Mérő professzor eltévedt a fociultrák között és forradalmat vizionál

Mérő László eleddig visszafogottabban átkozta az „Orbán-rendszert”, ám most a lánya által képviselt harciasabb üzemmódra kapcsolt.

Mérő László matematikus váratlan kifakadással ]]>lepte meg]]> a tavaly áprilisi választások után a közvéleményt, ám úgy tűnik, kezd elhalványulni az akkori megvilágosodása.

A liberális értelmiség ikonikus matematikusa akkor úgy fogalmazott, hogy nem a vidékiek agya lett átmosva, hanem az övé. Mérő László ezt a kijelentését ]]>azzal magyarázta]]>, hogy egy olyan hangulat alakult ki az országban, amely szerint vidéken „sötétség” és „butaság” uralkodik, de ez nem így van.

Ehhez képest a Magyar Hang Kompország című műsorában Mérő László a minap már arról beszélt, hogy szerinte hogyan lehet felvenni a harcot „az erőszakos propagandával”.

Mérő végül ]]>eljutott oda]]>, hogy a „forradalom az egyetlen opció”, de azért egyből megnyugtatott minket, mert szerinte ennek a forradalomnak azért „nem kell véresnek lennie”.

Köszönjük, tanár úr!

A fentiekben igazából az az érdekes, hogy Mérő László eleddig visszafogottabban átkozta az „Orbán-rendszert”, ám most a lánya által képviselt ]]>harciasabb üzemmódra]]> kapcsolt.

A mostani interjújában viszont Mérő egy ]]>olyan terepre merészkedett]]>, ami egészen biztosan nem az ő asztala: futballhasonlattal élt. Mentségére szóljon, nem ő az egyetlen.

Míg Magyarország korábban a tízmillió szövetségi kapitány országa volt, ma már ez a sok szövetségi kapitány nemcsak a szűken vett szakmához, de a futballhoz, a sporthoz tartozó körítéshez, például a stadionépítéshez, a sportinfrastruktúra-fejlesztéshez vagy a lelátói hangulathoz is ért.

Így járt például a Carson Coma nevű zenekar énekese is, aki ]]>jókora szamárságot állított]]> a minap.

Mérő pedig így fogalmazott: „Mondok egy nagyon egyszerű példát. Azért a Fradinak az ultra közössége eléggé lojális szokott lenni a rendszerhez, és az oroszok mellé is többé kevésbé átállt. De, amikor a Feröertől kikapott a csapat, akkor a B közép egyből elkezdte üvölteni, hogy »ruszkik haza«, ami az edzőnek szólt”.

A ferencvárosi ultrák általában történelmi okokból valóban inkább a jobboldali értékrendhez közeli üzeneteket fogalmaznak meg a ]]>kiírásaikban]]>, ám az, hogy „átálltak volna az oroszokhoz”, hatalmas butaság. Mérő László ezt csak a 444.hu-n megjelent emlékezetes cikkében ]]>olvashatta]]>, akkor a liberális portál ]]>hatalmas öngólt lőtt azzal]]>, hogy a Fradi-ultrák barátainak számító Rapid Wien fanatikusai tiszteletére felmutatott élőképet orosz zászlónak nézte. Később a 444 ]]>maga is elismerte]]>, hogy benézte a látottakat.

De ha a 444 helyesbítése nem jutott el Mérőig, akkor nézzünk meg néhány ukrán beszámolót. Az orosz–ukrán háború kitörésekor – és azóta is – a ferencvárosi tábor kétszer foglalkozott a történtekkel (mint ahogy más hazai szurkolótábor sem foglalt állást a kérdésben).

Először egy Kárpátaljáért aggódó üzenetet raktak ki a zöld-fehér ultrák, másodszor pedig akkor, amikor a Fradi akkori ukrán játékosa, Olekszandr Zubkov először lépett pályára a harcok kitörését követően.

Zubkov a mérkőzés végén ukrán zászlóval a hátán könnyek között körbe futott a Groupama Arénában, ahol vastapsot kapott, majd megállt az „oroszbarát” Fradi-tábor előtt, ahol kórusban kiabálták a nevét, együttérzésükről biztosítva az azóta már a Sahtar Donyeckben futballozó csatárt. (A történtekről lelkesen beszámoló ukrán hivatkozásokat ]]>itt]]>, ]]>itt]]>, ]]>itt]]> vagy ]]>itt]]> lehet elolvasni.)