Ma 2020 augusztus 04. Domonkos, Dominika napja van. Holnap Krisztina napja lesz.
e4d3c3bbe95c754a258d9d61705b7789.jpg

Amerikából jelentem C. - Illatszertár

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

László Miklóssal visszavonhatatlanul és tagadhatatlanul elfogult vagyok, vállalom. Leghíresebb színpadi műve, az Illatszertár a 80-as évek vége óta az egyik kedvencem.

Az 1987-es TV változat, Hajdúfy Miklós rendezésében, Bodrogi Gyula, Kern András, Benedek Miklós főszereplésével 2007-ben jelent meg DVD-n, ám az én szívemhez a legközelebb az 1995-ös, József Attila Színház-beli, Benedek Miklós-féle előadás áll, amelyben Sztankay Istvánt, Schnell Ádámot, Kiss Jenőt láthatjuk brillírozni a főbb szerepekben.

Az Illatszertár klasszikus, romantikus komédia, mely a boldog békeidőkben játszódik, Budapesten egy Váczi utzai (tc) drogériában. Közeleg a Karácsony, mindenki lót-fut, bevásárol. A pilinkéző hóesésen át halljuk a város zaját, a csilingelő villamosokat, az autók tülkölését. A 20-as évek végének Budapestje, a Körút, a sárga villamos, a városligeti jégpályára igyekvő fiúk, lányok boldog nevetése, a csatos korcsolyák, az utolsó gondtalannak hitt évek.

Nem Dm, nem Rossmann, hanem igazi, békebeli illatszertár, ahol nem boltosok dolgoznak, hanem boltoskisasszonyok, és drogisták, s a megrendelt árut a kifutófiú viszi házhoz biciklin. Az illatszertár tökéletes gépezet, mely a gazdasági válság miatt ritkuló betévedő vevőket a legnagyobb alázattal, tisztelettel szolgálja ki. A polcokon katonás rendben állnak a különböző tégelyek és üvegcskék, mindent helyben mérnek ki, egyéni kívánság szerint. A kisasszonyok mindig csinosak, frissen fodrászoltak, s szinte egy hallhatatlan keringő légies dallamára mozdulnak. Azt hihetnénk se nekik, se a drogista fiúknak nincs soha semmi gondja, más se foglalkoztatja őket, minthogy eltalálják a kézkrémben a vazelin helyes arányát.

Pedig igen. Más is jár a fejükben. Szerelmesek vagy éppen szakítanak, csalnak vagy megcsalatnak, álmodoznak vagy éppen elvesztik az álmaikat, illúzióikat, attól függ, kiről van szó. Az illatszertár tulajdonosa Hammerschmidt úr, a pedáns fődrogista, akinek a bolt az élete. Reggel ő az első az üzletben és este ő kapcsolja le a villanyokat. Pedáns, családszerető ember hírében áll, így ha Árpád, a kissé ütődött kifutófiú aznap este zárás után nem téved vissza az üzletbe, öngyilkossági kísérlete sosem tudódik ki. Ám Árpád meghallja a pisztolylövést és beront Hammerschmidt irodájába, megakadályozva a tragédiát.

Az illatszertárban reggelre már mindenki a főnökről pusmog, meg a főnök feleségéről, aki csalja az urát, lehet, hogy az egyik drogistasegéddel, Kádár úrral. Egyedül Balázs kisasszonyt és Asztalos urat nem érdekli a pletyka. Őket más foglalja le. Mindketten szerelmesek. No, persze nem egymásba. Sőt. Ki nem állhatják egymást. Ha lehet, a köszönésen kívül a további érintkezést elkerülik. Asztalos egy csodálatos lányba szerelmes, akivel már másfél éve levelez és annyira, de annyira szereti, hogy a "Dunának menne érte", ám feleségül nem kérheti, hisz a drogistasegéd fizetés alacsony, s az elbocsátás veszélye is a feje fölött. Titkát csak Sipos úrnak, a pletykás, minden lében kanál drogistának árulja el, aki ráveszi, mindezek ellenére, beszéljen meg egy randevút a lánnyal, hisz az is lehet, "olyan randa a jány, hogy Asztaloskám maga attól szalad Dunának".

Másnap egy beteg, náthás, morcos Balázs kisasszony jön munkába, s találkozik a szintén lázas, ingerült Asztalossal. Mindketten  eláztak az előző este, s ráadásul csalódottak, szerelmi bánatuk van, felültették őket. Szó szót követ, a szokott módon pillanatok alatt összemarakodnak. Balázs kisasszony Asztalos fejéhez vágja, hogy ő bizony nem csúnya vénkisasszony, ahogy a drogista nevezi, hanem igenis, neki igazi úriember udvarol, akivel másfél éve levelez, s aki olyan jó hozzá, hogy Asztalos fel sem érhet hozzá, s ha kellene, az a fiú a Dunának menne érte...

Nos, kedves barátaim? Valami dereng? Ismerősen cseng valami? Szabad a gazda? Hát persze, hogy A szerelem hálójában című film alaptörténetét halljátok visszacsengeni Balázs kisasszony és Asztalos történetében! A nagysikerű hollywood-i film íróla László Miklós, s a mozi az 1937-ben íródott Illatszertár amerikai adaptációja.

Az eredeti színdarab néhány szereplőre íródott, s azt, hogy a három felvonásos előadás ugyanazon a helyszínen, ugyanazon díszletek között játszódik, csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak. László Miklós pedig a legnagyobbak közül való.

