A fotográfia - amint azt a technikai újítások lehetővé tették - megszületése után nem sokkal a háború felé fordult, az embert, az emberi szenvedést állítva a középpontba. Az első háborús fotográfus egy ismeretlen amerikai volt, aki az 1847-es amerikai-mexikói háborúban készített dagerrotípiákat.

Az első ismert művész egy magyar származású művész, Szathmáry Papp Károly volt, ő a krími háborút dokumentálta végig. A 19. században az amerikai polgárháborúról készült képek ugyan csak lassan járták be a világot, a tömegkommunikációban bekövetkező forradalomnak köszönhetően később a fotók szélsebesen jutottak el a híréhségüket képekkel csillapító olvasókhoz. A leghíresebbek közül válogattunk.

Nagaszaki

A Japán elleni második atomtámadás, amelyet három nappal a hirosimai bombázás után hajtottak végre, 1945. augusztus 9-én, 150 ezer ember halálát okozta Nagaszakiban. Akkoriban az atombomba bevetéséről szóló híreket üdvözölték az Egyesült Államokban, s általában ezzel a képpel próbálták "népszerűsíteni". Csak évekkel később kerültek elő azok a felvételek, amelyek már az emberi szenvedést, a tragédiát helyezték a középpontba, sokkolva ezzel a világot.

Omaha Beach, D-Day

Minden idők talán legnagyszerűbb háborús fotói Robert Capa magyar származású művész sorozatának felvételei - és egyben a legrosszabbul sikerültek is. Capa ugyanis segédjére bízta a nagyítást, de a laboráns elrontotta a negatívokat. Capa fotográfiái közül néhány azon a júniusi hatodikai hajnalon készült, amikor a szövetséges erők 1944-ben megindították a partraszállást a normandiai Omaha Beachen. Capa, az ismert haditudósító a partraszálló erők parancsnoki karával együtt érkezett Normandia partjaihoz, s az első hullámmal együtt ért szárazföldet a D-nap hajnalán. A képek 1944. június 5. és augusztus 9. között készültek és 1984-ben nagyították ki őket az ABC Press felkérésére.

A milicista halála

Capa A milicista halála című képe (teljes nevén: A loyalista milicista a halál pillanatában) Federico Borrell Garcia spanyol köztársasági katona és anarchista halálát örökítette meg. Egészen a hetvenes éveking a legsokkolóbb háborús felvételnek tartották a polgárháború idejéből. A spanyol polgárháború ikonjának hitelességét először Philip Knightley angol újságíró vonta kétségbe. Azt állította, hogy a felvétel napján Capa nem is volt Andalúziában, hanem a francóista erőket követte az ország északi részén. Richard Whelan, Capa életrajzírója viszont azt írta, hogy a következetes antifasiszta Capának soha nem volt semmi dolga a francóistákkal és 1936. szeptember 5-én valóban Cerro Murianóban volt. A fotó, amelyet amúgy Knightly továbbra is beállított propagandafelvételnek tekint, először az amerikai Life magazinban jelent meg.

Vietnam I.

Eddie Adams Pulitzer-díjas felvétele a vietnami háború egyik leghíresebb képe. A fotón Nguyen Ngoc Loan parancsnok, a Vietnami Köztársaság rendőrfőnöke készül éppen lelőni az egyik vietkongot, Nguyen Van Lémt. A kép nyilvánosságra kerülését követően új utak nyíltak meg a fotográfiában, közelebbről a fotozsurnalizmusban. "A kép ezer szóval ér fel" - mondta el Adams, aki a háborúellenes ikonképről azt mondta: "Megöltem a kamerával a parancsnokot". A fotóművész nem esett túlzásba a fenti szavakkal, a vietnami fogoly holttestét ugyanis később 34 rendőrtiszt és családtagjaik társaságában, köztük Nguyen Ngoc Loannal találták meg...

folytatjuk...

mult-kor.hu