Magyarországon ma a közlekedési cégek közbeszerzési pályázatok útján vásárolnak. Márpedig közbeszerzésre csakis az kötelezett, akinek nincsen saját gyártókapacitása. Még csak egészen saját üzem sem szükséges ehhez, hanem egy gyár valamilyen százalékos birtoklása. (Azt hiszem, 30 %, de ez nem biztos.) Tehát, mivel pl. a MÁV állami tulajdonú cég, így egy feltételezett állami tulajdonú vasúti járműgyár termékeit igen egyszerű módon vásárolhatná meg.

 

 

De vissza a BKV-hez.

   Valahol azt olvastam, hogy egy új csuklós busz új ára cirka 100.000.000,- Ft. Engem ez sokkal inkább felháborít, mint egy szélhámos százmilliója. Azon a százmillión ugyanis sokan felháborodnak, azzal foglalkozik a sajtó, míg ezzel a százmillióval senki sem törődik. Pedig állítom, ennek fele a magántőkét gyarapítja. Nem egyszer-kétszer, mint a csaló, hanem sok százszor.

   Egy kis számolás. Mivel alapvető információim hiányoznak, hát azt veszem elő, amit tudok. Sok becslés lesz, azt jelzem. Összehasonlítási alapra is szükség lesz, legyen hát ez egy másik dízel üzemű közúti jármű, egy személyautó. Olyan dízelmotoros személygépkocsit, amely öt utassal képes 300.000. kilométert nagyjavítás nélkül megtenni, a szabadpiacon bárki megvehet kb. 3 millió (valószínűleg alábecsültem) forintért. Ez a három millió kiskereskedelmi ár, ennek kb. felét kapja a gyártó, abból még fejleszt, reklámoz és gyarapodik is. A másik fele marketing, szállítás, kereskedelmi költségek és haszon.

 

 

   Nagyot nem tévedek, ha a kisautót és a buszt egyszerűen súlyra hasonlítom össze. A személyautó egy tonna, és gyári ára másfél millió. Az autóbusz legyen tizenöt tonna, és… 22.500.000,- Ft! Igaz, az autóbuszban vannak olyan extrák, amelyek alsó kategóriás kisautóban nincsenek. Pl. ajtónyitó mechanizmus, utas-tájékoztatási rendszer, stb. Ezzel szemben a feltételezett 15 tonnás súlyban magasabb arányban vannak öntvények, fémlemezek és üveg, tehát az automatizált gyártású tömegcikkek, mint egy kisautóban. Nincsenek benne biztonsági övek és légzsákok (tonnánként 1 garnitúra!). Viszont ugyanúgy benne vannak a fejlesztési és egyéb költségek is.

 

 

 Bátran ki merem jelenteni, hogy a BKV tisztviselői megfelelő szándékkal és tehetséggel 60-70%-os áron is megkaphatnák a buszokat. A jelenlegi rendszerben. Mert ha Budapest önkormányzatának lenne az Ikarusban vagy a NABI-ban legalább 51%-a, már rögtön megtakaríthatnának nekünk buszonként -na jó, óvatosan- 50 millát. A többit ne firtassuk, még abból is jutna sógornak-komának!

 

 

   Tegyünk ellenpróbát. Adott egy busz, amely száz utast félmillió kilométeren keresztül százmillió forint vételárért szállít. Vételára egy utasra tehát:

100.000.000,-    =   1.000.000,- Ft

        100

 

   A személyautó öt személyt háromszázezer kilométeren át, hárommillióért. Százban az öt = húsz,

3.000.000,-   =     600.000,- Ft/egy utas.

        5

 

   Most javítsunk menetteljesítmények szerint:

500  =     1,66,    600.000,- x 1,66= 996000,-

300

 

   ..ezek szerint a százmillió éppen arányos vételár azokért a buszokért. Ámbár egy nagyváros autóbuszait nem a sarki autókereskedőnél vásárolják, mint én saját autómat. Saját autómat ugyanis egyedi, kiskereskedelmi áron vásárolom. Magyarul: így sem stimmel. Ezzel a számítással is az előző, meglehetősen vázlatos becslésem igazolódott!