Leitner Nicholaus 1903. május 20-án született Budapesten, s mint az Osztrák-Magyar Monarchia szülöttje, ilyen nevet nem sokáig viselhetett. Szülei, Henrik és Ilona, a Leitnert Lászlóra változtatta, a Nicholausból pedig magyaros Miklós lett.

Niki, ahogy a szülei, barátai nevezték, művészcsaládban nőtt fel, s maga is fiatalon tollat ragadott. Kisebb írásai lehetővé tették számára, hogy legyen ideje nagyobb lélegzetű színpadi művek írására és hogy élhesse a budapesti fiatal művészek gondtalan életét, s mindeközben olyan barátokra tegyen szert, mint Molnár Ferenc. A László családról az a pletyka keringett Budapesten, hogy az egyik leggazdagabb család a városban, ám a rossz menedzselés, a költekezés, a fényűző életmód egyszercsak visszaütött és a család elvesztette vagyonát. Az apa váratlan halála pedig gyökeresen megváltoztatta Miklós életét, aki egycsapásra családfenntartó lett. Önmagán kívül idősödő édesanyját és 8 testvérét kellett eltartania. Dolgozott a cukorkagyárban, ruházati eladóként, nyakkendőügynökként, gépíróként és a budapesti petróleumgyárat is megjárta, mire testvérei lassan felnőttek és a saját lábukra álltak.

Szerencsére tehetsége a nélkülözés ellenére sem hagyta cserben. 1934-ben, harmincas évei elején, kimondottan fiatalon, a Legboldogabb Ember című háromfelvonásosával elnyerte a Királyi Akadémia Irodalmi Díját, mely a Pulitzer Díjnak felelt meg azokban az években. Miklós élete lassan  visszazökkent a régi kerékvágásba, ám 1938-ra világossá vált, hogy a II. Világháború elkerülhetetlen és a zsidóság lesz az első célpont. Miklósnak sem maradt más választása, elhagyta az országot és Amerika felé, a szabadság felé vette az irányt.

Mint a legtöbb magyar menekült, ó is New York kikötőjében szállt le a hajóról és haláláig el sem hagyta New York City-t. Kellemes modorával, szellemességével, humorával hamar megkedveltette magát a lower east side-i magyar közösséggel. Miklós László néven ismerték, s színdarabjait hamarosan bemutatta a helyi kisszínház is, ám a yorkville-i magyar közönség még nem azonos a Broadway ismertségével. Arre még egy rövid ideig várnia kellett.

1939-ben feleségül vette Florence Herrman-t, akit a színházban ismert meg, mint kezdő színésznőt. 1944. december 28-án megkapta az amerikai állampolgárságot és papírjait Miklos Laszlo névre töltette ki.

Annak ellenére, hogy több szerződése is volt az MGM-el és voltak kifejezetten sikeres színpadi művei, az írás mellett más munkákat is elvállalt, hogy biztosítsa a család megélhetését.

  

Legnagyobb sikere az Illatszertár volt, mely a Parfumerie címet kapta a Tengerentúl.  Ebből a darabból 1940-ben készült hollywood-i feldolgozás A sarki bolt/The Shop Around the Corner címmel, Ernst Lubitsch rendezésében, James Stewart, Frank Morgan, és Margaret Sullavan szereplésével. Néhány évvel később, 1949-ben újra filmre vitték a történetet, In the Good Old Summertime címmel, Judy Garland-dal a főszerepben.

1963-ban ugyanebből a történetből Broadway musical készült She Loves Me címmel és ez a darab még 1993-ban is futott, több mint 300 estén át.

1998-ban a színdarab újra életre kelt, modern változatban, Nora Ephron átdolgozásában, A szerelem hullámhosszán/You've Got Mail címmel, Tom Hanks-szel  és Meg Ryan-nel a címszerepben.

2009. decemberében, a hollywood-i feldolgozások után több évtizeddel, végre az alapmű is színpadra került, eredeti címmel, eredeti nevekkel, helyszínekkel, történettel, a floriadai Asolo Repertory Theater-ben, valamint ettől teljesen függetlenül egy kanadai színházban is. Az amerikai közönség nagy lelkesedéssel fogadta a darabot. A 20-as évek Budapestje, az író stílusa, humora elvarázsolta a tengerentúli közönséget is és a színészek úgy nyilatkzotak, ez volt pályájuk egyik legjobb előadása. Az amerikai közönség végre megismerhette Balázs kisasszony és Asztalos úr szerelmének történetét és László Miklós neve ismét beszédtéma lett színházi berkekben.

László Miklós 1973. április 19-én hunyt el New York City-ben, míg felesége, Florance, 1987-ben. László Miklós színdarabjainak angol nyelvű fordításval kapcsolatban ügynökségénél lehet érdeklődni. (The Marton Agency, 1 Union Square West, Suite 815, New York, NY 10003-3303, tel: 212 255-1908)

Garbutt Katalin
]]>http://tinkmara.freeblog.hu/]]>

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1450) Gazdaság (652) Egészség (50) Irodalmi kávéház (489) Vetítő (37) Tereb (140) Heti lámpás (242) Sport (729) Flag gondolja (33) Belföld (5) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (4702) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Kultúra (6) Mozaik (83) Mozi világ (440) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (14) Jobbegyenes (1811) Politika (1571)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>