Ma 2017 február 22. Gerzson napja van. Holnap Alfréd napja lesz.

Vasárnapi Újság - Visegrád

Flag
Még nincs értékelve

Szt. László király alatt emlékszik a történet legelőször Visegrádról, ki is Salamont egyik tornyába záratta, melly torony ez okból mai nap is Salamon tornyának hivatik. Romjait képünk mutatja.

Robert Károly Visegrádra tevén királyi lakhelyét, nagy fényre emelte azt; ide hozatá a koronát 1310-ben, egy pénzverőt is állitott fel, mellyben a legelső magyar aranyok verettek. E vár termeiben támadta meg Károly családját Zách Feliczián. Itt lakott Károlynak fia Nagy Lajos is, kinek birodalma az időben legnagyobb volt egész Európában, kiterjedvén Adriától a Keleti tengerig. – Ez időben a magyarok Magasvár- vagy Mages-kő-nek (Altum Castrum) nevezték. E két király alatt Visegrád többször volt fejedelmek gyülhelye, s fényének, dicsőségének hire bámulatra ragadta a fél világot.

Itt ölte meg Forgács Kis-Károly királyt. Zsigmond Budára tevén át királyi lakát, Visegrád feledésbe sülyedt, mig nem Mátyás király fényét ujra felemelé. Ez időben Oláh Miklós szemtanu állitása szerint, bámulatra méltók voltak függő erkélyei, diszgyümölcs- és vadaskertjei, alabastrom és márvány vizömlényei körül véve a Muzsák szobraival, melly ömlényből ünnepélyek alkalmával veres és fejér bor csergedezett. A halastavak közül a legnagyobbik ma is meg van, s kiapadhatlan tócsát képez, melly ma a legelő marhának szolgál itatóul. A vártemplom 3 alabastrom oltárral és egy ezüstsipu orgonával ékeskedett. A királyi lakosztály termeinek fénye világra szóló volt. Az egész vár 400 szobával birt. Még az istálók is mind kőből márványnyal bevonva épittettek. – Visegrád egy felvárból, mellyben volt a királyi lak, és alvárból vagy védvárból (Salamon tornya) állt Mátyás után e vár ismét feledésbe sülyedt. II. Lajos király egy szeszélyes perczében szakácsnéjának ajándékozta azt, 1518-ban. A mohácsi ütközet után török kézre került. Az ez időben rá következő viszontagságok alatt lett rommá. A felvár teljesen elpusztult, alig látni nyomait, az alvár vagy Salamontorony romjait képünk mutatja, melly tulajdonkép nem volt torony, hanem egy nyolczszögü magas, szilárd védmü, melly a felvárral kettős fogas bástya által volt összekötve, ennek védelmére, valamint a czélból emelve, hogy uralgjon a Duna felett.

Visegrád nemcsak magas, de környéke is sok történeti nevezetességgel bir. Igy a környékben fekvő Dömösön még romjai láthatók Árpádvárnak, hol I. Béla királynak is állt egy vadászkastélya; itt szúrták ki Álmos herczeg és fia Béla szemeit.

A közel Marothon volt Dobozy vára, és Szobb felé a Dunához közel 3 magas fát mutatnak, mint azon helyet, hol nejét átszúrta és maga is elesett 1526-ban. Visegrádot legnagyobb költőink énekelték meg; nekünk dicsőitésére nem maradt egyéb teendőnk e pár igénytelen sor megirásánál, minél több ugy is felesleges lenne; mert ki ne emlékeznék örömest és lelkesedve Visegrádra.

mekoszk