Olvasom az ellenzéki sajtóban azokat a pitiánerebbnél pitiá­nerebb esetekről szóló tudósításokat, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy milyen élhetetlen országgá változott kis hazánk Orbán gyűlöletkeltő politikája miatt.

Legutóbb a Nyugati Fény nevű, DK-közeli blog került elém azon a Facebookon, amelyről én már hetek óta le vagyok tiltva pár olyan publicisztikám miatt, amiben arról értekeztem, hogy a zsidó és a meleg kisebbséghez tartozó embertársainkat a migrációs válság kezdete óta rengeteg támadás éri a csodálatos és rendkívül fejlett Nyugaton.

Ezekről a fejleményekről manapság nem lehet írni a Facebookon, mert Zuckerberg úr világában egy tisztességes liberális demokrata csak a migráció sikertörténeteiről számolhat be – én olyannal egyébként eddig még nem nagyon találkoztam –, különben egy éber cenzor azonnal hazug, gyűlöletkeltő rémhírterjesztőnek minősíti a posztolót, majd statáriális jelleggel le is veszi arról a virtuális közösségi térről, ahonnan a magyar emberek 90 százaléka az információit szerzi.

Na de vissza a Nyugati Fény által közzétett „döbbenetes” és „elképesztő” történethez: „Jaksity Kata torokszorító történetet közölt arról, hogy a fideszes gyűlöletkampány hová juttatta az országot.” Ilyen erősen kezdi az amatőr szavalóművész és a még amatőrebb politikus, Gyurcsány Ferenc személyes propagandaportálja. Majd folytatja: „Ez borzalmas! Magyarok, tényleg ebben az őrületben akarunk élni további 4 évig?”

A rutintalan ellenzékisajtó-olvasó ilyenkor valami rettenetes dolgot vár. Mit tudom én, például hogy a gyönyörű híradóst egy felvágott nyelvű kommentelő afgán terroristának nézte, és pár keresetlen szó kíséretében visszaküldte Kabulba agysebészkedni, emberi jogi aktivistáskodni, esetleg az Afganisztáni Nemzeti Balettba ugrálni.

Az én lelki szemeim előtt már egy olyan jelenet játszódott le, amelyben szegény Katát egy közterületen ért tavaszi zápor ellen védekezésül felkötött kendő miatt érhette fizikai atrocitás egy olyan ittas polgártársunk által, aki valószínűleg az elfogyasztott alkohol hatása miatt vallási jelképnek értelmezhette a ruhadarabot. Nem szeretném idejekorán lelőni a poént, de aki hozzám hasonlóan valami ilyesmire tippelt, azt ki kell ábrándítsam. A közelében sincs történetünk megfejtéséhez.

Húsvét után és választás előtt vagyunk. Nyilván felpörgött a kampány, és mindenki egyre inkább felfokozott állapotba kerül. Kata is és a kommentelők is. Talán emiatt fordulhatott elő, hogy Kata rettenetesen kiborult amiatt, mert az egyik, jótékonysági akcióiról híres szervezetéről, a Sorslámpás Egyesületről szóló Facebook-posztja alá ezt írta az egyik követője: „kis elírás lehet: nem Sorslámpás, hanem Soroslámpás – kéretik javítani!”

Kata hosszú posztban fakadt ki a nyilvánvalóan nem túl jól sikerült, valószínűleg viccnek szánt komment miatt. Mondom, biztosan fáradt volt, és gyengébbek lehettek az idegei az ünnepi időszakot keretbe foglaló főzés, takarítás, ajándékvásárlás testet és szellemet próbára tévő megpróbáltatásai miatt. Nem hibáztatom.

Nem tagadom, velem is megesett már, hogy rendesen fel tudtam húzni magam pár rendkívül toleráns és művelt liberális miatt, akik mondjuk pont azután kezdtek az oldalamon ordenáré módon buzibalettosozni, miután a premie­rem után hazaérvén betakargattam a gyönyörű kisfiaimat.

Régebben kiírtam magamból az ilyen élményeket, de olyan is megesett, hogy személyes találkozóra invitáltam a profilképük alapján tipikus, tornából felmentett Momentum-szimpatizánsokat, akik sose éltek a lehetőséggel, de mostanában eljutottam oda, hogy inkább csak szórakoztat az a jelenség, hogy pont azok a liberálisok köpik szembe a saját világképüket és kezdenek politikai alapon „tehetségtelen buzi”-zni engem, akik nem olyan régen még amiatt tüntettek, mert Alföldi Róbertet buzizták a Jobbik képviselői.

Sőt. Alföldi április 8-án most már egészen biztosan azokra fog szavazni, akik pár éve még őt Robertázták, Fartúró Robizták. Ez van. Változnak az idők, fordulnak a szelek, és Simicska milliárdjai a jelek szerint minden művésznek jól jönnek. Úgyhogy szerintem azzal tényleg semmi baj nincs, ha Katát megbántották a fenti Sorsból Sorost varázsoló sorok. Oké, talán egy hangyányit túlreagálta, de nem ő írta, mi több, nem is ő íratta a Nyugati Fény apokalipszist vizio­náló, Orbán-ellenes propagandacikkét.

Épp ezért arra kérem, ne is vegye magára a most következő mondataimat.

Kedves Nyugati Fény! Körülbelül fél éve egy kommentelő azt találta írni az egyik cikkem alá, hogy „Remélem, látod meghalni a gyerekeidet.”

Nagy tisztelettel szeretnék érdeklődni, hogy 1. a nagyra becsült szerkesztőség szerint a fenti mondatot pontosan melyik Soros-plakát miatt írhatta az igen tisztelt balliberális úriember? 2. Borzalmas-e, ha valaki a gyerekeim halálát kívánja? 3. Ilyen őrületben akarnak-e élni a Nyugati Fény szerzői? 4. Amikor a gyerekeim halálát kívánó úrról szóló cikkemet olvastátok, pontosan miért nem sikerült olyan cikkeket lehozni, ami arról szólt, hogy a balliberális gyűlöletpropaganda miatt idáig jutott az ország? 5. Nem akartok elmenni az édes jó anyukátokba?

Köszönöm. Nekem nincs több kérdésem. Esetleg még valaki? Mondjuk, Ildikó?

Apáti Bence

A szerző táncművész, publicista

]]>www.magyaridok.hu]]>