Bayer Zsolt: Nyílt levél a válogatottnak

A Monarchia örökségeként lettünk vívó- és öttusa-nagyhatalom.

Csak néhány név az összesen 56 (!) magyar olimpiai bajnok vívó közül: Petschauer Attila, Bujdosó Imre, Dömölky Lídia, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál, Gerevich Aladár, Kulcsár Győző, Szabó Bence, Rejtő Ildikó – és a legutóbbi: Szilágyi Áron. S nézzük az öttusázóinkat: Balczó András, Benedek Gábor, Fábián László, Kovács Aladár, Martinek János, Mizsér Attila, Móna István, Nagy Imre, Németh Ferenc, Szondy István, Török Ferenc, Vörös Zsuzsanna. De a vívás és az öttusa csak kettő a csodák közül. Mert itt vannak az úszóink. Hajós Alfrédtól Gyurta Dánielig. A tornászaink, Keleti Ágnestől Berki Krisztiánig. A kajak-kenu sport magyar óriásai, Kovács Katalintól Kammerer Zoltánig. A vízilabdázó-fenoménjaink, Gyarmati Dezsőtől Benedek Tiborig. Az atlétáink, Zsivótzky Gyulától Németh Miklóson át Pars Krisztiánig. Az ökölvívóink, Papp Lászlótól Gedó Györgyön át Kokóig. A birkózóink: Kozma, Hegedűs, Növényi, Repka és a többiek. Vagy éppen a cselgáncsozóink, Kovács Antal, az Ungvári fivérek, Csernoviczki Éva, Joó Abigél. S ha megengedhető nekem ennyi elfogultság: idén augusztusban nyert az ifjúsági cselgáncs-világbajnokságon ezüstérmet a nevelt lányom, Mihalovits Kincső. Naponta látom, nézem, csodálom, hogy micsoda munka van ebben az eredményben. Látom, hogy ez a gyereklány micsoda büszkeséggel és felelősséggel ölti magára a címeres melegítőt. S látom, miképpen áll helyt az iskolában, mert hát dzsúdóból, ugye, soha nem fog megélni.

Miképpen soha nem fognak tisztességesen megélni teljesítményükből a csodálatos magyar kézilabdázók sem. Sem a fiúk, sem a lányok. Pedig hol vannak ők hozzátok képest, Istenem! Mint a gyöngyharmat a trágyalétől… S ugyanezt elmondhatjuk mondjuk a jégkorongozóinkról is.

Valahol itt van a lényeg, azt hiszem.

Ott, abban a szimbolikus pillanatban, amikor Dzsudzsák Balázs összetöri Lamborghinijét…

Valahol itt lehet elrontva minden. Hogy ti királyi módon megéltek ebből a teljesítményből. Ennek kell véget vetni, de azonnal. Tetszik vagy sem: ennek így nincs többé semmi értelme. Eddig sem volt – de áltattuk magunkat. Mindig kitaláltunk valami oktalan reménységet, aztán elkezdtünk hinni benne. Aztán ti sorra leköptétek a reményeinket.

Nem az a baj, hogy kikaptatok.

Az a baj, ahogy kikaptatok. Bukarestben is, Hollandiában is. Erre nincs mentség, és nincsen magyarázat. Nincsen többé semmiféle magyarázat és mentegetőzés. Takarodjatok.

Takarodjatok, mert ti vagytok a szégyen maga. S ez önmagában még senkit sem érdekelne. De ti akárhová mentek, mindenhol szégyent hoztok a hazátokra, és megaláztok mindannyiunkat.

Néztem azt a nyolcat, amit kaptatok. Néztem a „meccset”, és nem tudtam eldönteni, hogy tizenegy becstelen disznó van a pályán, vagy tizenegy képességtelen, mozgássérült szerencsétlen. S mindjárt megkövetem a mozgássérülteket, akik méltósággal és becsülettel viselik a rájuk mért sorsot, és helytállnak a saját helyükön.

Ti nem álltok helyt soha, sehol. És ebből vagytok milliomosok.

Takarodjatok.

És nem mondom, hogy szégyelljétek magatokat. Mert ugyan ti vagytok a szégyen maga, de a szégyenkezéshez önbecsülés kell, becsület kell, méltóság kell. Úgyhogy ne szégyelljétek magatokat. Csak takarodjatok. Adjátok le a szerelést, vegyétek le örökre a címeres mezt, mert csak beszennyezitek magatokkal. Az utolsó oltsa le a villanyt – és ne lássunk titeket, soha többé.

Aztán kezdjük el valahogy ezt az egészet elölről. A mai hatévesekkel. Addig pedig függesszük fel ezt az egész szánalmas, megalázó, arcpirító disznóságot. A pénzt pedig kapják meg azok, akik megérdemlik. Akik mögött van valami teljesítmény. És kapják meg a hatévesek a lehetőséget és a tökéletes körülményeket.

Benneteket, senkiháziak pedig tartsanak el a nézőitek ezentúl. Elég volt belőletek, egyszer s mindenkorra!

Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]> - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
                               Köszönettel és Barátsággal!