulásoknál a tüntetők közé lövettek. A nép szavát nemhogy elfojtották, egyenesen vérbe fojtották. Ki és milyen jogon beszél akkor most diktatúráról?

magyarhirlap.hu - Nagy Ervin