Ma 2017 november 20. Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.
46730.jpg

A náci párt ideológusaival is vitába keveredett Martin Heidegger

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Százhuszonhét éve, 1889. szeptember 26-án született a fekete-erdői Messkirchben Martin Heidegger, a 20. századi filozófia meghatározó alakja.

Heidegger élesen megkülönböztette a létezőt és a létet: a lét a létező alapja, áthatja és felülmúlja azt. A lét maga túl van minden létezőn, tudunk is róla, meg nem is. "Nem tudjuk a lét mit jelent. De ha megkérdezzük mi a lét?, már benne tartjuk magunkat a van megértésében anélkül, hogy fogalmilag képesek lennénk rögzíteni, hogy mit is jelent" - írja.

Apja a falu sekrestyése volt, Heidegger érdeklődése is korán felébredt a vallás iránt. Érettségi után jezsuita novícius lett, a Freiburgi Egyetemen katolikus teológiát és középkori keresztény filozófiát tanult. Tanulmányozta Franz Brentano, a leíró pszichológia megalapítójának munkásságát, aki az intencionalitást (a tudat beállítódása a tárgy megragadására) tette meg elmélete középponti fogalmának. Heidegger az ókori görögökben, főleg a preszókratikus gondolkodók nézeteiben fedezte fel a dolgokról való mélyreható elmélkedés kezdeteit, amikor még nem vált el egymástól végérvényesen filozófia és tudomány.

Platón és Arisztotelész mellett a gnosztikusok és a 19-20. század fordulójának filozófusai is hatottak rá: Soren Kierkegaard, Friedrich Nietzsche, a szellemtörténész Wilhelm Dilthey és a fenomenológia megalkotója, Edmund Husserl. Doktori értekezése Husserl munkásságára épült, élesen elhatárolódott az ember pszichológiai, szociológiai vagy antropológiai megközelítésétől. Amit később Heidegger a gondolkodásról, a szorongásról vagy a kíváncsiságról írt, mind-mind arra szolgált, hogy feltárja a Lét megértéséhez vezető utat.

1915-ben kezdett tanítani a Freiburgi Egyetemen, ahol a 13. századi ferences filozófusról, Duns Scotusról írott tanulmányával habilitált. 1923-tól a marburgi egyetemen tanított. Előadásairól legendák keringtek, de a publikációk elmaradtak, ami megakadályozta a szokatlan módon akadémiai körökben is tisztelettel övezett fiatal gondolkodó kinevezését. 1927 elején három hónapra visszavonult a Fekete-erdőben fekvő Todtnaubergben lévő "kunyhójába", és előadásjegyzeteit felhasználva megírta élete főművét.

A Lét és Idő (Sein und Zeit) első kötete - a későbbi kiadásokban már nem szerepel utalás a folytatásra - még abban az évben megjelent, s rendkívül bonyolult, a német nyelvtől elszakíthatatlan fogalomhasználata ellenére - a rossz nyelvek szerint: éppen azért - filozófiai szenzációnak számított. Heidegger tanítványai közül sokan a 20. század meghatározó gondolkodóivá váltak, mint Hannah Arendt, Hans-Georg Gadamer, Hans Jonas, Karl Löwith, Herbert Marcuse. A könyv felmérhetetlen hatást gyakorolt Franciaországban Jean-Paul Sartre-ra, Maurice Merleau-Pontyra, Paul Ricoeurre, de az angolszász világban értetlenséggel vagy metsző gúnnyal fogadták.

Heidegger élesen megkülönböztette a létezőt és a létet: a lét a létező alapja, áthatja és felülmúlja azt. A lét maga túl van minden létezőn, tudunk is róla, meg nem is. "Nem tudjuk a lét mit jelent. De ha megkérdezzük mi a lét?, már benne tartjuk magunkat a van megértésében anélkül, hogy fogalmilag képesek lennénk rögzíteni, hogy mit is jelent" - írja. A létező meghatározása szerint különbözik a semmitől: "Létező mindaz, amiről beszélünk, amit gondolunk, amihez valahogyan viszonyulunk, létező az is, ami és ahogyan mi vagyunk."

