- 0
Nagy lehetett a meleg Strasbourgban is…
Tudjuk be ennek is az Európai Parlament minapi döntését. A törvény előtt ugyan mindenki egyenlő – az olasz tárgyalótermekben ezt jókora betűkkel ki is írják –, ám az év 364 többi napján a folyton a jogállamiságon aggódó EP-képviselők most felmentettek egy jól körülhatárolható kört a törvény szigora alól. Nincs még végleges jogszabály – abba a tagállamoknak is lesz beleszólásuk –, de jelen állás szerint az EU korlátozhatja, akár meg is szüntetheti az oknyomozó újságírók és a „civil” társadalom, az úgynevezett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) perelhetőségét. Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő a Mandinernek elmondta, a javaslat támogatói szerint az NGO-k közéleti részvételhez való joga erősebb, mint a társadalom bármely tagjának ahhoz fűződő joga, hogy beperelje őket. A jogszabályjavaslatot tevő Európai Bizottság amerikai mintát ültetne a gyakorlatba. Évtizedekkel ezelőtt a tengerentúlon vezették be az úgynevezett slapp-pel szembeni fellépést; a betűszó jelentése: stratégiai pereskedés a közéleti részvétel ellen. Mint amikor például egy vállalat, egy kormány vagy egy gazdag ember rommá perel egy tényfeltáró újságírót, hogy akadályozza a munkáját.
A KSH szerint hazánkban mintegy hatvanezer civil szervezet működik, az egy szervezetre jutó átlagos bevétel évi 49 millió forint.
De közéleti híreinkben jellemzően a külföldi támogatásokból élő, a magyar társadalmi-politikai viszonyokat nem magyarok pénzén átformálni igyekvő tucatnyi NGO nevével találkozunk, legyen szó például a migránsokról vagy a szexuális kisebbségekről. A magyar államigazgatás orra alá gyakran borsot törő Magyar Helsinki Bizottságnak – a honlapján lévő beszámoló szerint – tavaly 825 millió forint bevétele volt, tehát egy átlagos magyar civil szervezet keretének tizenhétszerese. Ebből azonban a belföldi adományok és szja-felajánlások csak negyvenmilliót tettek ki, azaz a dollárbaloldal kétmillió 2022-es szavazóját alapul véve devizabelföldi polgáronként mindössze húsz forintot. A nagy pénzt olyan szervezetektől kapják, mint a magyar kormánnyal faséban lévő Európai Bizottság (122 millió forint), Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa (99 millió) vagy az ellenzéki körök finanszírozásában is szerepet játszó amerikai National Endowment for Democracy (NED). Brüsszel jogszabályjavaslata nevesíti az NGO-kkal kapcsolatban a „határon túli érintettséget” is – a fenti felsorolásból is gyanítható: nem a harpacskószajudári asszonykórus felvidéki fellépésére kell gondolni. Hanem a globális érdekcsoportok a slapptől állítólagosan fenyegetett sleppjének uniós védelméről van szó. Lapunk most arról ír például, hogy a NED-del összefüggésben lévő Action for Democracy varsói csatára készül: a közelgő lengyelországi választásokat akarja kívülről befolyásolni – persze a civil társadalom jegyében és a jobboldal kárára.
Egy fideszes polgármester tavasszal beperelte az Átlátszót, ám az oknyomozó portál most jogerősen megnyerte a pert. Úgy látszik, függetlenek nálunk a bíróságok. Sem magyar, sem európai érdeket nem szolgál – legfeljebb a globális érdekcsoportokét –, ha előre mentesítenek a perek alól közéletünk átalakításán külföldi zsoldban munkálkodó, tehetős NGO-kat, amelyeknek egyébként jogászok hada dolgozik. Néhány éve befolyásos körök megölették előbb Daphne Caruana Galizia máltai, majd Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót. Mindkét országban belebukott ebbe az aktuális baloldali (!) kormány. Ha Európa védeni akarja a kormányokat vizslató „őrkutyákat”, ezt a közállapotok javításával, nem pedig a jogegyenlőség felszámolásával teheti meg.
Borítókép: Soros György (Fotó: AFP)
Szőcs László - www.magyarnemzet.hu
