Bár az informális EU-csúcson valamennyi tagállam az illegális bevándorlás megfékezésének szükségességét hangsúlyozta, az alapvető nézetkülönbségek továbbra is jelen vannak. Utóbbit kitűnően bizonyítja az Emmanuel Macron és Orbán Viktor nevével fémjelzett ideológiai harc, amely csak eszkalálódott Salzburgban, annak ellenére, hogy az internetet körbejárta a két politikusról készült videó, amelyen szívélyesen üdvözlik egymást.

A francia elnök nyájas szavaiból a csütörtöki sajtótájékoztatóra már nem maradt: Macron egyenesen a schengeni tagságot, illetve az uniós alapokból érkező pénzeket írta a menekültek befogadásától vonakodó államok számlájára. – Igen, válság és feszültség övezi a migrációt. De kik generálják ezt? – tette fel a kérdést a francia elnök, majd – nyilvánvalóan a visegrádi államokra és Olaszországra utalva – kifejtette: „Azok, akik azt mondják nekünk: Schengen része vagyok, szeretem Európát, amikor hasznot húzok a strukturális alapokból, szeretem Európát, amikor pénzt ad nekem, amikor jólétet biztosít a népemnek, amikor megengedi, hogy a munkavállalóim az otthoninál jobban keressenek a környező országokban, de otthon nem fogom engedni, hogy egyetlenegy migráns, egyetlenegy menekült beléphessen az országomba”.

Macron szerint a szolidaritást nem mutató államokra a schengeni övezet kényszerű elhagyása, illetve az uniós pénzcsapok elzárása várhat. A francia elnök egyébként nem először szólt oda a szerinte különutas menekültpolitikát képviselőknek, alig egy hónapja azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter nagyon is jól látják a helyzetet, amikor az egyik legnagyobb ellenfelüknek nevezik a francia elnököt. – A napnál is világosabb, hogy a nacionalisták és a haladók között erős ellentét van – szögezte le.

– Macron mondatait fel lehetne fogni egyféle „bemelegítésnek” az európai parlamenti (EP) választási kampány hajnalán, azonban vélelmezhetően nem csak erről van szó – mondta lapunknak Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az európai uniós szervek egy része, főleg az EP, ugyanis valóban azon dolgozik, hogy a következő uniós költségvetési időszakban már szankcionálási szempont lehessen a „jogállamiság helyzete”, a kötelezettségszegési eljárások száma vagy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Ez nyilvánvaló zsarolás azon államokkal – így hazánkkal – szemben, amelyek az elmúlt években betartották az uniós kötelezettségeket.

A szakember hozzátette: míg a migránsok tömeges beáramlása során Európa nyugati fele az anarchiát ünnepelte, éppen Magyarország volt az, amely megvédte a schengeni határokat. Míg számos tagállam egysze­rűen fittyet hány a pénzügyi fegyelemre, Magyarország betartja a maastrichti kritériumokat. „Mégis azt látjuk – és erre mutat a francia elnök fenyegetése is –, hogy a jogkövetést büntetni akarja az unió, a jogtalanságot pedig díjazni. Az uniós támogatásokat pedig adománynak beállítani totális félreértés: Magyarország liberalizálta és privatizálta stratégiai ágazatait a nyugati cégek előtt, megnyitotta piacait a többi uniós állam számára, a csatlakozásnak tehát »ára volt« a részünkről is. Ezért az uniós források nekünk járnak – történelmi, morális és gazdasági alapon is. Aki ezek politikai alapú megvonásával zsarol, nem csak az unió saját szabályait felrúgva akarja megbontani az ország szuverenitását, de éppen az ilyen akciókkal járul hozzá a jelenleg ismert unió szétveréséhez.”

Szánthó Miklós szerint a cél mindenesetre világos: a migránsok befogadásának kikényszerítésével létrehozni a multikulturalizmusban egyesülő Európát, lényegében a nyílt társadalmat. A diplomáciai csata kemény lesz tehát, ezért a tárgyalások során a magyar vétó sem kizárható.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Emmanuel Macron Salzburgban a brexit pártolóinak is odaszólt, és hazugnak nevezte azokat a – ma már nem vezető – brit politikusokat, akik egykor a kilépési kampányt vezették. „Nem könnyű elhagyni az EU-t, a kilépés nem járhat költségek és következmények nélkül” – hangoztatta, hozzátéve: London javaslatai jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok, az unió pedig soha nem fog ránézve hátrányos megállapodást elfogadni a brexitről.

Tegnap a szigetországból hasonlóan szkeptikus hangok érkeztek. Theresa May miniszterelnök meglehetősen támadó hangvételű beszédében azzal vádolta az uniót, hogy mindenféle magyarázat nélkül utasítja el a brit kilépési javaslatcsomagot: „Tisztelettel bánunk a tárgyalópartnerünkkel, és ugyanezt várjuk el tőlük is.” A brit kormányfő szerint részben az említett viselkedés miatt jutottak holtpontra a kilépési tárgyalások, és felszólította az EU-t, ismertessék a problémáikat a brit tervekkel.

May a patthelyzet ellenére igyekezett megnyugtatni a szigetországban élő európaiakat. Mint mondta, a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok jogosultságai a tárgyalások eredménytelensége esetén sem csorbulnának. A brexit kezelési módja egyébként szintén törésvonalat jelent Orbán és Macron között. A magyar miniszterelnök Salzburgban ugyanis ismét hangot adott véleményének, miszerint nem kellene megbüntetni a briteket, hiszen Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőben jó együttműködésre van szükség.

Judi Tamara - ]]>www.magyaridok.hu]]>