Ma 2017 október 24. Salamon napja van. Holnap Blanka, Bianka napja lesz.
47106.jpg

Gömbös óta magasodik Szauron szemeként a láthatár fölé az ország legmagasabb építménye

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Nyolcvanhárom éve, 1933. december 2-án avatták fel a Csepel-szigeti Lakihegyen a szivar alakú országos rádióadót, amely ma is Magyarország legmagasabb építménye.

A 80-as évek elején lebontásra ítélték, de a közvélemény nyomására ettől végül elálltak.

Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914. október 14-től üzemelt Csepelen, ezt az első világháborúban katonai telegramok továbbítására használták. A Magyar Rádió műsorát 1924. március 15-én kezdték innen sugározni egy 250 W teljesítményű, Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adóval, amit még abban az évben hazai tervezésű, 1 kW-os adóval váltottak ki, 1925-ben egy Telefunken-gyártmányú 2 kW-os, 1927-ben 3 kW-os berendezést helyeztek üzembe.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához azonban jóval nagyobb teljesítményű adót kellett felépíteni. Helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, a munkálatok 1927. május 18-án kezdődtek. A Telefunken gyártmányú 20 KW-os adó két 150 méter magas, MÁVAG gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. A 47 méter hosszú és 19 méter széles adóépület belső kiképzése különös gonddal készült, mennyezetét a padlástérben galvanikusan összekötött vörösréz-árnyékolással képezték ki. Az első próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepelitől a műsorszórást.

A rádióelőfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, így újabb fejlesztés vált szükségessé. Az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer építése 1933. július elsején kezdődött. A torony amerikai terveit Tantó Pál mérnök adaptálta a Csepel-szigeti homokos talajviszonyoknak megfelelően. A Blaw-Knox-rendszerű acéltorony rácsos szerkezete 284 méter magas volt, ennek tetején egy magasító oszlop adta ki a teljes, 307 méteres magasságot, amelyből még egy 30 méteres hangoló csövet is ki lehetett tolni. Ezzel a magasságával a lakihegyi adótorony évekig világrekorder volt, illetve a Blaw-Knox tornyok között a mai napig a legnagyobb a világon. Az elnyújtott oktaéder alakú torony szélessége középen 14,65 méter, legalul csupán 65 centiméter, legfelül pedig 1,39 méter. A 230 tonnás acélszerkezet 1,5 méteres porcelán sarun állt és nyolc hatalmas, 220 méteres acélkötél tartotta függőleges helyzetben. Az összeszerelést a MÁVAG végezte, az adóberendezést a budapesti Standard Művek készítette.

A szivar alakú "csodatornyot" 1933. december 2-án adták át, és az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az adó - Európa három legnagyobb állomásának egyike - 120 kilowattos elektromos teljesítménnyel működött az 549,5 m-es középhullámon és a határon túl is kiváló vételt tett lehetővé. A 20 kW-os adó is használatban maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább.

A magyar rádió-műsorszórás szimbólumává vált szivarantenna nyolc feszítőköteléből a visszavonuló németek 1944. november 30-án hatot felrobbantottak, és a torony 8 méterrel "ugrott" arrébb, eltört és összedőlt, legszélesebb része két méter mélyen fúródott a földbe. Egy héttel később a 20 kW-os adó és 150 méteres tornyai is hasonló sorsra jutottak. A romok eltakarítását már 1945 januárjában megkezdték. A kisebbik adó 1945. szeptember 15-én ismét munkába állt, nagyobbik "testvérét" 1946. december 22-én 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel, 314 méteres antennatoronnyal helyezték üzembe - Budapest I. műsora 1949-től lett Kossuth néven országos főműsor, a Budapest II. pedig a Petőfi nevet kapta. Az 1948-as koppenhágai egyezmény 1950-es életbe lépése után a Kossuth adó frekvenciája 539, a Petőfié 1187 KHz-re változott. Egy nagyarányú rekonstrukció után 1968-ban a 135 kW-os adót két 150 kW-os adó váltotta fel.

A sugárzás teljesítményének növelése érdekében 1977. február 16-án az ország geometriai középpontjában, Solton új, kétszer 1 MW-os adót helyeztek üzembe. Ezután a lakihegyi "adó-matuzsálem" háttérbe, a tartalék szerepébe szorult vissza, sőt a 80-as évek elején lebontásra ítélték. A közvélemény nyomására ettől végül elálltak, és a magyar ipartörténet e nagyszerű alkotása 1985-ben ipari műemléki védelmet kapott.

Az adót 2006-ban alaposan felújították, és ismét üzembe helyezték: egy hozzá kapcsolt hosszúhullámú adóberendezéssel olyan ipari rádiójeleket sugároz, amelyeket a hazai és a környező országok elektromos művei használhatnak egyebek mellett a közvilágítás fel- és lekapcsolásához. Az Antenna Hungária tulajdonában lévő antenna a solti nagyadó tartaléka is maradt: adókarbantartás vagy műszaki hiba esetén innen sugározhatják a Magyar Rádió adásait. A tornyot ipari alpinisták képzésére is használják.

MTI

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (453) Magyar millenium (1220) Jobbegyenes (1147) Nagyvilág (1550) Irodalmi kávéház (395) Mozaik (484) Gazdaság (588) Világ história (914) Rejtőzködő magyarország (170) Életmód (1) Flag gondolja (30) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Heti lámpás (133) Egészség (50) Sport (724) Kultúra (2) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Tereb (125) Gasztronómia (538) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (1994) Autómánia (61) Politika (1560)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>