1928-ban visszatért Freiburgba, ahol Edmund Husserl utóda lett a katedrán. A következő évben Mi a metafizika? című székfoglaló előadásában a Semmi kérdéskörét taglalta, s ugyancsak 1929-ben adta ki a Kant és a metafizika problémája című művét. Megítélése szerint az ontológia (a létről való gondolkodás) és története nem egyéb, mint a létre vonatkozó kérdés elfelejtése. "A nyelv a lét háza", az emberi létezés legmagasabb rendű eseménye, a gondolkodás pedig a lét hallgatása. A legmagasabb rendű művészet ennek fényében a költészet, amelyet "a lét szószerű alapításának" nevezett. A kései, elborult agyú Hölderlin volt számára az a költő, aki komolyan számot vetett a nyelv, a szükségképpen költői nyelv lényegével. A költészet ugyanis - értelmezésében - nem a mindennapi nyelv folyománya, hanem éppen ellenkezőleg: a mindennapi nyelv megalapozója.

1933-ban, Hitler hatalomra jutása után a freiburgi egyetem rektorát leváltották, mert nem volt hajlandó kifüggeszteni az úgynevezett zsidóplakátot, s a tisztségben Heidegger lett az utóda. (A plakátot ő sem rakta ki, de vele engedékenyebbnek bizonyult a hatalom.) Néhány héttel később belépett a náci pártba, amelynek 1945-ig tagja maradt, de 1934-től semmilyen pártrendezvényen nem vett részt. A rektorságról is 1934-ben mondott le, állítása szerint azért, mert a hatóságok követelése ellenére sem akarta meneszteni dékánjait, s vitába keveredett a náci párt ideológusaival is. Ezután visszavonult a politikától, és a második világháború után a nácizmust már az emberiség betegségének nevezte. Az igazoló bizottság mégis a nácik követőjének minősítette, a katedrától eltiltották. Csak 1951-től adhatott elő ismét, a tanítás mellett idejét zömmel fekete-erdői "kunyhójában" töltötte írással és elmélkedéssel. 1976. május 26-án hunyt el Freiburgban.

A 20. század intellektuális történetének gyakran feltett kérdése, hogy milyen módon és milyen mértékben volt nemzeti szocialista Martin Heidegger - a válasz legalábbis ellentmondásos. 1966-ban interjút adott a Der Spiegelnek Csak egy isten tud megmenteni minket címmel, de a náci hatalomhoz fűződő, hatalmas életművét beárnyékoló kapcsolatáról szóló riport Heidegger kérésére csak halála után tíz évvel jelent meg. Évtizedeken át az is parázs viták tárgya volt, hogy a nagy gondolkodó antiszemita volt-e. 2014 tavaszán nyomtatásban megjelent 1931 és 1941 között vezetett, fekete viaszosvászonba kötött jegyzetfüzeteinek első három kötete. Ezekben többek között e mondatok olvashatók: "a zsidó szellemiséget üres racionalitás és számítás jellemzi", 1941-ben ezt jegyezte fel: "A világ zsidóságának, felfoghatatlan módon, sehol nem kell katonai akciókba bonyolódnia ahhoz, hogy szakadatlan növelje befolyását, amíg mi arra kényszerülünk, hogy népünk legjobbjainak drága vérét áldozzuk."

MTI

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Gazdaság (588) Mozaik (484) Mozi világ (453) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (135) Jobbegyenes (1160) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1562) Mondom a magamét (2068) Vetítő (37) Autómánia (61) Kultúra (2) Gasztronómia (538) Tereb (125) Magyar millenium (1221) Sport (724) Nagyvilág (1562) Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (399) Szépségápolás (15) Világ história (917) Rejtőzködő magyarország (170) Egészség (50) Flag gondolja (30)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>