- 0
Ha valakivel, hát a roppant agilis Szanyi kapitánnyal nem jó ujjat húzni:kérlelhetetlen-proletárőszinteséggel mondja meg a frankót mindig. Igaz, kijelentései olykor még párttársai körében is értetlenséget keltenek, hiszen nehéz mit kezdeni avval a summázattal, hogy a Mol-részvények orosz kézből való visszavásárlása könnyű nemzetárulás volt.
De akkor is megdermedt a közvélemény, mint gipsznyúl a szárítóban, amikor egy merész fordulattal azt találta mondani, hogy a magyar vidékfejlesztési miniszter felelős az európai zöldségmizériáért, mert Magyarország mint az EU soros elnöke elintézhette volna, hogy Németország és Spanyolország ne vitatkozzon, inkább egymás kezéből egye a háztartási kekszet, akarom mondani, az uborkát. Nos, ekkor született a mondás, amely szerint lehet, hogy Szanyi az MSZP arca, de biztos, hogy nem az esze.
De a kapitány a sajátjait sem kíméli, ha kell, odavág rendesen. Kifejtette: ő biztosan tudja, hogy Gyurcsány és köre szivárogtatta ki az őszödi beszédet. És hogy szavainak milyen súlya van, és hogy Gyurcsány hívei mennyire összerezzentek, azt jól bizonyítja: az őt tárt karokkal váró Demokratikus Koalíció – inkognitóban – korrekt könyörgést rendelt a Rózsák téri görög katolikus templomban az „igaztalanul vádolt és lelkiekben alaposan meghurcolt Ferencért”. Azóta persze Gyurcsány is magához tért. Levelet írt Mesterházy Attilának – barátságuk legendaszámba megy –, hogy ő sejti, kik voltak az árulók, a gonosz őszödi hírvivők. Azt mindenesetre leszögezte, hogy ő ártatlan, mint egy rozmaringos báránysült, és fél kezét is odaadja azért, hogy a környezetében sem tett ilyen csúnya dolgot senki. Ő mindenesetre leírta a neveket, s ha kell, szívesen kiáll a hétvégi kongresszus elé, és az arcukba üvölti: ők voltak azok, elvtársak! Hiszen mindent vagy semmit, mezítláb vagy lakkcipőben, és még az is lehet, hogy ez a harc lesz a végső, előre a pártszakadás útján.
Mesterházy egy napig őrizgette a levelet – fogadjunk, hogy belekukkantott a kis kíváncsi –, majd összetrombitálta a sajtót. Szemük láttára felbontotta a borítékot, s anélkül hogy elolvasta volna, mi áll benne, látványosan darálta le egy iratmegsemmisítőn Gyurcsány édes titkát.
Nos, így áll most a helyzet a demokratikus értékeket éberen őrző párt háza táján. Ahhoz, hogy az őrület a tetőfokára hágjon, már csak Lendvai Ildikó hiányzik, hogy bársonyos hangján elmagyarázza országnak-világnak: nincs semmi baj, elvszerű, konstruktív vita folyik pártjában.