- 0
Nem egy nagy feladat, de azért munkás lehetett: az Alapjogokért Központ összeszedte a Sargentini-jelentés 10+1 legnagyobb tévedését és azokat meg is cáfolta.
Azért azt nagyjából eddig is tudtuk, hogy a Sargentini-jelentés ingatag lábakon áll, de itt van rá a bizonyíték, hogy tizenegyes hazugság tévedés van benne. Nem is kicsik.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátozták: egyes tekintetben nőtt, másokban – volt, hogy testület kérésére – csökkent.
2. A választókerületek újrarajzolása az Országgyűlés alkotmányos kötelezettsége volt és –szemben a korábbi szabályokkal – éppen ez biztosítja a választójog egyenlőségét.
3. Az Európai Unió Bizottsága részletes vizsgálatnak vetette alá a 2010-ben elfogadott magyar médiaszabályozást: ennek során bebizonyosodott, hogy az új törvények teljes összhangban vannak az uniós joggal.
4. A külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezetek „regisztrációja” az átláthatóságot szolgálja: ha elfogadnánk a jelentés érvelését, az azt jelentené, hogy az egyesülési jognak a transzparencia követelménye – egy kiiktatandó – gátja.
5. A „Stop, Soros!” törvénycsomag célja a Magyarország Alaptörvényében és a releváns nemzetközi dokumentumokban egyaránt szereplő első biztonságos ország elvének érvényesítése a magyar és uniós állampolgárok biztonságának garantálása érdekében.
6. Magyarország Alaptörvénye a hagyományos európai családmodellt részesíti védelemben, de garantálja a férfiak és nők teljes egyenjogúságát is.
7. Magyarország Alaptörvénye alapján a házasság kizárólag egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként értelmezhető, ami nem korlátozó, hanem a józan észnek és a hagyományoknak megfelelő meghatározás.
8. Éppen az áll összhangban a nemzetközi jog eredeti értelmével, hogy a magyar hatóságok nem nyújtanak védelmet olyan menedékkérelmezők számára, akik biztonságos országból vagy ilyen országon keresztül érkeznek Magyarországra.
9. A magyar tranzitzónák a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően lettek kialakítva, Szerbia felé nyitottak, ezért fogalmilag nem zárt létesítmények.
10. A röszkei határátkelőnél történt cselekmények miatt megvádolt Ahmed H. ügyében még nem született jogerős ítélet, ráadásul a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét sértené, ha a kormány bármilyen úton beavatkozna az eljárásba.
11. Magyarországon a sztrájkra vonatkozó új szabályozás alapján sem tilos a munkabeszüntetés.
A teljes dokumentum nem hosszú, összesen 10 oldal. Innen letölthető. Érdemes.